Magyar Szalon, 15. kötet (8. évfolyam, 1890-1891/2)
A BUDAPESTI EGYETEMRŐL ; bölcsészeti és jogi viszik vissza eredetüket egész Nagy-Szombatig; ezek közül is eredetileg Pázmány Péter csak a theologiait és bölcsészetit alapította; 1667-ben járult hozzájuk a jogi s már csak Budán. Mária Terézia intézkedéséből 1770-ben keletkezett az orvosi kar. Az egyetemi rendszer hagyományaihoz híven, az egyetem kormányzata az évről-évre váltakozó «rector magnificus»-ra van bízva; minden évben más kar adja a rectort, a hagyományos rendben, először a hittani, azután a jogi, az orvostudományi, végül a bölcsészeti, a megelőző évi rector hivatali helyettese (prorector) marad az időszerinti rectornak. Az egyes karok ügyeinek vezetése is egy választott tanárra, mint dékánra van bízva; tulajdonképen e hivatal viselőinek is évenként váltakozniok kellene, de a budapesti egyetemen csak a hittani és jogtudományi kar ragaszkodnak e gyakorlathoz, az orvosi és bölcsészeti kar, bár szintén évenkint választják dékánjukat, az administratív czélszerűségre való tekintettel rendesen több éven át ugyanazt a tanárt választják meg e tisztségre. A rector, prorector, dékánok és prodékánok alkotják az egyetemi tanácsot, vagyis a senatust, mint az egyetem legmagasabb önkormányzati hatóságát. Ezeken kívül az egyetem administrációjában számos hivatalnok működik közre, s nem kevesebb mint 86 laboráns és szolga áll az egyetem rendelkezésére, nem is említve a betegápolókat (jobbára apáczák) és az ideiglenesen fölfogadott szegődvényeseket. A tanároknak az intézetekkel egybekötött természettudományi és orvoskari szakokon tanársegédek (assistensek) és gyakornokok is segédkeznek. A mintegy 2.400.000 kötetre menő egyetemi könyvtárt szintén az egyetem hatósága alatt álló külön igazgatóság kezeli, mióta az egyetem háztartása a sok új intézet felállítása által meggyarapodott s a fűtés, világítás, épületfentartás, az intézeteknek anyagszerekkel ellátása s a klinikákon ápolt betegeknek élelmezése másfélszázezer forintnál nagyobb költséget igényel, azóta az egyetem gazdasági ügyei számára is külön hivatal állíttatott fel, mely kezelésévől közvetlenül a ministériumnak számol. Az egyetem autonóm hatóságainak méltóságát és hatalmát bizonyos külső dísz és jelvények is képviselik; így külön aranyos buzogány vitetik ünnepélyeknél a rector előtt s minden karnak megvan a maga buzogánya ; a rectori buzogányt Pázmány Péter czímerére emlékeztető strucztoll-szerű ékítmények díszítik; a facultások buzogányainak tetején az illető kar védszentjének alakja látható. Azonkívül a rector és dékánok méltóságuk jelvényéül aranynyaklánczot viselnek, melyet a tanév megnyitó ünnepélyén a lelépő rector és dékán a közönség előtt ad át utódjának. A budapesti egyetem tudományos működésének jellemzését, valamint a hazai egyetemeinken alkalmazott tanrendszer ismertetését nem vélem e helyre valónak, de mondani kívánok még néhány szót az «egyetemi polgárságról», vagyis az egyetem hallgatóiról. *