Magyar Szemle, 2000 (9. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 3-4. szám - KÖRKÉP - Mohás Lívia: Állóképek - Gutai Magda összegyűjtött verseiről

KÖRKÉP 147 bármily színesek is maguk a levélváltások, bármennyi eredetiség mutatkozik az egyik póluson, a kötet igazából Cs. Szabó által nyer értelmet, lehetséges (bár jelenleg alig elképzelhető) össze­gyűjtött levelezésének fontos fejezete. Amit azonban Szőnyi Zsu­zsának köszönhetünk, hogy létrejött, hogy megmaradt, hogy megjelenhetett. (Roma summus amor, Kortárs Kiadó, Budapest, 1999) 1. Mozdulatlan létező a költő, figyeli a világot, minduntalan ké­szíti képeit. Ezek itt állóképek, azokból jókora inventár. Interak­ciókkal alig találkozni, mozgással is ritkán. Az állatok külön is fi­gyelemre méltók. De ők se igen mozognak. Ami nem baj, mint az sem, hogy állnak a képek, fő az, hogy a sorok megmozdítják az embert, lehet a versekre asszociálni. Gutai képei ezer képzetet és élményt elevenítenek föl, amikről azt gondolta az olvasó, hogy már régen elfeledte. Azt gondolom, ettől lehet szeretni a versolva­sást, Gutai költészetét is: a messzeségből, a féltudatos vagy a tudat­talan tenger fenekéről képes felhozni valaha elsüllyedt dolgokat, mi több, partra dobja azt is, amiről azt se tudtuk, ott van-e való­ban. Turner-ködben, lódenkabátban távolodnak a régi búcsúk,­ ­ nekem ennél a két sornál nyílt ki először a könyv. És rajtam a ló­­denkabát, szürkészöld, vastag, így ebédeltem egyszer, lelkemen lódenkabáttal, a Vanderbilt-Witney famíliánál, az USA-beli arisz­tokratáknál. Mielőtt beléptünk volt a hosszú asztalos ebédlőbe, ahol majd fehér ruhás inas mély üvegtálban körbehord vizet, kö­zepén nagy, fehér virággal, kéz- és ujjbegymosásra, de ez ott és ak­kor sajnos csupán a családfőnek dukált, tehát ennek előtte ültünk volt virágos szófákon és néztük a Turner-képet a szalonban. A há­ Grór Gáspár ÁLLÓKÉPEK ^ ' 1 J Gutai Magda összegyűjtött verseiről ^ ^ &

Next