Magyar Szalon, 19. kötet (10. évfolyam, 1892-1893/2)

Tartalomjegyzék

531 JUSTH ZSIGMOND 532 Delhi romjai Róma Campagnájához hason­lítanak. Hullámos zöld mezők, az éjszakkeleti ég­bolt alján alacsony hegyláncz, s merre csak szem láthat, romok, romok... Egy egész világ, a világtörténet egy jó része . . . Az első nagyobb épületcsoport az Indra­­pat (egy régi vár), a mely Indishthira városa volt. E hatalmas hindu erőd gyöngye, a Killa Kona erőd, mely magas terrassze-on áll s a mely a pathán (afgán) stil gyöngye. Csodálatos harmonisztikus ékeivel, élesen kirajzolt ornamentikájával, veres homokkő s fehér márvány faljadejával maga a nyuga­lom. E mecsethez közel az a nyolczszögletes torony, melynek egyik erkélyéről Humayán császár, midőn a Venus átvonulását vizs­gálta, leesett. Egy angol mértföldnyire innen van ugyan a császár csodaszépségű sírja. Ez az óriási sír tizenötmillió s ötszázezer rúpiába került, s tizenhat évig épült. Hatal­mas, templomszerű épület, melynek óriási kupolája alatt keskeny, fehér márvány szarko­fágban nyugszik a császár. Az épület körül nagy, vagy negyven méter szélességű ter­­rassze, honnan belátni Delhi egész Cam­­pagnáját. Északnak Delhi fehér minarettjei­vel, kupoláival, arra keletnek a Jumna folyó kanyarog, a sekély alacsony partok borfái között, messze délkeletnek a Togla Kabadi óriási sánczai emelkednek ki a mocsarak nádasaiból, délnek pedig néhány kupola s azok között a Kutb Minár rengeteg magas­ságú, karcsú tornya, különben meddig csak szem láthat kupolák, oszlopos loggiák, sírok, tornyok, a hétszer helyet változtatott Delhi romjai, — a világ tán legnagyszerűbb s leg­­lesújtóbb tájképe. Császárok, királyok, nem­zetek, fajok . . . világok porladtak itt el, min­den, minden az elmúlásról beszél, csak a zöld vetés nem, a mely a sírok szélén min­den tavaszszal kifakad, s a mely itt a pusz­tulás közepén is megérleli kalászát . . . De tovább. Ez itt a Saldan sírja, ez is kupolás épület, de nem oly harmonikus, mint a Humayan császár síremléke, így még vagy egy negyedórás kocsizás után a Kutb Minár elé érünk, a­melyet 1052-ben épített Arany Pál. A torony kétszáznegyven láb magas, színes kőfalát faragott arabeszkek ékítik. Legfelsőbb részét Tuglan Sháh építtette 1368. évben, ez fehér márványból épült. E torony körül aztán egy egész rombadőlt város. Közvetlen alatta Javi oszlopcsarnokok, meg Kutba Islam mecsete óriási íveivel. E mecset udvarán a világhírű vasoszlop, tán a leg­nagyobb vert vasdarab a világon. Messzebb régi rombadőlt paloták, a­melyeket befutott a bignonia s a pasziflóra, meg néhány meg Kutb Minár.

Next