Magyar Szalon, 20. kötet (11. évfolyam, 1893-1894/1)

Tartalomjegyzék

1229 A MAGYAR IRODALOM 1893-BAN 1230 a jeles elbeszélőnél, hogy újabban meny­nyire izmosodik tehetsége és hogy régi hi­bájáról , a stílus könnyen veréséről, kezd leszokni. Adassék azonban az elsőség az elsők egyikének Ágai Adolfnak, aki Igaz történe­tek czímen adta ki gyönyörű magyarsággal és hírneves tárczaírói tollának jelességével megírt elbeszéléseit. Húsz elbeszélése a leg­jobbak közül való, miket e téren az utóbbi években termelt a magyar irodalom. Vele egyidejűleg lépett a síkra neveltje és ke­gyeltje Kozma Andor, akinek Prózái szép­séges költői olvasmányok. Szerzőjük még benne van kissé a romantika érzelgős vilá­gában, de gondosan megírt novelláiban nagy műgond van. Szik­y Dénes nagy feltűnést keltett a Rajzok­kal, széleskörű tudással, finoman megírt útirajzaival, szerzőjüknek méltó jutalmul a Kisfaludy Társaságbeli tag­ságot hozva meg. Választékos, rendkívül finom ízlésű író, könyve a magyar műpró­zának becses terméke. Justh Zsigmond két nagyobb regényt írt A pénz legendájá-t és a Gányó Julcsá-t. Mindkettő tulajdonkép egy cyklusba tartozik, melyet szerzőjük a kivá­lás genesise czímen ír meg. Amabban a fel­sőbb körök romlott erkölcsisége szolgáltatja a témát, emekben a nazarénus magyar vi­lág sajátos, de erős vonásokkal megrajzolt képe. Kabos Ede egy rajzkötettel a Koldu­­sok­kal és egy regénynyel a Fehér éjszakák­­kal szerepel a múlt év szépirodalmában. Erősen reális, mélyen gondolkodó író, jó megfigyelő, aki legkisebb alkotásába is bele­viszi a maga erős, határozott egyéniségét. Stílusának erőteljessége kitűnően emeli több­nyire sötét, komor tárgyainak a hatását. A vele rokon irányú, nem kevésbbé érdekes Bródy Sándor két novella kötetet nyújtott. A Regénytárgyak-ban újabb elbeszéléseit gyűj­tötte össze, annak idején nagy feltűnést keltő első kötete a Nyomor pedig új kiadást ért. Magyar világba vezet Tömörkény István Szegedi parasztok és egyéb urak czímű rajz­kötete. Pezsgő, tüzes magyar vér lüktet el­beszéléseiben, érzése tiszta, egyenes akár azé a szegedi paraszté, a Halber förgeteg Jánosé, akit oly kitűnően rajzol meg köny­vében. Mikszáth Jó Palóczai óta nem jelent meg figyelemre méltóbb rajzkötet. Abonyi Árpád a Bosnyák képek­ben a legjobb mo­dern magyar novella kötetek egyikét írta meg. Elbeszéléseinek sajátos színezete az ő erőteljes elbeszélői talentumának a bélyege. Gyökeres magyarsága előnyösen különböz­tetik meg írótársaitól, akik mindennel inkább, mint a nyelvvel bánnak csínján. Karczag Vilmos Romok czímű elbeszélő kötetének épen ez a gyenge oldala. Pedig tárgyai ér­dekesek, pszichológiai alapon fölépítvék, műgond azonban vajmi kevés van bennök. Kár pedig hogy erre nem vet ügyet ez a költői lelkületű író. Tímár Szaniszló Arany borjú czímen monte-carlói történetet írt. Mélyreható pszichológiával megírt képek az ő történetei inkább, mint történetek, a szen­vedély jó lélekismerőt kívánó világából. Gomida Dezső Ágnes regénye, a fiatal írónak nagy reményekre jogosító mun­kája. Éles megfigyeléssel vannak elénk állítva alakjai, érdekfeszítőn tudja megírni tárgyát s főleg egyes részletei, különösen a leírók, kitűnően sikerültek. Szabóné Nogáll Janka Lányálmok czímen adta ki jól megírt no­velláit, míg az irodalmunk nagy kárára oly korán elhunyt Iványi Ödön kötetének Apró történetek a czíme, azzal a finomsággal meg­írva, mely ennek az előkelő ízlésű írónak minden munkáját jellemzi. Benedek Elek meleg közvetlenséggel tiszta kedélytől su­gárzó gyermektörténeteit két kötetben adta ki. Az egyik Történetek a gyerekszobából czímet viseli, a másiké Testamentum és hat levél. Nagyobb regénynyel próbálkozik meg Werner Gyula, Anten­szában lélektani alapon építve föl egy érdekes problémát, melyet mindvégig következetesen, jól megírva bo­nyolít le. Kóbor Tamás is regénynyel sze­repel. Regényének a czíme Muzsika és par­füm, rajta van az ő mindig érdekes, borús hangulata és sajátos filozofáló egyénisége. Kada Elek A darázs Zn­érge czímen pompás magyarsággal írta meg regényét, míg a fran­­cziás Prém József Félvér­kőnek érdekes tár­sadalmi háttere van. A mély kedélyű Sebők Zsigmond is összegyűjtötte meleg közvetlen­séggel megírt finom rajzait, Elbeszélések czí­met adván érdekes kötetének. Petelei István Jell­ke, a maga sajátos székely magyarsá­gával megirt novella kötet, melyben külö­nösen a pusztuló nemesi udvarok rajzával remekel. Bársony István gyönyörű természeti képeit gyűjtötte össze egy pompásan kiállí­tott kötetben, mely Erdőn-mezőn czímmel az Athenaeum társulatnál jelent meg. Az őster­mészet szíve dobog fel a Bársony könyvé­ben, a humus szaga csap meg. Tóth Béla egy kis irodalmi csemegét tálalt fel A mi urunk Jézus Krisztus gyer­mekségéről írott könyvében, a re­­formáczió korabeli erőteljes magyar­sággal írván meg ezen szépséges könyvét.

Next