Magyar Szemle, 1999 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 7-8. szám - TANULMÁNYOK - Cselényi László: Minoritates Mundi, avagy felkelhet-e a nap Északon? I. rész

64 MAGYAR SZEMLE 1999. 7-8. SZÁM is. Legutóbb, néhány hete, amikor megint Norvégiában jártam, az oslói számi közösség egyik jeles képviselőnője, aki a fővárosban és a környéken élő lappok körében sze­retné terjeszteni, népszerűsíteni az eredeti népviseletet, a saját lakásában fogadott, forgatócsoportommal együtt. Ez Északon nagy szó, nem szokás az embert ismeretle­nül, egy telefonbejelentkezés alapján otthon fogadni. És ez a gesztus nem a televíziónak, hanem nekünk, magya­roknak szólt! Magad is tapasztalhattad a sokak által, pontosabban: a kelet-európai többségi nemzetek által annyira vitatott, sőt többnyire sziszegve pocskondiázott „pozitív diszkrimi­nációt" Finnországban, ami az élet néhány területén privi­légiumokat biztosít az őslakos lappok számára. Bizonyos hagyományos mesterségekre és üzletekre valóban kizáró­lagos igényt tartanak a lappok, hogy a kevés megélhetési forrásból mások ne meríthessenek. Más kérdés, hogy nem is igen akad olyan vantaai finn vagy mondjuk turkui svéd, aki elmenne a sarkkörön túlra málnászni vagy rénszarva­sokat terelgetni. A baj csak azzal van, hogy maguk a lap­pok sem tudnak már megegyezni abban, hogy ki tekint­hető lappnak és ki nem. Időnként hatalmas politikai viták folynak arról, hogy az-e a lapp, aki annak tartja magát, vagy csak aki ezt bizonyítani is tudja, kizárólagos szem­pont lehet-e a nyelvtudás vagy sem (a finnországi lappok jó része finnül beszél, a svédországiak java része svédül stb...), elég-e a lapp származástudat, vagy ehhez több is kell, kije legyen az embernek visszamenőleg lapp és így tovább... A legnagyobb viták a rénszarvastenyésztés joga körül zajlanak. Ez valóban a lappok privilégiuma, de mint mondtam, nehéz eldönteni, hogy ki számít vérbeli lapp­nak. Az északi területek infrastrukturális fejlesztése, a hó­­mobilok ingyenes vagy fityingekért történő juttatása, a részben kiépült és még mindig fejlesztésre szoruló isko­lahálózat, a gyermek- és ifjúsági könyvek valamint a tan­

Next