Magyar Szemle, 2014 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 7-8. szám - KÖRKÉP - Tófalvi Zoltán: Nemzeti zarándoklatok és honismereti körutak 1990-2010 - A Magyar Örökség Díjas bécsi "Európa Klub" felfedező útjai

180 MAGYAR SZEMLE, 2014. 7-8. SZÁM sületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke az Európa Klub és az ausztriai magyarság legfontosabb célkitűzését. A kultúregyesület 1967. december 21-én vette fel az „Eu­ropa" Club nevet, tevékenységében akkor következett be az igazi áttörés, amikor a Burg Kastl-i magyar gimnáziumban érettségizett és a bécsi egyetemeket látogató diákok kerültek túlsúlyba. Az egyesület történetének meghatározó eleme az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméihez való ragaszkodás, e szellemiség ápolása. A klub felkérésére a nyuga­ti magyarság irodalmi, szellemi életének legkiválóbbjai léptek pódiumra, az 1956-os forradalom egykori résztvevői, legjobb ismerői tartottak előadásokat, amelyek több száz hallgatóból álló közönséget vonzottak. Kovács Imre, Varga László, Király Béla, Tollas Tibor, Gosztonyi Péter, Kende Péter, Borbándi Gyula, Juhász László, Kocsis Gábor neve már önmagában jelzi a magas szakmai színvonalat. A kádári diktatúra tiltásai ellené­re gyakran hívtak meg magyarországi előadókat. Szembesülni­ük kellett azzal, hogy a magyarországi hatalom nem adott út­levelet Birinyi József kiváló népzenekutatónak, vagy a „Forrás Kör" fiatal előadóit a magyar rendőrség beidézte, mert Illyés Gyula-verseket szavaltak a klub egyik megemlékezésén. Az egyesület 1982 és 1989 között évente kétszer Hírmondó címen tájékoztatót adott ki, 1993-tól pedig az előadások szövegét év­könyvben publikálja. Az Európa Klub évente tizenöt-húsz rendezvényt, előadást, kerekasztal-beszélgetést, hangversenyt, színházi előadást szer­vez. Míg 1989 előtt a nyugati előadók voltak túlsúlyban, a rend­szerváltást követően ez az arány a magyarországi, illetve a Kár­pát-medencében élő magyar előadók javára változott. A rendszerváltást követően az egyik legnagyobb nyeresé­get a honismereti zarándoklatok és kultúrtörténeti emléktúrák szervezése ígérte. A klub tagjai bejárták a Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját, a Muravidéket, a Csángóföldet, a Bánátot, meg­fordultak Kelet- és Nyugat-Galíciában, a prágai és lembergi magyarok körében, mint már jeleztük, bejárták Doberdó és Isonzó csatatereit, felkeresték Róma magyar vonatkozású em­lékhelyeit, és tizenegy napot töltöttek - Európa és Ázsia között „ingázva" - II. Rákóczi Ferenc bujdosásának és Kossuth Lajos törökországi emigrációjának fontosabb állomásain. Az egye-

Next