Magyar Szó, 1901. május (2. évfolyam, 103-127. szám)
1901-05-23 / 121. szám
Május 2ü. MAGYAR SZŐ lemetlen helyzetbe került. Legidősebb fia a szultán költségén Franciaországban a mérnöki tudományokat hallgatta, de tanulmányának befejezése után csak nagy nehezen volt rávehető arra, hogy Törökországba visszatérjen. Végre mégis visszajött és a szultán valami távoli fészekbe kajmekánnak nevezte ki. De alig volt e kinevezés a zsebében, elmenekült és ismét Franciaországba tért vissza. A szultán nagyon zokon vette ezt Izzet beytől, mert az ő segélyezése nélkül a fia nem végezhette volna el a tanulmányait. Most Izzet beynek a második fiával is baja van. Ez mint tiszt, egyik porosz ezredhez volt vezényelve és nemrégen onnan nyomtalanul eltűnt. Azt hiszik, hogy szintén Franciaországban van. És most állítólag a törökök által fölbontott idegen posta leveleiben Izzetbey megszökött fiainak atyjukhoz intézett több levelét találták, melyek Izzet beyre feltétlenül komprommittálók. A Yildiz-kioszkban emiatt élénk összetűzések voltak a szultán és kedvence között. Konstantinápoly, május 22. A hatalmasságok erélyes fellépése következtében a portának a postakonfliktus dolgában meg kellett hajolnia a kabinetek akarata előtt. Tevfik basa külügyminiszter kétszer is fölkereste a nagyköveteket a konfliktus rendezése végett, mert első nyilatkozatát a nagykövetek többsége nem találta kielégítőnek. A miniszter ismételte látogatását az osztrákmagyar, a francia és az angol nagykövetnél, a porta nevében hivatalos formában sajnálkozását fejezte ki az idegen postaküldeményeken esett sérelem miatt és értésükre adta, hogy kiadták a parancsot, hogy az idegen postaküldeményeket megint rendesen továbbítsák. A miniszter egyúttal formálisan kijelentette, hogy hasonló önkényes dolgok jövőre nem fognak ismétlődni. A három nagykövet tudomásul vette ezt a kielégítő hivatalos kijelentést és az első dragománok útján jegyzéket küldtek a külügyminiszternek, amelyben a sajnálkozás kifejezését és a szóbeli ígéretet írásban ismétlik. Tevfik basa tudomásul vette a jegyzékek tartalmát és kijelentette, hogy az teljesen megegyezik az ő szóbeli közlésével. Hanem azért a konfliktus még sincs teljesen elintézve. A nagykövetek még vonakodnak a portának a rendes postaszolgálat helyreállítására vonatkozó ajánlatát elfogadni. Az idegen postaküldeményeket Konstantinápoly és Európa között most is külön futárok szállítják, az idegen hajók most is megtagadják még a török postaküldemények fölvételét, ám az állam, nem jó azzal perben állani. Nyomban alább hagyott hát a követelőzésével és így megegyeztek százezer koronányi végkielégítésben. Amely összeg kifizettetett és nyugta szerint át is vétetett. Eddig van. A békés befejezéshez mi is csak örvendezni tudunk, csak épen azt furcsáljuk, hogy az állam is ime egyezkedni tud, mint két civódó boltos. Elvégre az egyezkedés mindig bizonyos jogok megcsorbítását jelenti és furcsájult, hogy épen az állam vállalkozzék a jogcsorbításra. Vagy járt igazság szerint annak az örökösnek a summa, akkor ki kellett volna neki fizetni egészen. Ha pedig nem járt, akkor az államnak nem volt joga ahhoz, hogy százezer koronával apassza a kultúrcélok kasszáját. Még akkor sem, ha pörrel járt volna a dolog. Elég magános ember pöröl, pörölhet hát az állam is olykor. Annál könnyebben megtehetné, mert még csak stemplire sem kellene pénzt költenie. 121. szám. ? Ilyen ügyetlenül dobtam volna be a Marentába ! A szomszédja véletlenül detektiv volt s Demidovot — igy hívják a fecsegő urat — a fentebbi elszólás után mindjárt letartóztatta és átkisérte a börtönbe. — Nem is bánom ! — jelentette ki, ismét hangosan. Demidov — legalább nem kell végig néznem a darabot! (A fejedelem ugyanis szintén ott volt a színházban, s illetlenség lett volna az ő távozása előtt kimenni a nézőtérről). Rövid bírálatunk a darabról az, hogy Bojcsev lehetett igen jó gyilkos a gyakorlatban, de elméletben, szerzőnek, legalábbis gyönge. Az emberek, úgy látszik, azt hiszik, hogy ha egy-két gyilkosságot sikerült elkövetniük, mindjárt színdarabot is tudnak írni róla, pedig — és ezt jól jegyezzék meg t. olvasóink — gyilkolni könnyű, de darabot inni: nehéz. Az állam egyezkedik. A múlt évben meghalt Budapesten egy nyomorúságos szegény ember és négyszázezer koronát hagyott az államra különféle kulturális célokból. Ez a rengeteg summa hosszú élete nélkülözéseinek a díja volt, régi mód szerint szalmazsákba és almáriumba elrejtegetve. Az állam rátette a kezét a jelentékeny örökségre, csakhogy százharmincötezer koronához a meghaltnak egyik rokona tartott just. Azt állította, hogy ezt az összeget még életében neki ajándékozta a megboldogult, az hát őt illeti, nem a kulturális célokat. Ha pedig nem adnák ki neki a jogos örökségét, akkor bepereli az államot, punktum. A tekintetes állam nagyon megijedt erre a fenyegetésre, mert ismeri a saját bíróságait és jól tudja, hogy Isten mentsen minden jussát kereső igaz embert azoktól. A per elnyúlik éveken át és még az ítélethozatal előtt fölfalja a substratumot. Az állam ennélfogva elküldte a maga emberét az örököshöz, hogy hát ne izéljen, hanem próbálja meg a békés megegyezést. Az örökös is megszeppent, mert hát jól tudta, hogy nagy ur a Gyilkos bácsi mint színműíró. Szófiában legközelebb előadják a bolgár fejedelem volt szárnysegédének, a Szimon Anna meggyilkolása miatt néhány év előtt halálra ítélt és kivégzett Bojcsev Decsko kapitánynak Aharms címü darabját. A darab realisztikus rémdráma és a szófiai színházegyesület fogadta el előadásra. Bojcsev kapitány tehát, aki a mi monarchiánk vérszomja folytán egy ártatlan gyilkosságért kivégzésnek esett áldozatul, most mégis megkapja a maga elégtételét: a szófiai színházegyesület elé adatja a darabját. Lehet, hogy a darab jó, lehet, hogy a darab rossz, nem tudjuk. De valószínű, hogy a kritikák, melyek a bemutató előadásról a szófiai lapokban meg fognak jelenni, körülbelül ilyenek lesznek: Athanas bemutatója. Élvezetes estben volt része ma este a városi színház közönségének. A felejthetetlen Bojcsev Decsko kapitánynak, ő fensége a fejedelem boldog emlékű szárnysegédének mutatták be Athanas című megkapó drámáját, melyet a szerző erős drámai egységben, s nagy szinpadismereetről tanúskodó hatásos jelenetekben tár elénk, bogoz össze és bonyolít le egy rendkívül érdekes gyilkossági történetet, amely élénken emlékeztet bennünket arra a megrázó tragédiára, mely szegény Bojcsevet oly korán kiragadta a körünkből. A szereplők mind jók voltak s a lelkesült közönség minden felvonás után számtalanszor kitapsolta őket. Hívták a szerzőt is, de ő, fájdalom, nem jelenhetett meg. A darabot végig nézte ő fensége a fejedelem is. * Bojcsev darabja. Ma este volt a városi színházban Bojcsev Decsko, a Szimon Anna meggyilkolása miatt kivégzett kapitány Athanas című darabjának a bemutató előadása. A darab, mely egy magyar leány meggyilkoltatását adja elő, közönséges fércmű, a újabb bizonyságot tesz róla, hogy a gyakorlat és az elmélet minő távol esnek egymástól. A szerző oly lagymatagon, szinte limonádészerüleg állítja elénk a cselekményt, hogy az embernek szinte kedve volna felugrani a színpadra felkiáltani magát: — Legalább engedjék meg, hogy megmutassam, hogy kell gyilkolni! Az a jelenet például, mikor a meggyilkolt leány holttestét a gyilkosok beledobják a Marentába, oly élhetetlenül van megírva s megjátszása is olyan szánalmas gyakorlatlanságra vallott, hogy a közönség az egész jelenet alatt kacagott Egy úr a második sorban meg éppenséggel nem bírta megállni és egészen hangosan odaszólt a szomszédjához: — Ez már mégis abszurdum! Az én szegény Masinkám megfordult volna a zsákjában, ha Budapesti lóversenyek. Mai versenyeredmények. — Tizenegyedik nap, szerda, május 22. —■ I. Nákó-díj, 120 drd arany, kb. 2437 m. Első: Dicső, lov. Broocke. Második: Mr. John. Tot: 10 : 11. II. Eladók handicapja 2000 korona, 1600 méter. Első : St.Cleofus (lov. Gray). Második: Rikkants. Harmadik : Pharisäer. Futottak még: Viveur, Szemrevaló, Berta, Cordial, Oppositió, Tartom és Residence. Tot: 10:197. Helyre: 50:164; 128; 122. III. Zár-Handicap. 6000 korona. Táv: 2000 méter. Diadal (lev. Dogget) első, Miss Duncan második. Néha harmadik. Futottak még : Semperidem, Sellő, Medicus, Vak Bottyán, Corsica és Philosoph. Tot. 10 : 86; helyre 50 : 146; 138; 236.— Ribáry József halála. Riháry József főrendiházi tagot, nyugalmazott miniszteri tanácsost tegnap helyezték ravatalra a Kigyó utca 2.száma alatt levő lakásán. A lépcsőzetes ravatalt délszaki növények övezik és koszorúk borítják. Gyönyörű koszorút küldött a főrendiház és az országos színészegyesület, amelynek az elhunyt elnöke volt. A családnak igen sokan fejezték ki részvétüket közéletünk kitűnőségei közük Temetése ma délután öt órakor volt a kigyó-utcai gyászházból. — Ribáry József fé 1 rendiházi tag halálát mély megilletődéssel vette a magyar vöröskereszt egyesület is, amelynek a boldogult megalakulása óta nagyérdemű főjegyzője volt. — A titokzatos anarkista. Néhány hét előtt az a riasztó hír járta be az európai sajtót, hogy a hírhedt amerikai anarkista városból, Pattersonból egy Romagnoli nevű anarkista azzal a megbízással utazott Európába, hogy itt néhány koronás főt meggyilkoljon. Az első, akit meg akar ölni, Vilmos császár lesz. Persze a világ minden helyén a kellő tisztelettel lesték Romagnoli urat a rendőrség emberei. De Romagnoli ur, akár,hogyan lesték-várták, csak nem érkezett sehonnan sem eltűnt, mintha a föld nyelte volna el Utoljára Buenos Aires-ben látták. Az ottani rendőrségnek egy korcsmáros jelentette, hogy Romagnoli nevű ember lakik nála, aki eldicsekedett vele, hogy anarkista, akiről majd sokat fog még beszélni a világ. A rendőrség megbízta a korcsmárost, hogy figyelje meg azt az anarkistát. Az illetőnek sikerült is Romagnoli bizalmába férkőzni és így tudta meg, hogy a veszedelmes ember miket tervez. Kijelentette, hogy legelőbb a német császárt keresi fel és mérgezett tőrt döf a nyakába. Egy napon levelet kapott Pattersonból, amely így hangzott: „Kedves elvtárs! Eljött a pillanat, hogy megteheted kötelességedet. Megesküdtél és most engedelmeskedj. Utazz „Aninamela“-ba. Az aláírás helyén egy vörös Margitszigeti kávéházban paponként katona zene, ...... ■ [UNK] ...... ...................- az új híd közvetlen közelében. ■ [UNK] .'■‘...'i-Ly.Bae