Magyar Sion 1890. (Uj sorozat 4. évfolyam)
I. Értekezések. - Maine de Biran nevelészeti eszméi. Dr. Walter Gyulá-tól.
MAINE DE BIRAN NEVELÉSZETI ESZMÉI. Irta dr. WALTER GYULA. Bertrand Elek lyoni egyetemi tanár szorgalma legújabban egy lappal gazdagabbá tette a nevelés történetének évkönyveit. Megállapította u. i., hogy Maine de Biran ismert franczia bölcsész a nevelészettel is foglalkozott és idevonatkozólag több figyelmet érdemlő elvet állított fel. Marne de Biran neve nem ismeretlen. Egyike volt azon nagy szellemeknek, kik önállóan keresték az igazságot és miután megtalálták, bátran hagyták oda azon kétes ösvényeket, amelyeken addigelé bolyongtak. Született 1766. nov. 29. Átélte a nagy forradalmat és abban, mint katona, ki is tüntette magát bátorsága által. Későbben a dordognei kerület kormányzója lett, majd különféle magas méltóságokat viselt. Politikai szereplése mellett különös előszeretettel viseltetett a tudományok és főleg a bölcsészet iránt. Annyira kedvelte a tudományos foglalkozást, hogy a zajos társadalmi élet kedvtöltései terhére valának. Azértis egészen visszavonult ősi családi birtokára, Grateloupba, ahol egész odaadással szentelte magát bölcsészeti tanulmányainak, amelyek között a lélek természetére, életére, működéseire, vágyaira és reményeire vonatkozó kérdések leginkább érdekelték. «Azt hiszem — írja — a bölcseségre vezető úton senki sem halad biztosabban, mint az, ki folyton önmagával van elfoglalva, a ki szivének minden dobbanását érezi . . . Én lelkem minden gondolatát, szívem minden vágyát számon tartom. A legnagyobb élvezet részemre, figyelemmel kísérni, miként váltakoznak lelkemben a különböző gondolatok és érzelmek, mint a tenger hullámai, amelyek szünet e Alexis liertrand. Philosophie de l'effort. Paris, 1889. Alcan.