Magyar Szalon, 20. kötet (11. évfolyam, 1893-1894/1)
Tartalomjegyzék
1229 A MAGYAR IRODALOM 1893-BAN 1230 a jeles elbeszélőnél, hogy újabban menynyire izmosodik tehetsége és hogy régi hibájáról , a stílus könnyen veréséről, kezd leszokni. Adassék azonban az elsőség az elsők egyikének Ágai Adolfnak, aki Igaz történetek czímen adta ki gyönyörű magyarsággal és hírneves tárczaírói tollának jelességével megírt elbeszéléseit. Húsz elbeszélése a legjobbak közül való, miket e téren az utóbbi években termelt a magyar irodalom. Vele egyidejűleg lépett a síkra neveltje és kegyeltje Kozma Andor, akinek Prózái szépséges költői olvasmányok. Szerzőjük még benne van kissé a romantika érzelgős világában, de gondosan megírt novelláiban nagy műgond van. Sziky Dénes nagy feltűnést keltett a Rajzokkal, széleskörű tudással, finoman megírt útirajzaival, szerzőjüknek méltó jutalmul a Kisfaludy Társaságbeli tagságot hozva meg. Választékos, rendkívül finom ízlésű író, könyve a magyar műprózának becses terméke. Justh Zsigmond két nagyobb regényt írt A pénz legendájá-t és a Gányó Julcsá-t. Mindkettő tulajdonkép egy cyklusba tartozik, melyet szerzőjük a kiválás genesise czímen ír meg. Amabban a felsőbb körök romlott erkölcsisége szolgáltatja a témát, emekben a nazarénus magyar világ sajátos, de erős vonásokkal megrajzolt képe. Kabos Ede egy rajzkötettel a Koldusokkal és egy regénynyel a Fehér éjszakákkal szerepel a múlt év szépirodalmában. Erősen reális, mélyen gondolkodó író, jó megfigyelő, aki legkisebb alkotásába is beleviszi a maga erős, határozott egyéniségét. Stílusának erőteljessége kitűnően emeli többnyire sötét, komor tárgyainak a hatását. A vele rokon irányú, nem kevésbbé érdekes Bródy Sándor két novella kötetet nyújtott. A Regénytárgyak-ban újabb elbeszéléseit gyűjtötte össze, annak idején nagy feltűnést keltő első kötete a Nyomor pedig új kiadást ért. Magyar világba vezet Tömörkény István Szegedi parasztok és egyéb urak czímű rajzkötete. Pezsgő, tüzes magyar vér lüktet elbeszéléseiben, érzése tiszta, egyenes akár azé a szegedi paraszté, a Halber förgeteg Jánosé, akit oly kitűnően rajzol meg könyvében. Mikszáth Jó Palóczai óta nem jelent meg figyelemre méltóbb rajzkötet. Abonyi Árpád a Bosnyák képekben a legjobb modern magyar novella kötetek egyikét írta meg. Elbeszéléseinek sajátos színezete az ő erőteljes elbeszélői talentumának a bélyege. Gyökeres magyarsága előnyösen különböztetik meg írótársaitól, akik mindennel inkább, mint a nyelvvel bánnak csínján. Karczag Vilmos Romok czímű elbeszélő kötetének épen ez a gyenge oldala. Pedig tárgyai érdekesek, pszichológiai alapon fölépítvék, műgond azonban vajmi kevés van bennök. Kár pedig hogy erre nem vet ügyet ez a költői lelkületű író. Tímár Szaniszló Arany borjú czímen monte-carlói történetet írt. Mélyreható pszichológiával megírt képek az ő történetei inkább, mint történetek, a szenvedély jó lélekismerőt kívánó világából. Gomida Dezső Ágnes regénye, a fiatal írónak nagy reményekre jogosító munkája. Éles megfigyeléssel vannak elénk állítva alakjai, érdekfeszítőn tudja megírni tárgyát s főleg egyes részletei, különösen a leírók, kitűnően sikerültek. Szabóné Nogáll Janka Lányálmok czímen adta ki jól megírt novelláit, míg az irodalmunk nagy kárára oly korán elhunyt Iványi Ödön kötetének Apró történetek a czíme, azzal a finomsággal megírva, mely ennek az előkelő ízlésű írónak minden munkáját jellemzi. Benedek Elek meleg közvetlenséggel tiszta kedélytől sugárzó gyermektörténeteit két kötetben adta ki. Az egyik Történetek a gyerekszobából czímet viseli, a másiké Testamentum és hat levél. Nagyobb regénynyel próbálkozik meg Werner Gyula, Antenszában lélektani alapon építve föl egy érdekes problémát, melyet mindvégig következetesen, jól megírva bonyolít le. Kóbor Tamás is regénynyel szerepel. Regényének a czíme Muzsika és parfüm, rajta van az ő mindig érdekes, borús hangulata és sajátos filozofáló egyénisége. Kada Elek A darázs Znérge czímen pompás magyarsággal írta meg regényét, míg a francziás Prém József Félvérkőnek érdekes társadalmi háttere van. A mély kedélyű Sebők Zsigmond is összegyűjtötte meleg közvetlenséggel megírt finom rajzait, Elbeszélések czímet adván érdekes kötetének. Petelei István Jellke, a maga sajátos székely magyarságával megirt novella kötet, melyben különösen a pusztuló nemesi udvarok rajzával remekel. Bársony István gyönyörű természeti képeit gyűjtötte össze egy pompásan kiállított kötetben, mely Erdőn-mezőn czímmel az Athenaeum társulatnál jelent meg. Az őstermészet szíve dobog fel a Bársony könyvében, a humus szaga csap meg. Tóth Béla egy kis irodalmi csemegét tálalt fel A mi urunk Jézus Krisztus gyermekségéről írott könyvében, a reformáczió korabeli erőteljes magyarsággal írván meg ezen szépséges könyvét.