Magyar Szó, 1901. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1901-02-22 / 46. szám
Február 22. MAGYAR SZÓ 1 46. szám, 8 Buttykay legközelebb Londonba megy ki s Dohmányi után most ő fogja dokumentálni a külföld előtt zenei életünk fejlődését. Munkácsy Flóra távozása. Felekyné Munkácsy Flóra magyar színpadon való működésének ötven éves fordulója alkalmából a jövő hónapban megválik a Nemzeti Színháztól, hol négyvenhat éve igaz tehetséggel szolgálta a művészetet. Jótékony hangverseny. A Telefon Hírmondó e hó 25-én, hétfőn este fél kilenc órakor hangversennyel egybekötött jótékony estélyt rendez, a terézvárosi jótékonysági egylet javára s fölkéri a közönséget, hogy szives adományait juttassa a beszélő újság kiadóhivatalához, mely a legcsekélyebb összeget is hálásan fogadja és nyilvánosan nyugtatja. Az érdekes estélyen a háziasszonyi tisztet dr. Neumann Árminna úrnő vezetése alatt a terézvárosi jótékonysági egylet hölgybizottsága fogja viselni. A közreműködők díszes névsora a következő : Bosnyákné Lenkei Hedvig, Haraszthy Hermin, K. Hegyesi Mari, Kordin Mariska, Robiéi Elza, Meszlényi Adrienne, Nagy Ibolya, Pártosné Bartolucci Viktória, Szilágyi Arabella, Zilahiné, Singhoffer Vilma, Hegedűs Ferenc, Kiss Ferenc, Kertész Ödön, Makai Emil, Molnár Ferenc, Szendrői Lajos, Takács Mihály, Vizváry Gyula, Zilahi Gyula. Pályázat magyar társadalmi színműre. A budapesti Nemzeti Színház igazgatósága pályázatot hirdet néhai dr. Mészáros Károly adományából jutalmazandó, egész estét betöltő magyar társadalmi színműre. Sziit növendékek vizsgája. Horváth Zoltán színésziskolájának növendékei tegnap este tartották meg vizsgaelőadásukat a Rottenbillerutcai díszteremben. A növendékek közül kiváltak a Szigetvári vértanuk magánjelenetében Czeglédy Róza k. a., a Fortunio dalában Szöreghy Gyula, Komár Margit, Aranyossy Sarolta és Németh Margit. Németh kisasszony színi hivatottságának különös jelét adta. A nagyszámú és előkelő közönség sokat tapsolt. Balogh Erzsi ugyancsak „Fortunio dalában“ tűnt ki. Sylvestre Armand meghalt. A franciák legkiválóbb, modern írójukat vesztették el Sylvestre Armand halálával. Mint lírikus, mint novellista és mint regényíró, majd utóbb mint dráma,jó sok és nagy sikert aratott. Nagyszámú művei közül a legismertebbek és legjobbak magyar fordításban is megjelentek. Drámái közül „tíriseldis“, a Theatre Francais, 1891-ben került színre nagy sikerrel. Műkedvelői előadás Pakson. Paks város intelligenciája a város szegényei javára a paksi szálló nagytermében műkedvelői előadással egybekötött táncestélyt rendez. A műkedvelői előadás műsora a következő: 1, Az Úr Ítél, irta: Váradi Antal, szavalja Radó Arthur. H. Mozgó fényképek bohózat 3 felvonásban, magyarosította Veltai Jenő. A rendezőség élén Grünfeld Adolf dr. orvos buzgólkodik. A szerzői jog védelme. Kunhegyi Miklós vidéki színigazgató 1899. november havában a munkácsi színházban kétszer előadatta Blumenthal és Kadelburg népszerűvé vált darabját, az »Arany Kakast“, anélkül, hogy az előadáshoz a szerzők engedélyét kikérte volna. A berlini társszerzők a jogosulatlan előadás miatt bepürölték Kunhegyit a beregszászi törvényszéknél. Keresetükben az igazgatót szerzői jog bitorlásában vétkesnek kérték kimondani, a beszedett 1000 korona tőke, ennek kamatai, valamint a perköltségek megtérítésében elmarasztalni; a darab további előadását betiltani, továbbá a hozzávaló díszleteket és ruházatokat, a fordítás szövegkönyvét, súgó példányát és szerepeit elkoboztatni. — A törvényszék felpereseket keresetükkel elutasította, azzal az indokolással, hogy a mi szerzői jogról szóló törvényünk a külföldiekre nem alkalmazható, mert ezen törvény kizárólag a magyar állampolgárok által készített írói művek védelmét célozza. A kassai tábla helyben hagyta a törvényszék ítéletét. A kir. kúria azonban, a mely Németh Lajos bíró előadásában ma foglalkozott ezzel az üggyel, az adóbíróságokkal ellentétben, kimondta a szerzők kereshetőségi jogát ama jogviszonosságnál fogva, hogy a németországi törvények megvédik a magyar Szerzők jogait is. —• Alexander felolvasása. A „Budapesti (budai) Tanító-Egyesület“-ben Alexander Berlint dr., a kitűnő tudós és psycolog a lélektan köréből veendő tudományos előadás-sorozatot fog tartani. A tanár érdekesnek ígérkező előadásait „Az akaratról és az akarat neveléséről“ címen fogja megtartani a II. ker. Margit-körúti elemi iskola tornatermében. Az előadások mindenkor csütörtökön délután pontban 3 órakor kezdődnek. Az első előadás napja március hó 7-ike. Előfizetési felhívások. A legifjabb írói gárda két tehetséges tagja bocsátotta ki a napokban előfizetési felhívását. Szentmiklósi József „01iárlüst“ cím alatt adja ki költeményeit. Neve nem ismeretlen már. Több fővárosi napilap is közölte már verseit. A kötet ára 2 korona. (Budapest, VI. Hunyadi-tér 2. 1L 16.) Kálmán László, a Magyar Egyet. Szemle szerkesztőjének „Emberek“ c. elbeszélésekből álló kötete márciusban hagyja el a sajtót. Ára 2 korona (IV. Reáltanoda u. 5.) Mindkét munkának bizonyára meg lesz a szép olvasó közönsége. Színházak műsora. Nemzeti Színház: Pénteken: A bölcső, A medve. — Szombaton : Francillon. — Vasárnap délután: Kaméliás hölgy. — Este: A peleskei nótárius. A várszínházban : Pénteken nincs előadás. — Szombaton : Himfy dalai. Magy. kir. Operaházban : Pénteken nincs előadás. — Szombaton: Hoffmann meséi. — Vasárnap: Észak csillaga (Bianchi vendégfelléptével). Vígszínházban : Pénteken : Aranykakas és jótékonycélú hangverseny Komáromy Mariska vendégfelléptével. — Szombaton: Ocskay brigadéros. — Vasárnap délután: A titkos rendőr. Este : Ocskay brigadéros. Népszínházban : Pénteken: A modell. — Szombaton : Jupiter és társai. — Vasárnap délután : A szökött katona. — Este : Jupiter és társai. Magyar Színházban : Pénteken : A postás fia (Miss Saharet vendégfelléptével). — Szombaton : A postás fiú (Miss Saharet vendégfelléptével). — Vasárnap délután : Angol asszony leánya (Miss Saharet vendégfelléptével). — Este : A postás fiú. Urániában : Pénteken: A XIX. század. — Szombaton : Amerika. Az aradi színházban : Pénteken : New York szépe (bemutató). — Szombaton: New-York szépe. Előkészületre kitüzettek: Cyrano de Bergerac: Viceadmiralis. A debreceni színházban: Pénteken: Királyfogás. — Szombaton : Lear király. — Vasárnap délután : Egy katona története. — Este : Cigánybáró (R. Róthy Laura vendégjátéka). A kassai Nemzeti Színházban : Pénteken : Arany ember. — Szombaton : Asszonyok a kaszárnyában. — Vasárnap délután: Kismama. — Este: Kernevillei harangok. TÖRVÉNYSZÉK. A pozsonyi rabbi sajtópere egy antiszemita ujság ellen. Három napig tartó sajtóperi tárgyalás fejeződött be tegnap, szerdán délben a pozsonyi esküdtszék előtt, mely az ottani lakosságot már hosszabb idő óta élénken foglalkoztatta s véleményében két részre osztotta. Dr. Fűnk Sámuel, a pozsonyi neológ izraelita hitközség rabbija indította a sajtópert Mauthner Gusztáv, a Pozsonyban megjelenő „Westungarische Grenzhote“ című antiszemita napilap felelős szerkesztője ellen egy, a nevezett lapban a múlt évi január 17-én „Rabbi Funk, ein jüdischer Herzpfaffe“ címmel megjelent cikk alapján kérve a szerzőnek rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt bűnösnek kimondását és megbüntetését. A per már előzményeiben is nagy hullámokat vert föl s az esküdtszéki tárgyalás is zsúfolt terem előtt folyt le. Az eset a következő: 1900 január 17-én a Grenzboteban a fenti cikk, éles hangú cikk jelent meg, mely azzal vádolta dr. Funk rabbit, hogy a zsinagógában, egyházi szónoklataiban, a többi felekezetek ellen izgat, sőt a felső kereskedelmi iskolában is, ahol a rabbi mint hitoktató működött, feldúlja a különböző vallásfelekezetű tanulók közti békét, mert az izraelita fiúkat túlzott konzervatív irányra ) buzdítja, arra bírja, hogy a szombati napon ne járjanak, keresztény családokhoz ellátásra ne menjenek. Sőt a cikk még azt is tartalmazta, hogy dr. Fűnk arra is intette híveit, hogy csak izraelitánál vásároljanak, s egyáltalában kerüljenek mindent, ami keresztyén. Mindezért pedig egész sereg épen nem hízelgő címmel illette a rabbit, mint: jüdisch-klermaler Heizplatte“, „Arroganter Geselle“ ,ein Vereingeschneidter“ stb. Funk dr. a sajtóbiróságnál keresett elégtételt a cikk szerzője ellen. A szerzőséget és felelőséget Mauthner Gusztáv, a Grenzbote felelősszerkesztője vállalta el a cikkért, aki a kir. törvényszéknek azon határozatát, mely az ügy elbírálására az uj bűnvádi perrendtartás értelmében a szakbíróságot, tehát a törvényszéket mondta ki illetékesnek, megfelebbezte a pozsonyi kir. Ítélőtáblához. Ez aztán ki is mondta, hogy miután a cikk dr. Funknak, mint kereskedelmi iskolai hitoktatónak, a hivatalos eljárása közben tanúsított magaviseletét bírálja, a hitoktató pedig közmegbizatásban eljárónak tekintetik, így a sajtóper elbírálására nem a törvényszék, hanem az esküdtbíróság illetékes. A pozsonyi táblának ezen elvi jelentőségű határozat következtében, amely egyébként jogászkörökben és a szaklapokban is hosszabb vita tárgyát képezte, került az ügy most hétfőn a pozsonyi esküdtbíróság elé. A bíróság Petőcz Gábor elnökből és dr. Akay meg Auguszt tórákból állott. Dr. Funk főmagánvádlót Rochlitz Tódor pozsonyi ügyvéd, az ottani ügyvédi kamara elnöke képviselte, míg Mauthner védője Molec Dani ügyvéd, Pozsony város tiszti főügyésze volt. Az esküdtszékből a védő minden izraelita vallásu esküdtet visszautasított és az végül a jogakadémiai igazgatóból, egy nyugalmazott ezredesből, kereskedőkből és tisztviselőkből alakult meg. A vádlott előadta, hogy a cikk megírása idején a fővárosi sajtó is foglalkozott dr. Fűnk ügyével, akiről azt írták, hogy a keresk. iskolai zsidó növendékeket tényleg ilyen túlzó szellemben neveli. Azt is hallotta, hogy egyenesen az ő lapja ellen is kikelt a zsinagógában és a hitsorsosait arra figyelmeztette, hogy ne pártoljanak egy oly lapot, mely nekik ellenségük. — Minthogy ez által veszélyeztetve volt egész lapjának esistenciája, azért írta meg a cikket, amelynek adatait a meghalt pozsonyi polgármester, Taller kir. tanácsos is megerősítette előtte. A főmagánvádló kijelentette, hogy nem bosszúérzetből vitte az ügyet bíróság elé, hanem azért, hogy a saját maga és felekezete meghurcolt becsületéért elégtételt szerezzen. Tanuképen kihallgatták a neológ izraelita hitközségnek tíz elöljárósági tagját, akik mind példás életű lelkésznek ismerik dr. Funkot ; arra a kérdésre, hogy izgatott-e más felekezetűek ellen, egyhangúlag nemmel feleltek. A Grenzbote elleni kikelését illetőleg azt vallották, hogy sem személy, sem lap nevét a rabbi nem említette, csupán az ellen kelt ki, hogy a zsidók olyan újságot, amely őket folyton szidja, és gyalázza, még pártolnak. Ezt önérzethiánynak mondta, Jónás János a pozsonyi felső kereskedelmi iskola igazgatója és dr. Stirling Sándor ugyanazon intézet tanára, sokkal terhelőbben vallottak Fánkről. Mióta az iskolába tette a lábát — úgy mondanak — vége volt a felekezeti békének. Az izraelita fiúkat annyira izgatta, hogy azok pl. mást, mint zsidó költőt, megtanulni sem akartak, keresztény házaknál maradásuk nem volt, sőt olyanok is, akiknek a szombati írást szüleik megengedték, megtagadták ezt. Egyszóval konkolyt hintett a felekezetek közé. A bizonyító eljárás befejeztével a bíróság a következőleg szövegezte az esküdtekhez intézendő kérdéseket: 1. Bűnös-e a vádlott Mauthner Gusztáv abban, hogy a Westungarischer Grenzbote 1900. évi január hó 17-én megjelent számában foglalt „Rabbi Funk, ein jüdischer Herzpfalle“ címet viselő cikkben, mint annak szerzője, a főmagánvádlóról olyan dolgokat állított, amelyek valódiságuk esetén a bűnvádi eljárást vonnák maguk után vagy főmagánvádlót közmegvetésnek tennék ki . 2. Bűnös-e vádlott abban, hogy az általa írt cikkben dr. Funk ellen gyalázó kifejezéseket használt ? Ezután kezdetüket vették a perbeszédek. Rochlitz ügyvéd, dr Fank képviselője, hevesen kikelt a „Grenzbote“ ellen, amely — úgymond — nem egy embert támadott meg már eddig is alaptalanul a becsületében. Ezt az állítását két esettel illusztrálta. Egy Rosenzweig nevű zálogintézet tulajdonosról azt írta, hogy templomrablásból származott dolgokat vett zálogba s a vizsgálat során kitűnt, hogy egy kelyhet egy vidéki plébános zálogosított el nála. Azután tavaly az egész ügyvédi kart pelengérre állította, mert egy csődbe jutott kereskedő egy pozsonyi ügyvédet szabálytalan eljárással vádolt, amelyről a vizsgálat során kiderült, hogy alaptalan vád. De amikor Rochlitz, mint az ügyvédi kamara elnöke, ezt egy hivatalos nyilatkozatban akarta közzétenni, ezt csak 25 írtért vették fel abba a lapba, mely az egész ügyvédi kart alaptalanul megtámadta. Áttérve Fűnk esetére, mint paptól, nem ve-