Magyar Szó, 1901. március (2. évfolyam, 52-78. szám)
1901-03-30 / 77. szám
1077. szám, MAGYAR SZÓ Március 30. s / De már most vizsgáljuk általánosságban a szolgálati évet. Azt látom, hogy ennek a szolgálati évnek épen semmi általános értéke nincs a törvény keretein belül. Ez a szolgálati év afféle — „méltó a munkás a maga jutalmára“ — elv szolgálatában áll. Kétségkívül figyelemre méltó, becsületes indok, de ha meggondoljuk, hogy puszta bizonyítvány és egyéb hasonló természetű dolgok alapján 4 évi előnyt lehet nyerni, melyhez még egy évi szolgálat és meg van az I. osztályú képesí■tés, amit az elégséges kerek 7 esztendő alatt szerezhet meg, akkor látjuk, hogy ennek a törvénynek igazságos érvényesülését teljesen lerontja a bizonyítvány. Éppenséggel semmi köszönet nincs hát ebben a törvényben, mely ilyenformán valósággal: „Adtál Uram esöt“-féle áldás. Summa summarum, ahhoz, hogy az elégséges embernek 600 frt évi fizetése legyen: kell S gimnázium, 4 esztendei theologia , egy évi vizsga köz, két évi szolgálat , 15 év és jó adag szerencse, miután 6 esztendős káplánok nem tartoznak a ritkaságok közé. Nem szólok a szolgálati rendszer ellen, abban igen becsületes gondolkodás nyilatkozik meg, de a mi állásunknál nem válik be. Látnivaló mindezekből, hogy a gyülekezetek érdeke a törvény intézkedései miatt nagyon háttérbe szorul s épen ezért az egész törvényt igen szerencsétlen gondolatnak tartom. Büszkék vagyunk a világ előtt egyházszervezetünkre, mely az egyes gyülekezeteknek, azokban az egyes egyháztagoknak a legszélesebb körű jogokat biztosítja, büszkék vagyunk kálvinista népünk józan gondolkodására, mely oly szépen tud élni gyönyörű jogaival, de nem vesszük észre, hogy e büszkeségen milyen mély sebet üt e törvény; az elvekért lelkesedünk, de mikor arról van szó, hogy érvényesítsük hát elveinket, akkor szépen megretirálunk. Nem tartjuk arra elég érettnek népünket, hogy a szabad választással megajándékozzuk; nyíltan kijelentjük, miszerint nincsen érzéke a mi népünknek az iránt, hogy méltányolni tudja az igaz érdemet, a jó munkát, az ő érdekében eltöltött éveket. Itt vallunk azután fiaskót azzal az elméletünkkel is, hogy a jobb egyházak intelligensebbek, azért kell hát különböző intézkedésekkel megszorítani az ide képesített egyének számát, mert hiszen minél intelligensebb a gyülekezet, annál kevésbbé van szükség a felette való gyámkodásra, annál jobban meg tudja ítélni, ki tudja majd legjobban betölteni közöttük a lelkészi állást, annál kevésbbé van szükség holmi bizonytalan természetű képesítésekre. Lehetne itt igen szépen beszélni a szabadság eszméjéről, melyet nekünk megsérteni nem szabad; elő lehetne itt adni igen ékesen és hatásosan, hogy mivel tartozunk mi azoknak, akik az egyházat föntartják , de hát ismert dolgok ezek mind és épen azért , nincs is egyébre szükségünk, mint hogy ezeket az igazán és egyedül gyülekezeti érdekeket kellő méltánylásban részesítsük még akkor is, ha e miatt a jelesek érdeke szenvedne. Mindez azt követeli tőlünk, hogy a törvényt mindenestől fogva temessük el. Arra, hogy a képesítésen kívül a gyakorlati lelkészetet elsajátítsuk elég 2 esztendő, a vizsga közzel együtt három, amelyre épen, olyan szüksége van a jelesnek, mint az elégségesnek. Minden egyébb haszontalan cafrang: ha jutalom akar lenni a képesítés, a bizonyítvány tekintetbe vétele mellett igazságtalan jutalom; ha pedig a gyülekezetek érdekére is tekintettel akar lenni, bizonyítvánnyal, vagy anélkül a gyülekezetek jogait sértjük. Patay Miklós: IRODALOMjs^ MŰVÉSZET. Lujza bukása Az Operaház érdeklődéssel várt meglepetését, Charpentier: „Lujza“ c. zenés regényét hidegen fogadta a közönség, a felvonások végén egy-kétszer kihívták ugyan a szereplőket, ez a taps azonban nem az előadott műnek szólt, hanem a művészeknek. A zenei szecesszió torzhajtásának visszautasítását különben előre sejtettük,csúfos bukás volt. A közönség mosolyogva hallgatta Alfio kocsisdalának, Goldmarck Sulamitjának, Kienzl kovácsának, Carmen kártyavető dalának és Wagner összes műveinek parodizálását. Igazán kár, hogy a Tristan bemutatója még csak ezután lesz. Minő pokoli mulatság lett volna pedig, a vezérkönyv elsikkasztott ötleteiben gyönyörködni. Sok apró megjegyzést tehetnénk még az egyes alakok jellemzésére, a mű hibáira és az előadás fogyatékosságára vonatkozólag. De hát nem érdemes. Három kötelező előadásnál többet csak erőltetéssel érhet el az igazgatóság. Nem vádolunk senkit se az újdonság színrehozataláért. Charpentier diadalfényben úszó neve könnyen elvakíthatta az intendáns arat és a bukás elég fájdalmas Mészáros igazgatónak, miért keserítsük hát még mi is őket. Csak azt a kárbaveszett két hónapot sajnáljuk, amelyet „Lujza“ betanítására fecséreltek. Maga az előadás — mint tegnapi ismertetésünkben is jeleztük, — felülmúlja az Opera Comique-ét is. Kaczer Margit a címszerepet megnyerő bájjal, a drámai jelenésekben pedig erőteljes hévvel játszotta. Énekéről is csak jót írhatunk. Méltó játéktársa volt Kertész Ödön. Alakításán meglátszott az a nagy szorgalom, amellyel Julien nehéz, fárasztó szerepét tanulta. Hangján észrevehettük a múlófélben levő gégehurut nyomát és áldozatkészségéért külön dicsérettel illetjük. Bartolucci és Beck is jó volt. De fel kellene sorolnom az egész színlapot, hogy az előadásról irt véleményünk teljes legyen. Kerner István, az Opera kitűnő karnagya, pompásan tanította be az újdonságot és a vezérkönyv összes képtelen és vakmerő szépségeit elővarázsolta. Alszeghy Kálmánt és Kéméndy Jenőt a szindás jelenetek és csoportozatok rendezéséért illeti dicséret. — Az Opera igazgatósága Takács Mihálynak is kiosztotta az apa szerepét. Lujzát azonban még az ő nagy művészete se fogja a bukástól megmenteni. Kárba veszett fáradság ezzel a művel többet vesződni. Cy. Bucsuzások. Tegnap két bucsueste volt a színházakban. A Népszínházban Bárdi Gabi búcsúzott, a Magyar Színházban Molnár László. A közönség úgy a művésznőt, mint Molnárt za* jós ovációkkal tüntette ki. Bárdi Gabi töméntelen sok virágot kapott, Molnár babérkoszorúkat. Mindketten Kolozsvárra szerződtek. Dr. Váradi Antal 25 éves jubileuma. Az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémia növendékei folyó évi március hó 31-én délelőtt 11 órakor az Országos Színművészeti Akadémia helyiségében 25 éves jubileumát ülik meg annak, hogy igazgatójuk dr. Váradi Antal, mint tanár és igazgató az intézet kötelékében áll. A jubileumi bizottság ennek folytán felhívja mindazon volt növendékeket, akik az Országos Magy. Kir. Szinművészeti Akadémián dr. Váradi Antal tanítványai voltak, hogy az ünnepélyen megjejelenni szíveskedjenek. A jubileumi bizottság díszelnöke: Bercsényi Béla, elnöke: Latabár Kálmán, alelnökei: Sik Rezső, Czakó Gyula, Stoll Béla és Szőke Sándor. — MŰVÉSZETI HÍREK: Feszti Árpád, aki tudomás szerint Olaszországban töltötte az utóbbi másfél esztendőt, — amint értesülünk — elkészült nagyszabású hármas képével, amely Krisztus keresztrefeszítését, sírbatételét és föltámadását ábrázolja. Feszti Árpád hármas képét most Fiórencben állítja ki jótékony célra, azután Európa minden nagyobb városának bemutatja. Természetesen itthon, Budapesten is meglátjuk majd. — A tavaszi kiállítás előkészületei már nagyban folynak a városligeti műcsarnokban, hova a tárlatra szánt műveknek április hó 1-jén esti hat óráig mind be kell érkezniük. A már mostanig a műcsarnokba megérkezett külföldi műveket a társulat két millió korona értékben biztosította. A társulat április hó 15-ikén nyílik meg. A megostromolt Nemzeti szalon. A Kossuth Lajos utcában tegnap egész nap nagy tolongást okozott a v Nemzeti szalon“ igazgatóságának az ötlete, hogy nemzetközi kiállítását az utolsó napon ingyenesen mutatja be a közönségnek. Erre a hirre reggeltől estig ezernyi tömeg tódult a szalonba s este már olyan tolongás támadt, hogy csakis csoportonkint ereszthették be a közönséget, sőt hét órakor az életveszélyes tolongás miatt a kiállítást bezárták. Több, mint hatezer látogató nézte meg e napon az értékes műtárgyakat, melyeket holnap már csomagolni kezdenek. A soproni színház ügye: Sopron város tegnapi közgyűlésén tárgyalták azt a német memorandumot, amelyet a hazafiatlan izgatók által felbujtogatott közönség terjesztett a közgyűlés elé a soproni színház megmagyarosodása ellen. A szavazásnál a memorandumot, amelyben felkérik a minisztert, hogy vonja vissza rendeletét és maradjon meg továbbra is a német színészet, negyvenkilenc szavazattal harmincnyolc ellenében elfogadták. Elvárjuk a belügyminiszter úrtól, mint a színészeti ügyek legfőbb intézőjétől, hogy a soproni magyarfalók kérését erélyesen utasítsa vissza. Székesfejérvárott Ferenczi Károly Rablélek c. drámáját kedvezően fogadták. A fő női szerepet Lányi Irma játszotta nagy tetszéssel. Színházak műsora: Nemzeti Színház: Szombaton: A bor. — Vasárnap délután: Faust — Este: A bor. — Hétfőn: Moritori. A várszínházban : Szombaton : Testvérek. Magy. királyi Operaházban : Szombaton: Lujza. — Vasárnap: Álarcos bál (Prévost Henrik vendégfelléptével). Vígszínházban : Szombaton : Énekek éneke, A farkas (Jászai Mari bucsúfelléptével). — Vasárnap délután: Osztrigás Misi. — Este: Ocskay brigadéros. Népszínházban: Szombaton: Cirkusz-élet. — Vasárnap délután: Felhő Klári. — Este: San-Toy. Magyar Színházban : Szombaton : A csárda virága (Lukácsy Sándor 50 éves színészjubileuma.) — Vasárnap délután: A postás fia. — Este: A csárda virága. A Kisfaludy Színházban: Szombaton: Otthon. — Vasárnap délután: Kun menyecske. — Este: A szökött katona. Urániában : Szombaton : Amerika. Az aradi színházban : Szombaton: Viceadimirális. — Vasárnap délután: Szegény ifjú története. — Este: Kis szökevény (Turcsányi Olga, Hegyesy Gyula, Érczkövy Károly, Czakó Vilmos bucsúfellépte). A debreceni színházban: Szombaton: Frou- Frou (T. Halmi Margit búcsúja). — Vasárnap délután: A tékozló. — Este: Nebántsvirág (Perényi M., Sziklay és Környei B. búcsúja.) TÖRVÉNYSZÉK Változás a a büntető törvényszéknél.Zsitvay Leo büntetőtörvényszéki elnök I. évi április hó 25-ével feloszlatja a büntető törvényszék IV-ik itélőtanácsát, amely eddig Gajzágó Manó tájblai bíró elnöklete alatt működött. A legközelebbi sajtó, és esküdtbírósági tárgyalások. A jövő hó folyamán a büntető törvényszéken a következő sajtó és esküdtbírósági ügyek kerülnek tárgyalásra: Április 2-án Varga György (Alkotmány) rágalmazás:. Április 12-én Piesch Henrik (Neues Budapestéi* Abendblatt) becsületsértési bűnügye. Ezen két ügyben a törvényszék esküdtek nélkül fog ítélkezni. Április 16-án Német János halált okozó testi sértést, április 18-án Wexler Gyula (Takarékpénztári Közlöny) rágalmazást április 20-án Hartsibek Géza (Magyar Estilap) nyilvános rágalmazást, Április 23-án Szakács József halált okozó svét tojások és fecskendők Kertész Tódornál