Magyar Szemle 38. kötet (1940. 1-6. sz.)

Gortvay György: Zöld Kereszt

4 MAGYAR SZEMLE 1940 nak javításához. Hiányzott azonban a jogszabályok végrehajtásához a megfelelően képzett végrehajtó személyzet, amely egészségügyi igaz­gatásunk túlságos alakszerűségével megbirkózva, a jogszabályok bölcs intencióit gyakorlati eredményekké formálta volna. Hiányzott azon­kívül a magyar falu népéből is a higiénés öntudat és az egészségügyi kultúra. Két keze munkájából élő falusi népünk annak ellenére, hogy számára a betegség és a munkaképtelenség igazán a legnagyobb isten­csapása, általában nem ismerte a jó egészség és a munkaképesség meg­őrzésének lehetőségeit és eszközeit. Aztán az 1929 végén fellépő világgazdasági válság — a termény­árak csökkenése, a földbirtokok eladósodása, a burgonyaértékesítés katasztrófája s más efféle — olyan általános szegénységet hozott a falura, hogy nemcsak újabb egészségügyi intézmények és berendezé­sek létesítéséről nem lehetett szó, hanem az élet elsőrendű szükségle­teinek kielégítése is már csak hatósági akciók útján volt biztosítható. Amíg azonban a világháború után az emberi egészség és munkaerő gondozása tekintetében az ipari vagy mondjuk, városi népességnél nagy fejlődést tapasztalhattunk, a falu még mindig nélkülözte a szer­vezett embervédelmet. A falu anyagi életének feltételei olyan kedve­zőtlenekké váltak, hogy szinte parancsolólag kívánták az intézményes népvédelmet. A tényállás hűségéhez tartozik, hogy a faluegészségügyi munkát tulajdonképpen ugyanaz a Vass József indította meg, aki először érezte meg kora államférfiai között, hogy a föld megmozdult alattunk és aki államférfiúi felelősséggel vállalta azt a kötelezettséget, hogy az 1925— 1929. évek nyugodt kormányzati atmoszféráját a szociális viszonyok megjavítására használja fel. Vass József a falu egészségügyének kol­lektív megszervezését rendeletileg az 1925 : XXXI. t.­cikkel alapított és Johan Béla vezetése alatt álló Országos Közegészségügyi Intézetre bízta. A faluegészségügyi szolgálat bevezetését a kiválasztott kísérleti körzetekben, ú. n. mintajárásokban végzett helyszíni egészségügyi szemlék, adatfelvételek és tanulmányok (health survey) előzték meg. Ezeknek a helyszínen végzett szemléknek a tudományos feldolgozása és a faluegészségügyi hiányok előzetes felmérése tették lehetővé, hogy a Zöld Kereszt nevű egészségvédelmi szolgálat a falu tényleges élet­szükségleteire szabott agrártípusú egészségügyi szolgálattá fejlődjék ki. E kor egészségügyi története hiányos lenne, ha nem emlékeznénk meg a nemzeti megújhodás idején erőre kapó és főleg a Faluszövetség által kezdeményezett községfejlesztési mozgalomról, e szövetségnek egészségügyi, kulturális és gazdasági vándorkiállításairól, valamint az 1930-as években ösztönösen kialakult falukutatási mozgalomról. A „falukutatás" ugyan nálunk később indult meg, mint a Zöld Keresz­tes egészségvédelmi szolgálat falumunkája, de azért nem lekicsinyel­hető szolgálatot végzett a hatósági falugondozási akciók, így elsősorban a Zöld Kereszt erőteljesebb kifejlődéséért. Johan Bélát, amikor már 1927-b­en a falu egészségügyének fel­emelésére vállalkozott, nem a falukutatás divatjának népszerűsége, hanem egy missziós küldetés, egy hivatás felismerése vezette. Hogy

Next