Magyar Szemle, 2002 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Orbán Viktor: Akinek a szava számított - Az Illyés-centenárium megnyitója

A MAGYAR SZEMLE 2002. 3-4. SZÁM képviselőinek jelenléte egy ilyen ünnepen, mert ő több volt, mint irodalmár. Nem is az irodalomról fogok itt beszélni, hanem sok­kal inkább a küzdő, és túlélni akaró és tudó emberről, a ma­gyarságát minden körülmények között vállaló és képviselő ember szellemi kötelességéről. Egyszerűbben szólva: az illyési példa erejéről. Minden, amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket, így tartják ezt egy erős, tengerentúli és a mienknél szerencsé­sebb történelmű országban. És ha mi végigtekintünk a ma­gunk zivatarosabbnál zivatarosabb esztendőket hozó törté­nelmén, akkor láthatjuk, hogy túlélésben professzionisták vagyunk. És ha figyelmes és nemcsak figyelmes, hanem szerető pillantást is vetünk hazánk mai arcára, és a magya­rokra néha jellemző, nyilván történelmi gyökerekből ere­deztethető kishitűségünket legyűrjük, akkor azt is megál­lapíthatjuk, hogy az előbb elhangzott bölcsesség nemcsak a tengerentúlon igaz, hanem mi, professzionális túlélők is megerősödtünk ezekben a küzdelmekben. Akik ismerték Illyés Gyulát, állítják, hogy nála köz­vetlenebb, nyitottabb és megértőbb ember kevés akadt. De ő mégis olyan ember volt, aki mindig tökéletes határo­zottsággal védte az igazát. Mindannyian erre vágyunk. Szeretnénk szelídek, okosak, kitartóak, szelíden érvelők, és egyúttal nagyon határozottak lenni. De nagyon kevés embernek adatik meg, hogy ilyen szerencsésen találkozza­nak benne össze emberi tulajdonságok. Ami az ő életét és korát illeti, szükség is volt erre a konokságra, mert olyan feladatot vállalt magára, amely túlnőtt az irodalom és esztétika ügyein, írása révén, írásai révén és közéleti meg­nyilvánulásai révén, nem kisebb szerepet vállalt, mint a magyarság érdekeinek következetes képviseletét. Én ter­mészetesen nem ismerhettem őt személyesen, de úgy ér­zem, hogy bizonyára nem volt mindig ínyére ez az önként vállalt szerep, és talán sokszor érezhette úgy, hogy az al­

Next