Kereszty Viktor - Prohászka Ottokár - Walter Gyula szerk.: Magyar Sion 1893. (Uj sorozat 7. évfolyam)
I. Értekezések. - Vatikáni levéltár. Kollányi Ferencz-től.
302 . vatikáni levéltár. « New-Yorker Volkszeitung» irja: «A német munkások mint hősök küzdöttek a humanitás jó ügyének harczában. Lelkünk mélyéből mondunk nekik köszönetet s hozzuk szerencsekivánatainkat. Az amerikai munkások büszkék német testvéreikre s készülnek példájukat követni.» A «Norddeutsche Allgemeine Zeitung,» mely ez idézeteket hozza és volt ura, Bismarck herczeg elálmélkodhatnak e merész, kihivó beszéden. Egyes eszmék, melyek a történet jó vagy rosz folyása közben, mély hit vagy tompa szenvedés tüzében megérnek, hóditó hatalommal lépnek föl. Nemcsak a lelkesülés tüze harapódzik el, hanem a rothadás is, ha van hozzá érett anyag. Hogy ez az érett anyag böviden van, azt mutatja a socialismus katholicitása. Ez a katholicitás igaz, hogy hamis, hogy látszólagos, mert a katholicitás az érzelem és gondolat hódolata nélkül egy legfőbb tekintély alá, nem adatik ; — de ha a socialismus katholicitása nem alkot, nem tart fön, nem épít : legalább a bomlás, a fölfordulás általánosságát jelenti. ШШШШШШШШШШШ A VATIKÁNI LEVÉLTÁR. Irta KOLLÁNYI FERENCZ. A szerkesztő úr, jól tudva, hogy hónapokon át dolgozgattam a vatikáni levéltárban, felszólított, hogy ismertessem azt kissé, személyes tapasztalataim alapján a t. olvasó közönség előtt. De most, mikor már a czímet leirtam, kezdem érezni, mily nagy fába vágtam fejszémet, a vatikáni archívumról akarván ismertetést írni. A történetírás e megnevezhetlen értékű kincsesbányája nem olyasmi, amit az emberi kíváncsiság néhány hó, vagy akár néhány év alatt is keresztül bújhat, kiismerhet, hogy azután a nagyképűsködés kathedrájára ülve onnan oktassa