Magyar Szalon, 19. kötet (10. évfolyam, 1892-1893/2)

Tartalomjegyzék

JUSTH ZSIGMOND 528 mely a zadi midéit, egy perzsa dalt játsza. Utána vagy ötven alacsonyabb kasztból származó hindu, mindegyik kezében valami csudálatos alkotmány. Pávatollakból, kis tük­rökből legyezők, ezüst s aranypapírból, ki­feszített hólyagból, hímzett fátyolokból össze­szerkesztett öles piramisok. Másoknak kezé­ben óriási pálczára tűzött aranycsillagok. Utánuk meg rengeteg ember, a lehető s lehetetlen színek csudálatos diszharmonikus összhangban. A magas erkélyekről kiváncsi, tarka köntösű asszonyok hintenek a menetre szent, sárga virágokat. A bazárokból czifra aranyos köntösökbe öltözött gyerkőczök tűnnek elő, a kik a legénységtől búcsúzó kis társukat üdvözlik. A menet végén gitá­rosok, hegedősök, kiknek síró melódiája az afgán muzsikusok lármás dallamaiba vegyül... Tovább a Chadni Chankban, bolt bolt hátán. Ázsia legritkább tárgyai e híres bazá­rokban. Pókháló finomságú selyemszövetek, drága brokátok, a melyeknek szövetébe drága­köveket illesztett a szövőmester, arany tálak, gyémántos, zafiros nyaklánczok tarka ös­szevisszaságban. Egyik-másik dukán sző­nyege mesés kelet álomvilágába nyit reá. Van itt minden, mit a Kabul szorostól Madra­­sig, Ceylonig produkál India tündérvilága . . . Delhin kívül séta. A kashmiri kapu előtt egy kupolás templom derült kert közepén, a­melynek virágzó fái alatt az 1857-iki ben­­szülött-lázadás áldozatainak sírjai. A fel­dühödött sepoy *-ok egyik-másik család min­den tagját felkonczolták. A kashmiri kaput ostromolták s vették be az angol hőslelkű katonák, a világtörté­netben szinte páratlanul álló hősiességgel. S e kapun túl vagy két mértföldnyire a régi cantonement**rombadőlt bungalow***-jai, a melyeknek csendes falai között ölnyi ma­gasra nő a ginerium s szalamanderek lus­tálkodnak. Csudálatosan hat ez a kihalt katonaváros az emberre, a melynek egyik­másik épülete úgy áll, ép oly nyugodtan, mint akkor negyven év előtt, mikor utolsó lakóját felkonczolták. És e csendes, szinte modern lakatlan házak oly különösen hat­nak reám. Ez az «élő pusztulás» tán még ijesztőbb a pompeji utczák csendjénél, a­melyeknek lakói végre is nem állnak oly közel hozzánk, mint e szegény katonák felkonczolt családjai, kik mintha csak tegnap éltek volna még... Jumna Musjid mecset Delhiben. * Benszülött katona. ** Katonai állomás. *­* Villa.

Next