Magyar Szemle, 1893 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1893-03-26 / 13. szám

24. Szám­talany. — Dienes Adorjántól. — 5, 4. Időhatározó. 1, (1, 10, 1). Vizeknek propriuma. 14, 18, 11, 3, 13. Gyöngéd teremtménye Istennek. 19, 15, 20, 9. Dunaparti nagyváros. Petőfi-emlék a segesvári csatatéren. A bras­sói márcziusi ünnepségen vetették fel azt az­­ indítványt, hogy Petőfinek emlékszobrot állít­sanak a segesvári csatatéren s ilyképen em­­­­léke ott örökittessék meg, hol legutoljára lát­ták és a honnét eltűnt nyomtalanul. Az em­lék költségeit országos gyűjtés utján akarják megszerezni s a „Brassó“ szerkesztősége már­­ ajánlkozott is az adományok elfogadására. Taine interwiewja. A minap elhunyt fran­czia bölcsészről, Taineről beszélik, hogy nem szerette az interwiewolást. Egyszer mégis meg­történt vele, hogy meginterwiewolták, de ez aztán emlékezetes is maradt. A párisi „Voltaire“ czímű lap, mely abban az időben azzal mulat­tatta olvasóit, hogy a franczia akadémia négy-­­ven halhatatlanja mellé párhuzamba állította a nyugati nagy nemzetek kitűnőségeit, elküldte egyik tudósítóját Tainehez, hogy tudja meg tőle, hogy a lisztáján levő negyven angol író és tudós méltó-e a franczia akadémia halha­tatlanjaihoz. Taine épen reggelizett, mikor az újságíró nála megjelent s boszosan azt felelte a kérdezősködésre, hogy az angol irodalom ezerszer többet ér a francziánál s hogy a vi­lágirodalomban a franczia legjobb esetben a harmadik helyen áll. A meghökkent hírlapíró Hugó Viktor nevére hivatkozott. Ugyan hagyja, — szólt a boszos Taine, — ezt az őrjöngő nemzetőrt. A Voltaire ezt megírta s lett nagy lárma a lapokban, úgy, hogy Taine kényte­len volt kijelenteni a „Journal des Debats“­­ban, hogy csak azért áll jót, a­mit megírt s nem azért, a­mit róla megírtak. Többé azután csakugyan nem eresztett maga elé interwie­­j volót. •­­ MAGYAR SZEMLE. VEGYESEK. Betiltott gyermekelőadások. Feld Zsigmond színigazgató színpadi termet építtetett a fővá­rosban azon czélból, hogy ott gyermekelőadáso­­­­kat tartson. A főkapitány azonban igen helyes megokolással egyszerűen betiltotta az előadáso­kat. A rendelet megokolása így szól: „Minthogy a folyamodó által bemutatott névjegyzékben fog­lalt gyermekek az 1868. évi 38. t.-cz. 49-ik §-a értelmében még iskolakötelesek s minthogy iskolaköteles s egyáltalán serdületlen korban levő gyermekeknek oly módon, mint a folya­modó által czélba vett színpadi szerepeltetése, ezeknek nemcsak neveltetésére hathat bénítólag, de híz illető gyermekekben életviszonyaiktól és hivatásaiktól eltérő hajlamokat és vágyakat kelthet, a­mik ezekre egyrészt erkölcsi ren­deltetésüknek, másrészt viszonyaiknak meg nem felelő káros befolyást gyakorolhat, a­nélkül, hogy az ilyen gyermekelőadások a színművé­szet szempontjából számbavehető jelentőséggel bírnának.“ A custozzai csata emléke, Ő felsége ural­kodásának egyik történelmileg nagy jelentő­ségű eseményét, az 1866-iki jan. 24-én vívott custozzai csatát ábrázolja az a domborművű csoportozat, mely jelenleg a főváros egyik Ká­­roly-körúti vendéglőjének dísztermében van kiállítva. A dombormű az osztrák és olasz hadsereg küzdelmének minden jelenetét meg­lepő közvetlenséggel és művészettel állítja elénk. A hadállás, egyenruhák, a gyalogság és lo­vasság operác­iói, az ellenség felvonulása, az ágyútüzelés, az olaszok menekülése, elfogatása, a sebesültek ,és az ostrom mind szemlélhető a több mint ezer czinkfigurából álló csoporto­­­­zatban, mely nagy terjedelmet foglal el. A bécsi katonai földrajzi intézet közreműködé­sével készült csoporozatot a hadügyi múzeum­nak ajándékozzák. Elkészítése nyolcz hónapot és 21000 frt költséget igényelt. Taxameter: Berlinben legújabban oly ké­szüléket használ némely bérkocsis, mely készü­lék óraműve kimutatja, hogy az utas mily utat tett meg és hány órán át használta a kocsit, valamint azt is, mennyi jár ezért a kocsisnak. E bérkocsik oly kedveltségre tettek szert, hogy most már a bérkocsitulajdonosok tömegesen alkalmazzák a­ taxamétert. Április­ 1-én már 250 ily kocsi jár majd Berlinben, nyáron pedig 500 taxaméteres kocsi lesz al­kalmazásban. A legnagyobb könyvtárak. A világ legna­gyobb könyvtára kétségkívül a párisi „Nem­zeti könyvtár.“ Nem kevesebb, mint két millió nyomtatott könyv és 200,000 kézirat van a könyvtár tágas termeiben felhalmozva. Utána, következik a londoni „British múzeum“, a­hol 1.500.000 könyv áll a tudós kutatók rendel­kezésére. Péterváron a „Császári könyvtár“­- ban 1.000.000 könyv van összegyűjtve. A né­metországi városokban is vannak nagyobb könyvtárak. Münchenben a „Királyi könyv­tár”ban van 900,000 kötet könyv. A berlini könyvtár 800,000, a drezdai 500,000, a göt­­tingai egyetem könyvtára szintén 500,000 könyvet tartalmaz. Aránylag legkevesebb könyv van a bécsi könyvtárban, a­hová eddig csak 400.000 könyvet tudtak összegyűjteni. Leg­jobban látogatja az olvasóközönség a londoni „British múzeum“-ot. A most megjelent, ki­mutatás szerint ugyanis az elmúlt évben 890,820 látogatója volt a múzeumnak, ebből 190,310 ■—■—■■ _— ...........­ ....................... ■m tartalma: A XIII. szám­­­a i­i a m­­a : Szerkesztői üzenetek. Botondtól. — Zrínyi Miklós gróf idilljei. (Folytatás.) Weszely Ödöntől. — Jeruzsálem és Krisztus kereszthalála. Gerely Józseftől. — Művészeink. Dr. Loson­czi Lipóttól. — A franczia forradalom arczképcsarnoka. Czenzortól. — Golgota keresztje. (Költemény.) Rozsos Ferencztől. — Rimes zsebkendők. Endrődi Sándortól. — Tavasz a réten. Törzsök Vilmostól. — Márcziusi szél. (Köl­temény.) Baumbach után Buday Lászlótól. — A trafik. Tolnai Lajostól. — Aranykalitka. He­n­taller Elmától. — Hétről-hétre. (Tárcza.) Zöldi Mártontól. — Irodalom és művészet. — Játék. — Vegyesek. — Szerkesztői üzenetek. — Határidő a megfejtések beküldésére: április 2. A hétről-hétre kisorsolt jutalmakat legott szétküldjük. — 23. Koczka-rejtvény. 1. Női név. — 2. A telhetetlen sohasem mondja. — 3. Éltető elem. — 4. A­hol a csillagok vannak. — 5. Mássalhangzó. 7, 8, 10, 16, 8. Nyáron jó főzelék. 12, 2, 1. Órákra van felosztva. 1—20. E­gyik aktuális kérdés és ennek áldozata. 25. Idézet-rejtvény. — Dr. Maga­s­tól — (Arany Jánosból.) I. „Mert ha nem, ő kivégzi magát!“ (Tetemre hiv.) II. „Használt-e a megöntözés .“ (Walesi bárdok.) III. „Bajusza lesz Szűcs Györgynek, ■ Ne irigyeld szegénynek . . .“ (A bajusz.) IV. „Jóillatú fűszer és drága kenőcs.“ (Szondi két apródja.) V. „Oh értsd meg e szót, kincs, arany kínáljon...“ (Rendületlenül.) VI. „Dühöng a déli szél.“ (V. László.) VII. „Oh ha bennem is, mint egykor épen Élne a hit, vigaszul nekem.“ (Fiamnak.) Mindenik idézetből egy szó veendő s e szavak egy más, összefüggő idézetet adnak Arany Jánosból. A 11. szám talányainak megfejtése. 18. Szótag-rejtvény. 1. Asra. 2. Pean. 3. Arte. 4. Rása. 5. Ajol. 6. Sémi. 7. Ivor. — Serajevo, Mostar. 19. Rejtett­ szó. Vihar, rí, var, rá, ihar. T — Jánostól. — E E É É É É L L L G V G G N N H 20. Koczka-rejtvény. Tapad, Apad, Pad, Ad, D. Helyes megfejtéseket küldöttek be : Czikó Zsu­zsika, Sahuster Antal, a rozsnyói irgalmas nővérek, Tolnay Lajos, Kőváry Jánosné, Ladomérszky Győző, Gaál Mariska, Sebestény József, Csóti Márk, Tar­­nóczy Margit, Sipos István, Grantner Antal, Csurda Béla, Takó Béla, Révay Tibor, Zámbó-testvérek, Ra­dics Béla, Kurimszky János, Szkaupil József, Lés­­tyán Lajos, Mantuana Janka, Szabó Linus, Zsatko­­vics Kálmán, gróf Zichy Rafael, Juhász Károly, Ber­talan Titusz, Dienes Adorján, Papp József, Szaba­­dosné­ Stefán Ottilia, Roszipál Alajos, Liebbald Lajos, győri Farkas Sándor, Smeringa Alfonz, Ebfjedi Alajos, Hermán Károlyné, Hermán Pista, Dávid János, An­gyal György, Durdik Alajos, Dudinszky Tivadar, Beöthy Simon, Ortutay István, Augusztán Tora, az eperjesi növendékpapság egyh. írod. iskolája, Sebők Mihályné, Kortess Olga, Varjú Dénes, Seress Tora, Vitos Mózes, Jávory Erzsébet.­­Sorsolás útján Vitos Mózes ur Kemnan György „Szibéria“ befejező kötetét, Ortutay István ur Ohnet György „A vasgyáros“ cz. regényét és Czikó Zsu­zsika urhölgy Ohnet György „Serge Panin“ cz. regé­nyét nyerte.

Next