Kereszty Viktor - Prohászka Ottokár - Walter Gyula szerk.: Magyar Sion 1893. (Uj sorozat 7. évfolyam)
I. Értekezések. - Viszhang egy tárczaczikkre. Dr. Kereszty Viktor-tól.
Viszhang egy tárczaczikkre. Itt folyóiratok» czimmel, Gyürky Ödön aláírásával. (Ez a dátum ugyanaz, amely a mi szeptemberi füzetünk homlokára van írva, és ez magyarázza meg, hogy csak jelen füzetünkben foglalkozunk azzal a tárczaczikkel, közel egy hónapra reá , de ép, mivel ez a tárczaczikk oly érdekes, oly magvas volt, meg vagyunk győződve, hogy akik t. olvasóink közöl azt elolvasták, még ma is élénk emlékezetekben tartják az egésznek eszmemenetét, tartalmát.) Foglalkozunk pedig azzal a tárczaczikkel nemcsak azért, mert az oly érdekes és magvas volt, hanem elsősorban azért, mert az, a többi közt, a mi folyóiratunkról, a Magyar Sionról is megemlékezett, s így alkalmat ad nekünk, egyrészt a hízelgő megemlékezésért köszönetet mondanunk, másrészt egyik-másik észrevételére a magunk reflexióját is megtennünk. Szinte illetlen lenne tőlünk ignorálni egy oly czikket, mely rólunk annyi jóakarattal szól. A tárcza írója, kinek egyrészt sokoldalú tudása, másrészt egyszersmind katholikus lelkülete ismeretes előttünk, kiindulva a magyar katholikus folyóiratok múltjából, szemlét tart a mai magyar katholikus folyóiratok fölött, s fölteszi a kérdést, várjon ezek, úgy amint vannak, fejlesztik-e, művelik-e a tudományt, a mai tudományos kutatás színvonalának megfelelőleg, ha szolgálnak-e kellő irányítással, megfelelő útmutatással a művelt világot s annak társadalmát keresztül-kasul ható szellemi irányzatok között. A kérdésnek, ime, két része van. Mert — Gy. úr igen helyes nézete szerint — az időszaki sajtónak «kétféle faja létezik s kell, hogy létezzék mai szellemi mozgalmaink között. Az egyik, a tisztán szakszerű, vagy mondjuk, tisztán tudományos, mely kizárólagosan a tudományoknak egyik vagy másik ágát szolgálván, azt szakszerűen műveli, annak anyagát gondosan összegyűjti, egyik vagy másik ágát tudományosan megvilágítja s a mennyire rajta áll, a kiválasztott ágban a tudományt is előbbre viszi. A másik faját népszerűsítőnek avagy inkább ismeretterjesztőnek mondhatni ; a középeurópai irodalomban ezek a tulajdonképeni szemlék vagy revüek, melyek nem az anyagot