Magyar Szó, 1901. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1901-02-22 / 46. szám

Február 22. MAGYAR SZÓ 1­ 46. szám, 8 Buttykay legközelebb Londonba megy ki s Doh­mányi után most ő fogja dokumentálni a külföld előtt zenei életünk fejlődését. Munkácsy Flóra távozása. Felekyné Mun­kácsy Flóra magyar színpadon való működésé­nek ötven éves fordulója alkalmából a jövő hó­napban megválik a Nemzeti Színháztól, hol négy­­venhat éve igaz tehetséggel szolgálta a mű­vé­­szetet. Jótékony hangverseny. A Telefon Hír­mondó e hó 25-én, hétfőn este fél kilenc órakor hangversen­nyel egybekötött jótékony estélyt ren­dez, a terézvárosi jótékonysági egylet javára s fölkéri a közönséget, hogy szives adományait juttassa a beszélő újság kiadóhivatalához, mely a legcsekélyebb összeget is hálásan fogadja és nyilvánosan ny­ugtatja. Az érdekes estélyen a háziasszonyi tisztet dr. Neumann Árminna úrnő vezetése alatt a teréz­városi jótékonysági egylet hölgybizottsága fogja viselni. A közreműködők díszes névsora a kö­vetkező : Bosnyákné Lenkei Hedvig, Haraszthy Hermin, K. Hegyesi Mari, Kordin Mariska, Rob­iéi­ Elza, Meszlényi Adrienne, Nagy Ibolya, Pár­­tosné Bartolucci Viktória, Szilágyi Arabella, Zi­­lahiné, Singhoffer Vilma, Hegedűs Ferenc, Kiss Ferenc, Kertész Ödön, Makai Emil, Molnár Fe­renc, Szendrői Lajos, Takács Mihály, Vizváry Gyula, Zilahi Gyula. Pályázat magyar társadalmi színműre. A budapesti Nemzeti Színház igazgatósága pá­lyázatot hirdet néhai dr. Mészáros Károly ado­mányából jutalmazandó, egész estét betöltő magyar társadalmi színműre. Sziit növendékek vizsgája. Horváth Zol­tán színésziskolájának növendékei tegnap este tartották meg vizsgaelőadásukat a Rottenbiller­­utcai díszteremben. A növendékek közül kiváltak a Szigetvári vértanuk magánjelenetében Czeg­­lédy Róza k. a., a Fortunio dalában Szöreghy Gyula, Komár Margit, Aranyossy Sarolta és Németh Margit. Németh kisasszony színi hiva­­tottságának különös jelét adta. A nagyszámú és előkelő közönség sokat tapsolt. Balogh Erzsi ugyancsak „Fortunio dalában“ tűnt ki. Sylvestre Armand meghalt. A franciák legkiválóbb, modern írójukat vesztették el Syl­vestre Armand halálával. Mint lírikus, mint no­vellista és mint regényíró, majd utóbb mint dráma,jó sok és nagy sikert aratott. Nagyszámú művei közül a legismertebbek és legjobbak ma­gyar fordításban is megjelentek. Drámái közül „tíriseldis“, a Theatre Francais, 1891-ben ke­rült színre nagy sikerrel. Műkedvelői előadás Pakson. Paks város intelligenciája a város szegényei javára a paksi szálló nagytermében műkedvelői előadással egy­bekötött táncestélyt rendez. A műkedvelői elő­adás műsora a következő: 1, Az Úr Ítél, irta: Váradi Antal, szavalja Radó Arthur. H. Mozgó fényképek bohózat 3 felvonásban, magyarosí­totta Veltai Jenő. A rendezőség élén Grünfeld Adolf dr. orvos buzgólkodik. A szerzői jog védelme. Kunhegyi Miklós vidéki színigazgató 1899. november havában a munkácsi színházban kétszer előadatta Blumen­thal és Kadelburg népszerűvé vált darabját, az »Arany Kakast“, anélkül, hogy az előadáshoz a szerzők engedélyét kikérte volna. A berlini társ­szerzők a­ jogosulatlan előadás miatt bepürölték Kunhegyit a beregszászi törvényszéknél. Kere­setükben az igazgatót szerzői jog bitorlásában vétkesnek kérték kimondani, a beszedett 1000 korona tőke, ennek kamatai, valamint a perköltségek megtérítésében elmarasztalni; a darab további előadását betiltani, továbbá a hozzávaló díszleteket és ruházatokat, a fordítás szövegkönyvét, súgó példányát és szerepeit el­­koboztatni. — A törvényszék felpereseket kere­setükkel elutasította, azzal az indokolással, hogy a mi szerzői jogról szóló törvényünk a külföldiekre nem alkalmazható, mert ezen törvény kizárólag a magyar állampolgárok által készített írói mű­vek védelmét célozza. A kassai tábla helyben hagyta a törvényszék ítéletét. A kir. kúria azon­ban, a mely Németh Lajos bíró előadásában ma foglalkozott ezzel az üg­gyel, az adóbírósá­gokkal ellentétben, kimondta a szerzők kereshe­tőségi jogát ama jogviszonosságnál f­ogva, hogy a németországi törvények megvédik a magyar Szerzők jogait is. —• Alexander felolvasása. A „Budapesti (budai) Tanító-Egyesület“-ben Alexander Ber­lint dr., a kitűnő tudós és psycolog a lélektan köréből veendő tudományos előadás-sorozatot fog tartani. A tanár érdekesnek ígérkező elő­adásait „Az akaratról és az akarat neveléséről“ címen fogja megtartani a II. ker. Margit-körúti elemi iskola tornatermében. Az előadások min­denkor csütörtökön délután pontban 3 órakor kezdődnek. Az első előadás napja március hó 7-ike. Előfizetési felhívások. A legifjabb írói gárda két tehetséges tagja bocsátotta ki a napokban előfizetési felhívását. Szentmiklósi József „01­­iárlüst“ cím alatt adja ki költeményeit. Neve nem ismeretlen már. Több fővárosi napilap is közölte már verseit. A kötet ára 2 korona. (Bu­dapest, VI. Hunyadi-tér 2. 1L 16.) Kálmán László, a Magyar Egyet. Szemle szerkesztőjének „Emberek“ c. elbeszélésekből álló kötete már­ciusban hagyja el a sajtót. Ára 2 korona (IV. Reáltanoda­ u. 5.) Mindkét munkának bizonyára meg lesz a szép olvasó közönsége. Színházak műsora. Nemzeti Színház: Pénteken: A bölcső, A medve. — Szomba­ton : Francillon. — Vasárnap délután: Ka­­méliás hölgy. — Este: A peleskei nótá­rius. A várszínházban : Pénteken nincs előadás. — Szombaton : Himfy dalai. Magy. kir. Operaházban : Pénteken nincs előadás. — Szombaton: Hoffmann meséi. — Vasárnap: Észak csillaga (Bianchi vendégfel­léptével). Vígszínházban : Pénteken : Aranykakas és jó­tékonycél­ú hangverseny Komáromy Mariska ven­­dégfelléptével. — Szombaton: Ocskay briga­­déros. — Vasárnap délután: A titkos rendőr. Este : Ocskay brigadéros. Népszínházban : Pénteken: A modell. — Szombaton : Jupiter és társai. — Vasárnap dél­után : A szökött katona. — Este : Jupiter és­ társai. Magyar Színházban : Pénteken : A postás fia (Miss Saharet vendégfellépt­ével). — Szom­baton : A postás fiú (Miss Saharet vendégfel­léptével). — Vasárnap délután : Angol asszony leánya (Miss Saharet vendégfelléptével). — Este : A postás fiú. Urániában : Pénteken: A XIX. század. — Szombaton : Amerika. Az aradi színházban : Pénteken : New­ York szépe (bemutató). — Szombaton: New-York szépe. Előkészületre kitüzettek: Cyrano de Ber­gerac: Viceadmiralis. A debreceni színházban: Pénteken: Király­fogás. — Szombaton : Lear király. — Vasár­nap délután : Egy katona története. — Este : Cigánybáró (R. Róthy Laura vendégjátéka). A kassai Nemzeti Színházban : Pénte­ken : Arany ember. — Szombaton : Asszonyok a kaszárnyában. — Vasárnap délután: Kis­­­mama. — Este: Kernevillei harangok. TÖRVÉNYSZÉK. A pozsonyi rabbi sajtópere egy anti­szemita ujság ellen. Három napig tartó sajtóperi tárgyalás fejező­dött be tegnap, szerdán délben a pozsonyi es­küdtszék előtt, mely az ottani lakosságot már hosszabb idő óta élénken foglalkoztatta s véle­ményében két részre osztotta. Dr. Fűnk Sámuel, a pozsonyi neológ izraelita hitközség rabbija indította a sajtópert Mauthner Gusztáv, a Po­zsonyban megjelenő „Westungarische Grenz­­hote“ című antiszemita napilap felelős szer­kesztője ellen egy, a nevezett lapban a múlt évi január 17-én „Rabbi Funk, ein jüdischer Herzpfaffe“ címmel megjelent cikk alapján kérve a szerzőnek rágalmazás és becsületsértés vét­sége miatt bűnösnek kimondását és megbünteté­sét. A per már előzményeiben is nagy hullámo­kat vert föl s az esküdtszéki tárgyalás is zsúfolt terem­ előtt folyt le. Az eset a következő: 1900 január 17-én a Grenzboteban a fenti cikk­, éles hangú cikk jelent meg, mely azzal vádolta dr. Funk rabbit, hogy a zsinagógában, egyházi szónoklataiban, a többi f­elekezetek el­len izgat, sőt a felső kereskedelmi iskolában is, a­hol a rabbi mint hitoktató működött, feldúlja a különböző vallásfelekezetű tanulók közti békét, mert az izraelita fiúkat túlzott konzervatív irányra ) buzdítja, arra bírja, hogy a szombati napon ne j­árjanak, keresztény családokhoz ellátásra ne­­ menjenek. Sőt a cikk még azt is tartalmazta,­­ hogy dr. Fűnk arra is intette híveit, hogy csak izraelitánál vásároljanak, s egyáltalában kerülje­nek mindent, a­mi keresztyén. Mindezért pedig egész sereg épen nem hízelgő címmel illette a rabbit, mint:­­ jüdisch-klermaler Heizplatte“, „Arroganter Geselle“ ,­ein Vereingeschneid­­ter“ stb. Funk dr. a sajtóbiróságnál keresett elégtételt a cikk szerzője ellen. A szerzőséget és felelő­séget Mauthner Gusztáv, a Grenzbote felelős­szerkesztője vállalta el a cikkért, a­ki a kir. törvényszéknek azon határozatát, mely az ügy elbírálására az uj bűnvádi perrendtartás értel­mében a szakbíróságot, tehát a törvényszéket mondta ki illetékesnek, megfelebbezte a pozsonyi kir. Ítélőtáblához. Ez aztán ki is mondta, hogy miután a cikk dr. Funknak, mint kereskedelmi iskolai hitoktatónak, a hivatalos eljárása köz­ben tanúsított magaviseletét bírálja, a hitoktató pedig közmegbizatásban eljárónak tekintetik, így a sajtóper elbírálására nem a törvényszék, hanem az esküdtbíróság illetékes. A pozsonyi táblának ezen elvi jelentőségű határozat követ­keztében, a­mely egyébként jogászkörökben és a szaklapokban is hosszabb vita tárgyát ké­pezte, került az ügy most hétfőn a pozsonyi es­­küdtbíróság elé. A bíróság Petőcz Gábor elnökből és dr. Akay meg Auguszt tórákból állott. Dr. Funk főmagánvádlót Rochlitz Tódor pozsonyi ügyvéd, az ottani ügyvédi kamara elnöke képviselte, míg Mauthner védője Molec Dani ügyvéd, Pozsony város tiszti főügyésze volt. Az esküdtszékből a védő minden izraelita vallásu esküdtet vissza­utasított és az végül a jogakadémiai igazgató­ból, egy nyugalmazott ezredesből, kereskedőkből és tisztviselőkből alakult meg. A vádlott előadta, hogy a cikk megírása ide­jén a fővárosi sajtó is foglalkozott dr. Fűnk ügyével, a­kiről azt írták, hogy a keresk. isko­lai zsidó növendékeket tényleg ilyen túlzó szel­lemben neveli. Azt is hallotta, hogy egyenesen az ő lapja ellen is kikelt a zsinagógában és a h­itsorsosait arra figyelmeztette, hogy ne pártol­janak egy oly lapot, mely nekik ellenségük. —­ Minthogy ez által veszélyeztetve volt egész lap­jának esistenciája, azért írta meg a cikket, a­melynek adatait a meghalt pozsonyi polgármes­ter, Taller kir. tanácsos is megerősítette előtte. A főmagánvádló kijelentette, hogy nem bos­­­szúérzetből vitte az ügyet bíróság elé, hanem azért, hogy a saját maga és felekezete meghur­colt becsületéért elégtételt szerezzen. Tanuképen kihallgatták a neológ izraelita hit­községnek tíz elöljárósági tagját, a­kik mind példás életű lelkésznek ismerik dr. Funkot ; arra a kérdésre, hogy izgatott-e más felekezetűek ellen, egyhangúlag nemmel feleltek. A Grenzbote elleni kikelését illetőleg azt vallották, hogy sem személy, sem lap nevét a rabbi nem említette, csupán az ellen kelt ki, hogy a zsidók olyan újságot, a­mely őket folyton szidja, és gyalázza, még pártolnak. Ezt önérzethiánynak mondta, Jónás János a pozsonyi felső kereskedelmi iskola igazgatója és dr. Stirling Sándor ugyan­azon intézet tanára, sokkal terhelőbben vallottak Fánkről. Mióta az iskolába tette a lábát — úgy mondanak — vége volt a felekezeti békének. Az izraelita fiúkat annyira izgatta, hogy azok pl. mást, mint zsidó költőt, megtanulni sem akartak, keresztény házaknál maradásuk nem volt, sőt olyanok is, a­kiknek a szombati írást szüleik megengedték, megtagadták ezt. Egyszóval kon­kolyt hintett a felekezetek közé. A bizonyító eljárás befejeztével a bíróság a következőleg szövegezte az esküdtekhez inté­zendő kérdéseket: 1. Bűnös-e a vádlott Mauthner Gusztáv abban, hogy a Westungarischer Grenzbote 1900. évi január hó 17-én megjelent szá­mában foglalt „Rabbi Funk, ein jüdischer Herzpfalle“ címet viselő cikkben, mint an­nak szerzője, a főmagánvádlóról olyan dol­gokat állított, a­melyek valódiságuk esetén a bűnvádi eljárást vonnák maguk után vagy főmagánvádlót közmegvetésnek tennék ki . 2. Bűnös-e vádlott abban, hogy az általa írt cikkben dr. Funk ellen gy­alázó kifeje­­zéseket használt ? Ezután kezdetüket vették a perbeszédek. Rochlitz ügyvéd, dr Fank képviselője, hevesen kikelt a „Grenzbote“ ellen, a­mely — úgymond — nem egy embert támadott meg már eddig is alaptalanul a becsületében. Ezt az állítását két esettel illusztrálta. Egy Rosenzweig nevű zálog­intézet tulajdonosról azt írta, hogy templomrab­­lásból származott dolgokat vett zálogba s a vizsgálat során kitűnt, hogy egy kelyhet egy vidéki plébános zálogosított el nála. Azután ta­valy az egész ügyvédi kart pelengérre állította, mert egy csődbe jutott kereskedő egy pozsonyi ügyvédet szabálytalan eljárással vádolt, a­mely­ről a vizsgálat során kiderült, hogy alaptalan vád. De a­mikor Rochlitz, mint az ügyvédi ka­mara elnöke, ezt egy hivatalos nyilatkozatban­­ akarta közzétenni, ezt csak 25 írtért vették fel abba a lapba, mely az egész ügyvédi kart alap­talanul megtámadta. Áttérve Fűnk esetére, mint paptól, nem ve-

Next