Magyar Sion 1890. (Uj sorozat 4. évfolyam)

I. Értekezések. - Maine de Biran nevelészeti eszméi. Dr. Walter Gyulá-tól.

MAINE DE BIRAN NEVELÉSZETI ESZMÉI. Irta dr. WALTER GYULA. Bertrand Elek lyoni egyetemi tanár szorgalma leg­újabban egy lappal gazdagabbá tette a nevelés történeté­nek évkönyveit. Megállapította u. i., hogy Maine de Biran ismert fran­czia bölcsész a nevelészettel is foglalkozott és idevonatko­zólag több figyelmet érdemlő elvet állított fel.­ Marne de Biran neve nem ismeretlen. Egyike volt azon nagy szellemeknek, kik önállóan keresték az igazságot és miután megtalálták, bátran hagyták oda azon kétes ös­vényeket, amelyeken addigelé bolyongtak. Született 1766. nov. 29. Átélte a nagy forradalmat és abban, mint katona, ki is tüntette magát bátorsága által. Későbben a dordognei kerület kormányzója lett, majd kü­lönféle magas méltóságokat viselt. Politikai szereplése mel­lett különös előszeretettel viseltetett a tudományok és főleg a bölcsészet iránt. Annyira kedvelte a tudományos foglal­kozást, hogy a zajos társadalmi élet kedvtöltései terhére valának. Azértis egészen visszavonult ősi családi birtokára, Grateloupba, a­hol egész odaadással szentelte magát böl­csészeti tanulmányainak, a­melyek között a lélek termé­szetére, életére, működéseire, vágyaira és reményeire vonat­kozó kérdések leginkább érdekelték. «Azt hiszem — írja — a bölcseségre vezető úton senki sem halad biztosabban, mint az, ki folyton önmagával van elfoglalva, a ki szivének minden dobbanását érezi . . . Én lelkem minden gondolatát, szívem minden vágyát szá­mon tartom. A legnagyobb élvezet részemre, figyelemmel kísérni, miként váltakoznak lelkemben a különböző gondo­latok és érzelmek, mint a tenger hullámai, a­melyek szünet­ e Alexis liertrand. Philosophie de l'effort. Paris, 1889. Alcan.

Next