Trikál József - Prohászka Ottokár szerk.: Magyar Sion 1904. (Uj sorozat 18. évfolyam)
I. Értekezések. - Spenczer Herbert. Trikál József dr.
SPENCER HERBERT. Irta TRIKÁL JÓZSEF dr. A természetben mindennek van kezdete, fejlődése, czél felé törekvése. A nagy gondolatok sok ember elméjében élnek. Kezdetüket bajos kikutatni, finom erekként elvesznek az idők avarja alatt. Születnek, itt is, ott is erőteljesebben, határozottabb alakban megjelennek s eljön az idő, mikor a levegő tele van velük, mig végre egy lélekben öntudatra válnak. Spencer a fejlődés filozófiájának adott alakot, rendszert. A fejlődés gondolatát már a régi görög filozófiában is fölleljük. Bizonytalan alakban Herakleitos észrevette már, hogy örökös folyás és ellenfolyás minden. „Minden életváltozás , a változás pedig harcz a lét, a nemlét, az ellentétes erők között. E harczból jön létre a világharmónia, mely olyan mint a lant harmóniája az összeolvadó hangokban, vagy az íjjé, mely ide-oda rezegvén, a megnyugvás helyzetében találja meg harmóniáját." Anaxagoras a kozmoszról hirdette, hogy helytelen állítani : ez létezik, megszűnik vagy létesül. Inkább keveredés és különválás minden. Empedokles is állítja : „Nincs semmi, csak keveredés és a kevertek különválása." Ezekkel a gondolatokkal foglalkozik Spencer is, melyek azonban előtte elmosódtak, eltűntek a lelkek szemei elől. A XVIII. században az encziklopedikus iskola újból egyengeti az utat a régi gondolatok feltámasztásához. Rousseau természetimádása a természet kutatására vezetett. Hasonlítás, elemzés, vizsgálódás útján sok fontos törvényt fedeznek föl. A gondolkodás iránya is módosul s abba a vonalba indul, amely Spencerrel új szellemi világot teremt. Lamarck szelleme Darwinban, Comteé pedig Spencerben befejeződik, sőt az utóbbi hosszú időknek szellemi küzdelmeit teljesen világos szavakban, gondolatokban kifejezésre juttatja. Kevés embernek jut osztályrészül az az élvezet, hogy ifjúságának álmait megvalósíthatja. Kevés halandó képes