Kereszty Viktor - Prohászka Ottokár - Walter Gyula szerk.: Magyar Sion 1893. (Uj sorozat 7. évfolyam)
I. Értekezések. - Szentatya körlevele a magyar föpásztorokhoz Refl. DKV.
A SZENTATYA KÖRLEVELE A MAGYAR FŐPÁSZTOROKHOZ. Midőn dicsőségesen uralkodó szentatyánk, XIII. Leó pápa, egyenesen és kizárólagosan a magyar püspöki karhoz, s ezáltal az egész magyar papsághoz és az összes magyar katholikus hívekhez intéz encyklikát, még pedig oly körülmények között, minek a mostaniak : lehetetlen, hogy azt a legmelegebb fiúi hódolattal mi is fel ne vegyük folyóiratunkba, lehetetlen, hogy ne nyújtsunk alkalmat olvasóinknak, ugyanazt, jó fordításban többszörösen is elolvashatni, az ott adott bölcs tanítások fölött behatóan elmélkedni. (A napilapok fordításai nemcsak gyöngék, de itt-ott a botrányosságig hűtlenek is.) A pápai körlevél lényege a következő: Buzdítja a püspöki kart, s vele a klérust, hogy állhatatosan és egyetértően óvják meg a régi hűségű Magyarországban a vallás szabadságát és sértetlenségét. A múlt dicső emlékeire utalja őket, amidőn Magyarország a kereszténységgel együtt a nyugati czivilizácziónak is védőbástyája volt, s óhajtja, hogy a teljesített feladat magasztosságából merítsenek új erőt és lelkesedést. Majd rátér az egyház jogait és cselekvési képességét megbénító állami irányzatokra s óvja híveit, hogy a vegyes házasságok kötésétől, amennyire csak lehet, őrizkedjenek. De ennél sokkal nagyobb veszélynek tartja azt a katholikusellenes szellemet és áramlatot, amely Magyarországon az Magyar Sion. VII. kötet, 9. füzet. 41