Kereszty Viktor - Prohászka Ottokár szerk.: Magyar Sion 1900. (Uj sorozat 14. évfolyam)

I. Értekezések. - Szent István-társulati megnyitó beszéd. A biboros Herczeg-primástól.

A TEMPLOMI ÉS ALAPÍTVÁNYI JAVAK KEZELÉSÉRŐL. Irta: TRIKAL JÓZSEF dr. (Vége.) A »privilégium fori«, melyről a mult füzetben szólot­tunk, forrását a vallás őszinte tiszteletében birja, amely tisz­telet átháramlik a papi állásra is. »Régi és igaz szó — úgy­mond már Pázmány — a ki Istent tiszteli, az papjait is sze­reti.« A privilégium sok­ eszköz az egyház kezében, hogy működését szabadon kifejthesse, illetőleg mindazt távol tartsa, a­mi gátlólag hatna tevékenységének kifejtésében. Ámde csakis az az állam fog kezet az egyházzal a vallás érdekeinek kifejtésében, a­mely keresztény alapokon nyugszik. A libe­rális állam felekezetnélküli jogi személy, amely egy vallás­nak sem nyújt előnyöket mások előtt. Mihelyt az állam a liberalizmust zászlójára tűzi, elveszett az alap, amelyen a pa­pok birói kiváltsága nyugszik. Ámde a privilégium solt az egyháznak századokon át gyakorolt joga, amelyet neki királyi kiváltságlevelek, törvé­nyek s törvényszékek consequens ítéletei biztosítottak. Nem csoda tehát, ha az egyház érzelmeit mélyen sérti, ha azt az állam önkényesen megszünteti ; nem csoda, ha zokon veszi, hogy az állam, mielőtt az egyházat kiváltságától a beállott jogi viszonyoknál fogva megfosztaná, nem tárgyal az egyház fejével, előterjesztvén azon indokokat, a­melyek miatt a bírói kiváltságot eltörölni szükségesnek tartja. A magyar nemzet története nem egyszer bizonyságot tesz arra, hogy a pápák minden alkalommal felszólaltak és tiltakoztak, ha a papságot szabadságában, jogaiban különösen gyönge királyok és háborús idők alatt a világiak megsértették.­ És a­míg az állam az egyházat védte, elégtételt is nyújtott a jogfosztásokkal szemben. 1 Lásd Oltványi i. m. 53—70. l.

Next