Magyar Szalon, 25. kötet (13. évfolyam, 1895-1896/2)

Szeptember

Magyar Szalon (Otthon) SZERKESZTI HEVESI JÓZSEF ÉS KÁLNOKI IZIDOR. XIII. ÉV. BUDAPEST, 1896. SZEPTEMBER. XII. SZÁM. A KIÁLLÍTÁS FŐBÍRÁI. irta : GELI,ERI Mór. Egy kiváló külföldi publicista e napokban agyba - főbe dicsérte előttem a mi ezredéves kiállításunkat. Az eféle beszédekhez a kiállítás megnyitása óta már nagyon hozzá vagyunk szokva s ismerősöm még be sem fejezhette lelkes szónoklatát, mi­kor közbevágtam s szintén a már nálam nem szokatlan módon meg­jegyeztem, hogy az »azonban«-ra, vagy »de«-re, vagyis a kifogásaira sokkal kíváncsibb vagyok, mint az áradozá­­saira, mert a komoly kritikából én is tanulok valamit. — Egy nagy, nagyon nagy hibája van e kiállításnak. ’ — Tehát mégis, gondoltam ma­gamban­. — Nagy hiba az, hogy nem vala­hol Német- vagy Franciaország kö­zepén v­an, mert ott sokszorosan mél­tányolnák, ott ez a kiállítás, így a­mint van, világraszóló esemény volna. • — Hiszen — így folytatja embe­rem, — a külföldön az a legenda van elterjedve, hogy Budapesten csak egy ember nézte meg alaposan a kiállítást és ez ember nem más, mint — O Felsége a király, a kiál­lítás védnöke. No hát abban, hogy O Felsége a legalaposabban nézte meg a kiállí­tást, sőt, hogy minden kiállítót ma­gas figyelmével tüntetett ki, igaza van az én külföldi vendégemnek. Hanem azért mégis kötelességemnek tartottam, hogy a mi kedves magyar kö­zönségünket megvédelmezzem.De bele­fáradtam ebbe a védelembe, mert így magamban mégis el kellett ismernem, hogy a mi kedves, jó közönségünk bizony nem tudja eléggé méltányolni ezt a kiállítást, de különösen a buda­pesti közönség nem. Hiába, izgalmak, látványosságok, érzékiségek vannak divatban. Ezeké az elsőség, a siker. * Gén­ben van egy csinos, de a mienkhez arányítva kicsiny kiállítás. Nemrég választották meg a nagy biráló-86 Magyar Szalon XXV.

Next