Magyar Szalon, 36. kötet (19. évfolyam, 1901-1902/1)

Egy keleti fejedelem. írta Vámbéry Ármin, egy keleti fejedelem, a­kit is szigorú abszolutisztikus elvek­kel neveltek, szükségesnek tartja be­számolni tetteiről és világnézeteiről, ha érdemesnek tartja a fáradságra, hogy magát lerajzolja, ezzel min­den­esetre annak bizonyságát nyújtja nekünk, hogy nem tartozik a min­dennapi emberek közé, hogy akar is, képes is rendkívülit nyújtani és hogy teljes mértékben megérdemli figyel­münket. Ilyen fajta keleti fejedelmek mindenesetre a ritkaságok közé tar­toznak, többnyire részt vettek a törté­nelem alkotásában és önéletrajzukban láthatjuk az emberfölötti erőlködést, küzdelmet és kitartást, melylyel élet­pályájuk egybe volt forrva. A ki olvasta Baber emlékiratait, melyeket joggal lehet Czézár kommentárjai mellé állítani, a 1% ismeri Timur előbbi és későbbi életének leírását és a­ki megismerte Fazlulah Ain-i- Aggbari-jából, a nagy mongol feje­delemnek Aggbarnak életét, az nem fog eléggé csodálkozhatni a fölött, hogy a mai napság annyira hanyatló­ban lévő kelet, mikép volt képes ily rendkívüli embereket adni. Nos, egész bátran merem állítani, hogy Abdur­rahman kán, az afghanisztáni emír, a­kinek önéletrajzát ismertetni akarom, tettei és élete a fönt említett keleti nagyokra emlékeztetnek, sőt, hogy szellemi tehetsége széles látóköre és a fölfogás merészsége tekintetében azokat felül is múlja. Ez mindenesetre nagy szó, de a­ki olvasta önéletrajza két vastag köte­tének húsz fejezetét és a­ki Abdur­­rahmannak a kultúráról, hadseregé­ről és politikáról alkotott ítéleteit elfogultság nélkül bírálja, az bizo­nyára egyet fog velem érteni. Az önéletrajz kiadója, Mohamed kán szultán, a­ki Mir Munsi vagyis államtitkár czím alatt ismeretes, a­ki hosszabb ideig mint az emir titkára működött, később ez Cambridgeben tanult és a Christ­ Collegeben a Baris­­ter of Law czímet magának meg­szerezte, ilyen formán egy a nyugati Magyar Szalon xxxvi.

Next