Magyar Szó, 1901. május (2. évfolyam, 103-127. szám)
1901-05-25 / 123. szám
8 123. szám. MAGYAR SZÓ 1 ---- ,.r.............................iMájus 25. gény kis csecsemőnek ; még szaporítsak is őket ? Ott van az országos kongrua végrehajtó bizottság, a konvent, egyházmegyék, kerületek, püspökök, esperesek, kerületi pénztárak, az országos gyámintézet. Ezeknek mindnyájának van egy szava, némelyiknek képzelt jussa a szegény lelkészek kongruájához s a minisztériumtól eltekintve, igen nagy részük van abban, hogy zavar, rendetlenség, késedelmezés uralkodik a szó legteljesebb értelmében a kongrua körül. A copfnak ellensége vagyok minden téren, s azért idegenkedem egy esetleges kongruaügyi előadói állás rendszeresítésétől a kerületek vagy egyházmegyékben. Legforróbb óhajom azonban, hogy az érdekeltek mihamarabb indítsanak országos mozgalmat az iránt, hogy a kongrua-illetmények kézbesítése történjék a legegyszerűbb közvetlenséggel, úgy amint a törvényjavaslat eredetileg tervezte. Meg van állapítva véglegesen és már köztudomású is, hogy ki mennyi jövedelmi kiegészítést kap. Közölje ezt leiratban a miniszter minden adóhivatallal s utasítsa azokat, hogy negyedévenkénti előleges részletekben fizesse ki az igényjogosultaknak, fogadom, hogy nem lesz senkinek sem panasza s a negyedéveknek első napján, akár annak első hivatalos órájában kezében lehet mindenkinek esedékes illetménye, amit most kacskaringós kerülő utakon, több hónapi késedelmezéssel, sokszor egy kis félreértés vagy elszámolás miatt lelkész, esperes, püspök, közpénztárak közötti többszörös levélváltások útján sikerül megkapni. Nos hát, mire jó ez, kinek áll ez érdekében ? Felesleges terhet és munkaszaporulatot okoz az egyházhatóságoknak, bo3zúságot, nem ritkán anyagi károsodást a lelkészeknek, aminek folytán az örökös panasz és elégületlenség miatt nem nyilvánulhat meg a hála és elismerés sem a kormány iránt, holott ez a rendes viszonyok között elmaradhatlan volna! A baj fő forrása nézetem szerint egyházhatóságainkban s az egyház igazgatása körül szerepet vivő egyéniségekben rejlik kevés kivétellel! Ezek hangoztatták s működtek oda a gyűléseken, hogy a kongrua közigazgatási uton jusson a lelkészek kezébe és ne a kir. adóhivatalok utján, mert ez szerintük az egyházi autonómiára j óriási sérelem lenne! Ez a vaskalapos álokoskodás azután nagyon megtetszett azoknak, akik a kongrua ügyben anyagilag nem voltak érdekelve. Ezeknek köszönhetjük, hogy kongrua-illetményeink rendetlenül, huzamos késedelmezéssel jutnak kezeink közé ; ők bizony nem bánták volna azt sem, ha egyik közbeeső kézbesítő közegként a tibeti dalai lámát és a grönlandi eszkimó főnököt is bevonják az autonómia csorbíthatatlanságának nagyobb dicsőségére! Péter Antal kollegámnak ezek után még kerületi kongrua-ügyi előadó is kellene ? „ Apage sa•tanas!“ Hiszen, hogy e negyedévre áp. 1-én esedékessé vált részletről még semmi hírt sem hallunk, annak is az egyházi kormányzatban uralkodó copf az oka! Az ápr. 17-iki konventi gyűlésen ugyanis az egynémely ügyekben túlságosan is aprólékos paragrafusgyártó atyák ahelyett, , hogy az erdélyi püspöki cím hátán verték volna el becsüetesen a port, jobbnak látták megnyomorítani a kongruás lelkészeket, két bőrt húzva le róluk a gyámintézeti újabb adóval és a kongrua kezelési szabályrendelet megalkotásával. Ez a szabályrendelet lesz majd Aesopusnak az az állatkája, amelyik ráfekszik a szénára (maga ilyesmivel nem táplálkozván) és könyörtelenül eltakarja irigy testével, nehogy a borjú valamikép hozzáférhessen és mielőbb ehessek belőle. Ugyan micsoda nagy teketória kell ahhoz, hogy a kerületi pénztárnak az évi illetmény arányában ráírják az utalványlapra az esedékes negyed vagy félévi összeget és postára tegyék, ha már egyszer minden igaz ok nélkül és józan ész ellenére azzal van megmentve az autonómia, hogy ne az első, hanem a harmadik kézből kapjuk ? Mérget veszek rá, oly bizonyosnak hiszem, hogy ezen negyedévre járó kongrua illetményünk visszatartásának is ez az oka, mert nem hihetem, hogy a miniszter régen ki ne utalta volna, de mivel a konvent rá akart feküdni a szénára és szabályrendeletet alkotni, kétségtelen, hogy az egyházi hatóság tanácsolta a miniszternek, hogy majd csak akkor utalványozza, ha a szabályrendelet készen és kinyomatva a kerületi pénztárak kezében lesz, szóval amikor erre a szerencsétlen kaptafára ráhuzatják a copfrendszer nagyobb dicsőségére azt a kis külső segítséget, mely csak úgy volna áldásos, panaszokban, ha illetéktelen kezek nem kontárkodnának körülötte, ha megkapnék a maga rendes idejében. Ezen azonban nem a szabályrendelet segít, hanem az, ha a királyi adóhivatalokat bizza meg a miniszter a kifizetéssel! Még szerencse igazán, hogy az 1898. XIV. t.-c. 17. §-ának értelme körülbelül oda irányul, hogy amennyiben a miniszter, ha arról győződne meg, hogy az autonómiai okvetetlenkedéssel a közvetett kézbesítést magának vindikáló egyházhatóság nem tartja be a megállapodásokat, vagy ha nem bizonyul ez a módszer alkalmasnak, úgy külön-külön a lelkészeknek fog kifizettetni az illetmény. Ajánlom azért kongruás lelkésztársaimnak, hogy értekezleteiken vagy egyházmegyei gyűléseiken foglalkozzanak behatóan ezen üggyel; kétségtelen, hogy arra a végeredményre fognak jutni, amit én a fentebbiekben kifejtettem. Ne tartson vissza bennünket se az autonómia sérelmének hangzatos, de megtévesztő jelszava, se azon feltevés, hogy talán az egyházhatóságot bántjuk meg akkor, ha testületileg, egyházmegyénként a kongruás lelkészek egyenesen a miniszterhez intézendő kérvényben a jelen kongrua kézbesítési rendszer megváltoztatását s egyenesen a királyi adóhivatalok utján való fizetési módozatot kérik. Egy kongruás pap. Pünkösdi isteni tiszteletek. A budapesti ref. egyházban ; I. ünnep. Kálvintéri templomban d. e. 10 órakor prédikál Papp Károly. Úrvacsorát oszt: Sörös Béla. D. u. 3 órakor prédikál Kóréh Endre. Budán, a fazekastéri templomban d. e. 10 órakor prédikál Haypál Benő. Úrvacsorát oszt: Kiss Áron. D. u. 3 órakor prédikál Sörös Béla. Mester utcai iskola termében d. e. 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt Kovács Lajos. Rózsa utca 20. sz. alatti imateremben d. e. 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt: Koléh Endre. Kőbányán d. e. 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt: Török József. Zuglóban d. e. 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt : Péntek Ferenc. Svábhegyen d. e. 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt Kádár Lajos. Erzsébetfalván d. e. 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt: Keresztesi Samu. Budafokon d. e. 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt: Székely József. Rákosfalván d. e. 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt: Fehér Gyula. II. ünnep. Kálvin-téri templomban d. e. 10 órakor prédikál Koréh Endre. Úrvacsorát oszt: Papp Károly. D. u. 3 órakor prédikál Sörös Béla. Budán, a fazekas-téri templomban d. e. 10 órakor prédikál Keresztessy Samu. Úrvacsorát oszt: Haypál Benő. I. u. 3 órakor prédikál Kiss Áron. Kőbányán d. e. 10 órakor prédikál Kádár Lajos. Hold-utcai templomban d. e. 10 órakor prédikál Kováts Lajos. Május hó 27-ikén, pünkösd másod ünnepén délelőtt 10 órakor a trencséni vármegyeház dísztermében konfirmációs ünnepély és úrvacsora osztással egybekötött isteni tisztelet tartatik a végvölgyi reformátusok számára. Lelkészjelölés. A soproni evang. egyház közgyűlése, melyet a harmadik lelkészi állásra való jelölés céljából hivtak össze, Renner Henrik esperes és Fischer Imre kér. felügyelő elnöklete alatt folyt le. A szavazás elrendelése előtt csak Haubner Rudolf dr. szólalt föl és Stráner Vilmos minkafői lelkészt ajánlotta a közgyűlés figyelmébe. A közgyűlés tagjai azonban nem sok fogékonyságot mutattak Haubner dr. érvei iránt. Az elrendelt szavazás eredményéül Menyhárd budapesti hittanárra 83, Geisztlinger csávái lelkészre 54, Schöll lelkészre 51 és Stráner pinkafői lelkészre 34 szavazat esett. Geisztlinger és Schöll közt megtartott másodszori szavazásnál az elsőre 71, a másodikra 51 szavazat esett és így Menyhárd és Geisztlinger lettek a konvent jelöltjei. A lelkész választás értesülésünk szerint egyhamar nem fog megtörténni, mert a választók névjegyzékét véglegesen még nem állapították meg. A protestantizmus és a méhészet. Nemrégiben megírtuk, hogy egy méhészeti vándortanító a protestantizmus ellen izgat. Híradásunk folytán, mint jó helyről értesülünk, a földmivelésügyi minisztérium vizsgálatot indított a tanitó ellen s e vizsgálat kiderítette, hogy félreértés van a dologban. Az illető tanitó csak azt mondotta, hogy a protestantizmus nagy kárt okozott a méhészetnek, de ezzel csak ismételte azt, amit már számos protestáns méhészeti szaktudós állított. Ártott ugyanis a protestantizmus annyiban, hogy egyszerűbbé tette a vallásos szertartásokat és így kevesebb gyertya, kevesebb viasz kell, mint azelőtt. Arról beszélni, mintha a tanító a protestantizmus ellen és a katholicizmus mellett izgatott volna, a vizsgálat szerint, beszélni nem lehet. Megnyugvással veszszük tudomásul az értesítést, csak azt szeretnék, ha még ilyen félreértésekre sem adnának alkalmat a minisztérium egyes alárendeltjei. Bethlen-ünnep Sepsi-Szentgyörgyön. A székely főváros közönsége lelkesen felkarolta a hóditó hadjáratra indult szép ideát. Sőt nemcsak a város, hanem a közel és meszszebb vidék közönsége is kivette részét az eszme ünnepléséből. Ott volt a sepsi ev. ref. egyházmegye papságának és tanítói karának szine-java. Eljött a brassói áll. főreáliskola tanárkarának küldöttsége is Rombauer Emil igazgató vezetése alatt. Az ünneprendező bizottság kettős célját: egyfelől a dicső fejedelem emlékezetének lelkesítő megújítását, másfelől a szobor-alap gyarapítását derekasan teljesítette. A hangverseny erkölcsi sikere mellett kétszáz korona tiszta jövedelmet hozott a szobor alaptőkéje javára. A kollégiumi ének és zenekar nyitánya után Szabó Jenő kézdivásárhelyi lelkész lépett az emelvényre s szavalta el magas szárnyalásu lelkes ódakölteményét. Zayzon Ferenc tanár vezetése alatt az ének és zenekar Borsai Samu igen szép zenekölteményét adta elő nagy siker mellett. Ünnepi beszédet Tarkányi György tanár tartott, Bethlen Gábort mint politikust, hadvezért és mély vallásosságú férfiút jellemezvén. A kollégiumi énekkar szép záróéneke után Gödri Ferenc polgármester, mint a szobor végrehajtó bizottságának tagja, meleg szavakban mondott köszönetet a Mikókollégium elöljáróságának a szépsikerű ünnepély rendezéséért. Protestáns ügyek. Alig két évvel ezelőtt még a budapesti napilapok vajmi keveset törődtek a magyar protestáns egyházak dolgaival. Ha adtak is valóban ritkaságként valamit közre, az tényleg kuriózum volt. Az idők változnak. Amióta mi részletesen naprólnapra, külön rovatban foglalkozunk a protestáns ügyekkel, hamarosan utánunk indulnak laptársaink. Hogy azonban milyen alapossággal kezelik ezeket a dolgokat, mutatja azt az egyik budapesti kőnyomatos lap (melyből, mint hírszolgáltató forrásból, a legtöbb budapesti napilap átveszi az értesítéseket) következő tudósítása: Ev. ref. konvent. A tiszántúli ev. ref. egyház Kun Bertalan püspök és báró Vay Béla főgondnok elnöklete alatt május 29-én tartja konventjét Miskolcon. Ideje volna már, ha az illetékesek nemcsak üzleti szempontból törődnének a protestánsügyekkel, de némi alaposságot is igyekeznének szerezni, akkor aztán nem botránkoztatnák meg a protestáns közönséget hasonló