Kereszty Viktor - Prohászka Ottokár szerk.: Magyar Sion 1901. (Uj sorozat 15. évfolyam)
II. Könyv-ismertetések, birálatok. - Kollányi Ferencz: A veszprémi püspök királyné-koronázási jogának története. Ism. B.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A veszprémi püspök királyné koronázási jogának története. Hornig Károly báró veszprémi püspök megbízásából irta Kollányi Ferencz, „ Szentsége kamarása, nemzeti muzeumi könyvtár őr. Veszprém, 1901. Nagy 8-r. /50 l. Ara? Hazánk fennállásának ezredik évében, 1896-ban jelent meg Hornig Károly báró püspök áldozatkészségéből a veszprémi püspökség római oklevéltárának első, három évre reá pedig második kötete, mely monumentális műveket annak idején ismertettük is. Ut két esztendő mult el, és a veszprémi püspök úr bőkezűsége ismét ezzel a kiváló munkával gyarapította irodalmunkat. A veszprémi püspökök királyné-koronázási jogának eredete, mint annyi sok más hazai történelmünkben, a kereszténység első századainak homályába vész. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a veszprémi egyházat Gizella, első magyar királyné alapította s ugy ő, mint a királyné utódai kiváló kegyekben, kiváltságokban, állandó pártfogásban részesítették. Ezen szorosabb viszonyból keltezhető a veszprémi püspökök királyné-koronázási joga, melyről azonban a XIII. századig irott adatra nem találunk. Az első adat, mely II. Endre király idejéből maradt reánk, már arról a viszálykodásról szól, mely az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között a kiváltság gyakorlása iránt felmerült. II. Endre nejét jolántát ugyanis Róbert veszprémi püspök felszólalása daczára a király János esztergomi érsekkel koronáztatta meg. Róbert veszprémi püspök ebben széke régi jogainak sérelmét látván, III. Incze pápához fordult, hogy az esztergomi érsekkel szemben azoknak érvényt szerezzen. A pápai ítélet azután a vitás kérdést ekkép oldotta meg: »Ha a király és a királyné koronázása, felkenése egyidejűleg történik, az esztergomi érsek kora-Magyar Sion XV. kötet, 8. füzet. 40