Magyar Szó, 1901. május (2. évfolyam, 103-127. szám)

1901-05-18 / 117. szám

6117. szám. polipszerű daganata van, s ez az, ami őt magát is félrevezette. Mindennemű lebetegedést kizártnak kell tekinteni. Moszkva, május 17. déli 12 óra. Spiridinovic itteni szerb konzul egy újságíró előtt kinyilatkoztatta, hogy a május 4-ikén mondott s a szlávok Bismarckjára vonatkozó felköszöntőjét nem a születendő szerb trónörökösre és nem a most fölfedezett polipra értette. Belgrád, május 17. d. u. 2 óra. Illetékes szerb helyről jelentik: A meghívott orvosok tegnap ismételten megvizsgálván a királynét, jegyzőkönyvileg konstatálták, hogy a királyné lebetegedése ez idő szerint nem várható és hogy az orvosoknak egy sajátságos esettel van dolguk, úgy, hogy nincs kizárva, hogy a felséges asszony csak a terhesség negyedik hónapjában van. Az orosz orvosok és a francia szülész, akik a jegyzőkönyvet szintén aláírták, ma elutaztak. Ellenben iderendeltek véleményadás végett két másik orvost, Wertheim bécsi és Cantacuzene bukaresti tanárt. Egyes külföldi lapoknak az a híresztelése, hogy az orosz követ elutazott, alaptalan. Pétervár, május 17. d. u. 4 óra. Sándor cár utasította a tengerészetügyi minisztert, hogy amennyiben Szerbia születendő trónörököse polip lenne, a születés órájában az összes hadihajók diszlövést tegyenek s az uj polip keresztelésére tengerész diszcsapatot vezessen. Nem folytatjuk tovább a táviratok közlését, mert, bármennyire fontos is Szerbiára nézve, hogy jövendő trónörököse polip-e vagy nem, a magunk részéről még fontosabbnak ösmerjük t. olvasóink lelki nyugalmát, melyet komolyan féltenünk kell a megkergült belgrádi gólya zavaros telepelésétől. Csak még egy, egyetlen egy, lapunk zártakor érkezett táviratot vagyunk kénytelenek, már laptársaink érdekében is, közreadni: Belgrád, május 17. (d. u. 5 óra) Itteni udvari körökben az a hír terjedt el, hogy Sándor király mindazok ellen, akik Szerbia jövendő trónörökösét állandóan polipnak nevezik, felségsértés miatt pert indít. Ládon. 1. Édes népem, magyarságom, Nem tudod, hogy ki e Ládon ? Se nem gyógyszer, se nem művész, Sőt nem is búr hadvezér. Ládon mentó s a nap hőse, Telivér volt minden őse. S tiz forintos fogadásra Másfélezret fizetett. Nálunk nem volt ily nagy kvóta Talán Tisza Kálmán óta. S ez a kvóta az egyetlen, Amit kedvel a magyar 12. Ha azt hiszik ezek után, Hogy én Ládont tettem meg, És hogy én most gazdag vagyok, — Akkor önök tévednek. Mint mindig, úgy most is hű volt Hozzám a balszerencse, S mikor Ládon került sorra, Nem volt egy fillérem se. Budapesti lóversenyek. Nyolcadik nap, szombat, május 18. — I. Peregrinus—Vőlegény. I. Nero—Frangepán. MAGYAR SZÓ Május 18. Ill. Mas—Per Butters. IV. Chrisels—Selle. V. Chatterleos—Javorina. VI. Autocrat—Mikor lesz. VII. Bona fide—Eruina. — Vaszary betegsége. Az arisztokrácia és a főpapság körében napok óta riasztó hírek keltek szárnyra Magyarország hercegprímásának, Vaszary Kolosnak egészségi állapotáról. Ma még éppen olyan hír terjedt el, hogy a nemes lelkületű főpap állapota komoly s hogy súlyos természetű gégebajban szenved. Amennyire az idő rövidsége miatt a hírek valódiságáról tudakozódnunk lehetett, utána jártunk s azt az örvendetes értesülést nyertük, hogy Vaszary tényleg beteg, az is igaz, hogy gégebajban szenved, de állapota korántsem oly aggasztó s remélni lehet, hogy teljesen fel fog épülni. Azt hisszük, hogy velünk együtt minden magyar ember, aki Vaszary nemes egyéniségének tisztelője s aki hive annak a békülékeny iránynak, melyet ő képvisel, szívből kívánja, hogy a kiváló főpap egészsége mielőbb teljesen helyreálljon. — A román királyi pár, Károly román király és felesége holnap este a fővárosba érkeznek. A 8 óra 45 perckor érkező első számú fiumei gyorsvonat pótvonalán jönnek Budapestre, hol B5 percig fognak időzni. Hivatalos fogadtatás, az uralkodó pár incognitóban utazván, nem lesz. A pályaudvaron csupán Cuciuranu Viktor román főkonzul, Magaretescu alkonzul és Pekáry főkapitány helyettes fognak megjelenni. A király és kísérete a vasúti vendéglő külön termében fogja a vonat tovább indulását megvárni. Hogy a román királyi pár ily rövid időre szabta abbáziai tartózkodását, annak az is az oka, hogy 6 hó 23-án lesz Károly román király koronázásának évfordulója! 1866. május 23-án választották fejedelemmé s 1881. május 23-án koronázták román királlyá. A koronázásnak tehát most 23-án lesz 20 esztendős évfordulója, mit nagy ünnepségek között fognak megülni Romániában, de különösen Bukarestben. A jubileumi ünnepségek már most nagyban készülnek. A Kossuth-szobrok a vidéken, Nap-nap után kapjuk a vidékről a híreket, amelyek Kossuth Lajos emlékének ércben való megörökítéséről szólnak. Legújabban Makón és Nagy- Szalontán állítják föl a Kossuth-szobrot nagy ünnepélyek között. A nagyszalontai leleplezésen jelen lesznek — hir szerint — Kossuth Ferenc, ifj. Balogh László, Rigó Ferenc, Leszkay Gyula, Barabás Béla, Endrey Gyula. A makói szoborleleplezés is impozánsnak ígérkezik. Az ünnepi beszédet Justh Gyula fogja tartani. —Végzetes acetylén robbanás. Szegzárdon a Szegzárd szállóban tegnap este 9 órakor acetylén robbanás történt. Az épület összes ablakai összezúzódtak, a gáztartó helyisége romokban hever. A robbanás nagy riadalmat okozott a városban. Haspel József vendéglős halálosan, Halász Imre háziszolga súlyosan, Haspel Géza tanuló, Sámson István főpincér és több vendég és zenész könnyen sérült meg. A szerencsétlenséget a háziszolga okozta, aki égő gyertyával ment a gázfejlesztő készülékhez. A kár 10,000 korona. — Magyarfalu oláh pópa. Maros-Szent- Király községében történt, hogy egy odavaló oláh legény magyar lányt vett feleségül s vőfélyei nemzeti szinü pántlikás pálcával járták be a meghivandókat. Ezért az ottani magyarfaló oláh pópa a rákövetkező vasárnap „kiprédikálta“ őket a templomban s a nyilvánosság előtt a szent beszéd közben rótta meg az oláh legényt, hogy elerkölcsteleníti az oláhságot. S felhívta a jelenlevőket, tartózkodjanak az olyan hazafiasságtól, mert az által csak elfajul az oláh nép. A község lakosságának hazafias része tüntetőleg elhagyta a templomot a szennyes beszéd hallatára. Ez azonban nem elégtétel. Mert az ilynemű alávalóságot büntetőtörvényünk is felelősségre tudja vonni. — Öngyilkosság a főkapitányságon. Jó testvérek és egyúttal testvérlelkek is voltak a Schmiedl-fiuk. Mindkettőnek volt rendes mestersége és ennek dacára mind a kettő a tolvajlás nemes mesterségét űzte és csak a tolvajlások végrehajtásának helyére nézve nem értettek egyet, mert az egyik Thália templomában, a másik az isten templomában ütötte föl tanyáját, mígnem most mindkettő a rendőrség horgára került. Schmiedl Móric órás volt, Lipót öccse pedig szerelő. Mindkettő szüleinél lakott a Wesselényiutcában. A Móric eljárogatott a színházakba és a műélvezeten kívül, hol egy órát, hol láncot, hol pedig éppenséggel pénzt szerzett. De az Opera előcsarnokában minap tolvajláson csípték és lecsukták. A Lipót pedig vallásos érzületétől hajtva eljárogatott a Dohány utcai zsinagógába és ájtatosan lopkodott össze mindent. Az elmúlt vasárnap azonban rajtavesztett. Elérte bátyjának és egyáltalában a peches tolvajoknak végzete — elcsípték és bevitték a főkapitányságra, ahol kihallgatása alkalmával öngyilkossági kísérletet követett el. Amikor ugyanis, megtudta, hogy fogva tartják, kirántotta zsebkését és bal karján az ereit át akarta metszeni, de csak gyönge karcolást ejthetett magán. Schmiedl Lipót a templomban szerzett pénzt valami énekesnővel mulatta mindig el. ■— Emberevők Gönyőn. Ne keressük Gönyőt valamelyik exotikus világrészben, mert itt vagyon Magyarországon, Győr megyében, bár emberevőkről szólunk jelen sorainkban. Eme sorainkban ugyanis a gönyői hites vágatási biztosnak, Nagy Mihály urunknak egy pöcsétes, hivatalos Írása lészen megörökítve, mely írást olvasva, szentül azt kellene hinnünk, hogy Gúnyon gulyáshusnak aprítják össze az embereket s a községi nagyvendéglő étlapján a többi között ilyen ételek is előfordulnak: vagdalt férfi- vese körítve, nyársonsült gyermekcomb burgonyával stb. Az emlegetett bizonyítvány pedig szól róla a következő képen: „Egészségi bizonyítvány. Vájsz Adolf gönyői lakosnak élő és leölt állapotban megszemléltem húsát s élvezhetőnek találtam. Gönyőn, 1901. március hó 5-én. Nagy Mihály s. k. vágatási biztos.“ — Rejtélyes eltűnés. Megemlékeztünk már mi arról a rejtélyes esetről, amelyben már két hónap óta folytat a rendőrség kutatást, anélkül, hogy a titok nyitjára tudna jutni. Ez év márciusi hó végén Toldi János postaszolga elváltan élő felesége hirtelenül eltűnt bérkocsis utcai lakásáról. Az asszony, eltűnését megelőzőleg, kivette a takarékpénztárból megtakarított 2000 forintját azzal, hogy Amerikába akar utazni. Az utazáshoz megtett már minden előkészületet, amikor két házmester ismerőse, név szerint Horvát István és Kádár József ajánlkozott, hogy vele utazik, csak adjon nekik kölcsön útiköltségre valót. Toldiné ezt megígérte és megállapították az elutazás napját. Március 30-án azonban az asszony minden búcsúzás nélkül eltűnt a lakásáról, vele együtt eltűntek Horvát és Kádár is. A házbeliek eleinte azt hitték, hogy Toldiné Amerikába utazott, de ez csakhamar valószínűtlennek látszott, mert az asszony egész holmiját és az utazásra kikészített tárgyait a lakásán hagyta. A rendőrségnek bejelentették az esetet, mely nyomozást rendelt el az asszony rejtélyes eltűnése tárgyában. A nyomozás során kihallgatott férj, Toldi János azt vallotta, hogy felesége rokonai látogatására Tokajba utazott, de a kérdezősködésekre az asszony ottani rokonai azt felelték, hogy Toldiné hozzájuk nem jött. Még bonyolultabbá és rejtélyesebbé teszi az esetet az a két levél, mely a napokban érkezett a két házmestertől Horváthtól és Kádártól, kik Clevelandból írtak a feleségüknek.