Magyar Salon, 8. kötet (5. évfolyam, 1887-1888/1)
KI NEM SZERET, NEM ÉL. Irta Justh Zsigmond. I. A két asszony elhallgatott, egy perczig némán nézve egymásra. Végre Geysenburg herczegnő szólalt meg.— Igen, édes Feliczie, mi ezt a házasságot egy feltételhez kötjük ... és ezért jöttem ide. A dolog kissé kényes... de azért elmondom. Nistor Feliczie grófné egy pillanatig kérdöleg nézett rá, egy etuisból Panajott-czigarette-et vett ki, s aztán a kis börtárczát kérdöleg odanyújtotta a herczegnőnek, ki gúnyosan mosolyogva tagadólag intett fejével. — De megengeded azért, hogy rágyújtsak ? — Kérlek édesem . . . kérlek, én már megszoktam a dohányfüstöt, Nelly is szivarozik. —oh ma már minden modern comtesse! ... a két asszony megint elhallgatott. A herczegnő szikár magas asszony volt, tán ötven év körül. Korát azonban egy cseppet sem igyekezett elrejteni. Sovány nyaka szabadon nyúlt ki csipkegallérjából, haja régiesen lesimítva. Arczbőre sárgás és fényes a poudre de riz vagy más szépítő szerek nyoma nélkül. Nagy zöld szemei mélyen feküdtek, egyenes orra, finom keskeny szájszélei, homlokán az egyenes (Utánnyomás tilos.) hosszú ráncz határozott, egyenes, igaz lelket árult el. Látszott egész lényén, hogy ez az asszony tán csak férje előtt sütötte le a szemét, s különben egyenesen emelt fővel maga elé nézve futotta át az életet. Látszott aztán az is rajta, hogy csak egyszer, ma már pedig senkinek sem akart tetszeni. Feliczie grófnéról már aligha lehetett volna mindezt állítani. Koromfekete haja a legújabb divat szerint koszorú alakban övezte fejét és elől sűrű fürtökben borult szemei fölé, elfödve homlokát minden redőivel együtt. Szemöldökei kissé kifestve, finom fülczimpáin halvány áttetsző carmin tonus, amely kiemelte s érdekessé tette a különben halvány aszszonyt. Erősen hajlott orra, sasszemei, inkább sovány magas termete, hosszúkás, csontos kezei elárulták a telivér asszonyt, ki az élet italát aranyserlegből itta ki. Ennek a két asszonynak ritkán találkozhattak útjai. Feliczie még mindig nyugodtan kérdő kifejezési szemekkel nézett a herczegnőre. — S mi az a feltétel ?. .. — Nos. Hallgass meg. Te tudhatod, 41*