Magyar Szemle, 2013 (22. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 11-12. szám - TANULMÁNYOK - Éles Csaba: Esztétikai kultúrák kritikus koronatanúja. 150 éve született Justh Zsigmond I.

ÉLES CSABA: JUSTH ZSIGMONDRÓL 127 mélységeivel és széles körű kitekintéseivel, nyugati nyi­tottságával és „mélymagyar" meghatározottságával, mű­vészetérzésének és emberismeretének árnyaltságaival, érzékenységével igazán példaadó intellektus és időszerű européer. Mindmáig kellően nem (el)ismert és értékelt előfu­tára annak a 20. század elején gazdagon kibontakozó kor­szerű honi kultúrának, amelyet - maradván, csak jelzés­szerűen, az irodalmi életnél - mindenekelőtt Ady Endre és Móricz Zsigmond, a Huszadik Század és a Nyugat fo­lyóiratának első nemzedéke reprezentálnak. Ám mivel jelenlegi Justh-tanulmányunk témaköre a művészeti élet, ne hagyjunk említetlenül legalább négy kritikust, művé­szetfilozófust vagy művészeti írót se (zárójelben később összeállított kötetük címével). Egyikük Csáth Géza (Éjsza­kai esztétizálás, 1971), másikuk Fülep Lajos (A művészet for­radalmától a nagy forradalomig, 1974). A harmadik - alfabe­tikus sorrendben - Lukács György (Ifjúkori művek, 1977), végül a negyedik Popper Leó (Esszék és kritikák, 1983). Az utóbb említett négy szerző kisebb-nagyobb írá­sai (cikkek, tanulmányok stb.) akkor jelentek meg, ami­kor Justh Zsigmond már nem élt, de nemzedékének több írótársa még aktívan olvasott és alkotott. Egyikük Bródy Sándor, aki 1863. július 23-án született Egerben, és Buda­pesten halt meg 1924. augusztus 12-én. A másik egyírá­­sú írónagyság Gárdonyi Géza, Bródy barátja és - Amb­rus Zoltánnal együtt - szerkesztőtársa is a Jövendő című hetilapnál (1903-tól 1906-ig). Gárdonyi is 1863-ban látta meg a napvilágot, csak ő még Agárdpusztán és néhány nappal később, augusztus 3-án. Az a tény, hogy Egerben (ahol 1897-től élt) hunyt el (1922. október 30-án), már sok­kal közismertebb. A harmadik 1863-as születésű szerző az a Herczeg Ferenc, akit 1944-ig (fél)hivatalosan mint „a legnagyobb élő magyar írót" ünnepel(tet)nek - 1945 után viszont (legalábbis emlékezéseinek 1985-ben történt

Next