Magyar Szemle, 2014 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 7-8. szám - KÖRKÉP - Tófalvi Zoltán: Nemzeti zarándoklatok és honismereti körutak 1990-2010 - A Magyar Örökség Díjas bécsi "Európa Klub" felfedező útjai
180 MAGYAR SZEMLE, 2014. 7-8. SZÁM sületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke az Európa Klub és az ausztriai magyarság legfontosabb célkitűzését. A kultúregyesület 1967. december 21-én vette fel az „Europa" Club nevet, tevékenységében akkor következett be az igazi áttörés, amikor a Burg Kastl-i magyar gimnáziumban érettségizett és a bécsi egyetemeket látogató diákok kerültek túlsúlyba. Az egyesület történetének meghatározó eleme az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméihez való ragaszkodás, e szellemiség ápolása. A klub felkérésére a nyugati magyarság irodalmi, szellemi életének legkiválóbbjai léptek pódiumra, az 1956-os forradalom egykori résztvevői, legjobb ismerői tartottak előadásokat, amelyek több száz hallgatóból álló közönséget vonzottak. Kovács Imre, Varga László, Király Béla, Tollas Tibor, Gosztonyi Péter, Kende Péter, Borbándi Gyula, Juhász László, Kocsis Gábor neve már önmagában jelzi a magas szakmai színvonalat. A kádári diktatúra tiltásai ellenére gyakran hívtak meg magyarországi előadókat. Szembesülniük kellett azzal, hogy a magyarországi hatalom nem adott útlevelet Birinyi József kiváló népzenekutatónak, vagy a „Forrás Kör" fiatal előadóit a magyar rendőrség beidézte, mert Illyés Gyula-verseket szavaltak a klub egyik megemlékezésén. Az egyesület 1982 és 1989 között évente kétszer Hírmondó címen tájékoztatót adott ki, 1993-tól pedig az előadások szövegét évkönyvben publikálja. Az Európa Klub évente tizenöt-húsz rendezvényt, előadást, kerekasztal-beszélgetést, hangversenyt, színházi előadást szervez. Míg 1989 előtt a nyugati előadók voltak túlsúlyban, a rendszerváltást követően ez az arány a magyarországi, illetve a Kárpát-medencében élő magyar előadók javára változott. A rendszerváltást követően az egyik legnagyobb nyereséget a honismereti zarándoklatok és kultúrtörténeti emléktúrák szervezése ígérte. A klub tagjai bejárták a Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját, a Muravidéket, a Csángóföldet, a Bánátot, megfordultak Kelet- és Nyugat-Galíciában, a prágai és lembergi magyarok körében, mint már jeleztük, bejárták Doberdó és Isonzó csatatereit, felkeresték Róma magyar vonatkozású emlékhelyeit, és tizenegy napot töltöttek - Európa és Ázsia között „ingázva" - II. Rákóczi Ferenc bujdosásának és Kossuth Lajos törökországi emigrációjának fontosabb állomásain. Az egye-