Magyar Szó, 1901. május (2. évfolyam, 103-127. szám)
1901-05-26 / 124. szám
-4 124. szám, MAGYAR SZÓ csak meg sem emlékezik a hazafiatlan fegyvertárs kifakadásairól. Miért hallgat? Miért nem menydörög most Bartha Miklós ur ? S az egyetemi ifjúság úgynevezett keresztyén nagy bizottsága, miért nem ad most életjelt magáról ? a..—---------1-.,, ■ . w—r. rra*.’S=-r.................... 11 n Május 26, marad puszta érzelem és a kulisszák mögött föl-fölhangzó elítélő bírálat. Hangot adnak neki majd a parlamentben is. Úgy értesülünk, hogy a képviselőház megnyitása előtt a függetlenségi Kossuth-párt értekezletet fog tartani, hogy foglalkozzék a Rakovszky István kijelentéseivel és azzal, milyen parlamenti mozgalmat kell indítania arra, hogy megszabadítsa a Házat az ilyen hazafiatlan képviselőtől. A határozat, előreláthatólag, csak Rakovszky ellen szít, mert nem szabad föltenni, hogy bármiféle tekintet taktikázásra bírja azt a pártot, mely mindenkor eminenter hazafias pártnak vallotta magát. Bizonyos, hogy a függetlenségi pártot a többség támogatni fogja, mert most már köztudomású, hogy a miniszterelnök is többek füle hallatára gratulált Kubinyi Györgynek ama felszólalása után, melyben Steli úrról lerántotta a leplet. * Megírtuk, hogy pánszláv Piíko provokáltatta Kubinyi Györgyöt állítólag azért, mert Kubinyi az ő képviselőházi felszólalásában hazaellenes pánszlávnak mondotta. Kik voltak a pánszláv agitátor segédei, részben titok, mert csak az egyik segéd nevét tudják és ez Kubinyi Árpád országgyűlési képviselő, a szabadelvű párt tagja. Kik voltak Kubinyi György segédei, nem tudják. Azt beszélik, hogy az ügyet békésen fejezték be. Annak jellemzésére, hogy micsoda felfogás uralkodik a függetlenségi pártban. Rakovszky hazafiatlanságát illetőleg közöljük a következő levelet, amelyet Hentaller Lajos intézett az „Egyetértés“ szerkesztőségéhez arra a kérdésre, mi a teendő Rakovszkyval szemben. A levél így hangzik: Kedves barátom! Kérdésedre a következőkben válaszolok: Igenis, volt reá eset, hogy a magyar törvényhozás nem tűrte meg kebelében azokat, akik a magyar állameszme nyílt ellenségének vallották magukat. Nem említem azt az esetet, midőn az ónodi gyűlésen a rendek Okolicsányit és Rakovszkyt összekaszabolták. Nem! A mai kor szelleme már nem vérengző. De van egy eset a közelmúltban. Nem a képviselőházban történt ugyan a dolog, hanem a főrendiházban. Az alkotmány visszállítása után gróf Szapáry Antal, ez az erős magyar vágású főur volt, a főrendiház háznagya. A főrendiház ülésén megjelent egy szomorú emlékű alak, aki a nemzet nagy küzdelmeinek idejében csak császárt ismert, királyt nem, s mint zsandár-őrnagy szolgált a betörő muszka seregben. Ez az alak gróf F. Sándor volt. A főrendek nagyon rosszul érezték társaságában magukat. Ezt látva a főrendiház háznagya gróf F. Sándort egyszerűen eltávolította az ülésteremből. Nézetem szerint másként Rakovszky Stefivel sem lehet elbánni, ha Kubinyi György állításával szemben nem tisztázza magát. A magyar képviselőházban csak magyar embernek van helye. Az olyan alak, aki magyar királyt nem ismer, nem magyar ember. Azzal rövid uton kell elbánni! Balaton-Lelle, 1901. május 21. Hentaller Lajos: Az Ugron-párt mélységesen hallgat. Közlönye, melyben Bartha Miklós bugyogtatja hazafias bölcseségét és magasztalja a kaszinó klerikális nagyurait, s amely oly nagyon kelt a Károlyiak védelmére azon a címen, hogy most a nemzeti kegyelet nevében támad Ocskay brigadérás miatt Herczeg Ferenc ellen, még mélységesebben hallgat és még. A szédelgés jutalma: Csaljuk a magyart! Budapest, május 25. Egy osztrák reichsrati képviselő 32 cipészüzletet nyitott Magyarországon. Kieszközölt állami segély- és adómentesség-ígéreteket, fölvette a magyar Turul címet és ezt Bécsben bevédjegylajstromozva, Magyarországon az alsó-ausztriai gyártmányokat magyar gyártmányok gyanánt árusította. Tönkre tette a magyar cipész iparosokat és tönkre tette a magyar cipő-kereskedelmet. Az egész ország minden ipartestülete felzúdult e szédelgés ellen. Hasztalan. Rajtakapták őket. Hasztalan. Nem hagytuk mi eltussolni a dolgot. Hasztalan. Az osztrák szédelgő ma a kereskedelmi minisztériumtól teljes elégtételt kapott. Szerződését fentartják úgy, ahogy az meg volt kötve. Büntetésbe nem részesül. Sőt hivatalosan kiállítják róla a bizonyítványt, hogy szédelgése nem volt rosszhiszemű. Természetesen találtak bűnbakot. Annak az iparkamarának a másodtitkárját, amely iparkamarának elnöke is erkölcsileg érintve van az ügy által. Az, hogy nem kap segélyt a szédelgő, amíg a temesvári cipőgyár készen nincs, az benne volt eredetileg is a szerződésben, tehát büntetés ebben nincs. Az, hogy a bécsi védjegyet töröltetni rendelik és utólagosan Temesvárott jegyzik be, az érthetetlen intézkedés, mert minő jogon rendelkezik a magyar hatóság az osztrák védjegy fölött és mikép törlik az első védjegyet a második kedvéért. Ez az intézkedés csodálatos volna, ha nem értenők, hogy mesterségesen is menekülő egérutakat keresnek a szédelgés számára. Két megjegyzésünk van a magyar legfőbb iparhatóság intézkedésére. Egyik az, hogy mi nem fogunk megszűnni a közvéleményt fellázítani e szédelgő vállalat ellen, amely nemcsak mint eddig Ausztriából, hanem ezentúl itthonról a magyar iparosok és kereskedők százait teszi tönkre. Másik megjegyzésünk, hogy a kezünkbe jutott miniszteri rendelkezést maga a miniszter nem is írta alá, tehát bízunk benne, hogy e fölmentő intézkedés az ő tudta és jóváhagyása nélkül történt. * A fenti hivatalos nyilatkozatnak értékét leginkább az tünteti fel, hogy a temesvári kereskedelmi és iparkamara támadólag cáfolja meg a reá tukmált tettet és kijelenti, hogy a választ az első titkár adta meg, ki a kamarának felesküdt védjegylajstomozója. A Turul ügyében közzétett hivatalos kommünikére vonatkozólag Protovin Géza, a temesvári kereskedelmi és iparkamara másodtitkárától a következő nyilatkozatot vettük, mely szószerinti szövegében a következőleg hangzik : „Fränkl Alfréd múlt év nyarán hozzám fordult azon kérdéssel, hogy mikép lehetne az általa választott „Turul” védjegyet a Temesvárott létesítendő magyar gyár termékei számára megvédeni. Védjegy-ügyekben teljesen járatlan lévén, nem adhattam Frankl úrnak választ, hanem megígértem, hogy a kamara első titkárától, aki a kamarának felesküdt védjegy-lajstromozója s akinek hatáskörébe az e szakba vágó ügyek kizárólag tartoznak, választ kérek. A kamarai titkár válaszaként írásbelileg közöltem azután, hogy addig is, míg magyarországi telepének üzemét létesíti, a védjegyet a reá nézve illetékes bécsi kamaránál jegyeztesse be. Ez a száraz tényállás. A magyar közönség erélyes tiltakozása a szédelgő osztrák gyár üzelmei ellen egyre tart és a miniszteri intézkedés sem fogja lecsillapítani. Kolozsvárit az „osztrák kétfejű Turul madaras” cipőraktár, mint már említettük, levedlette homlokzatáról a „Turul cipőgyár“ feliratot és mödlingi cipőraktár felirattal ellátott táblát akasztottak ki. Aki azonban a bolt előtt elmegy, észreveheti, hogy a kirakatban, a kolozsvári iparhatóság gyöngéd elnézéséből ott felejtettek egy táblát. Ezen a táblán a következő felirat van: A turul cipőgyár r. t. kolozvári eladási raktára. Ezelőtt mödlingi cipőgyár, úgy látszik, ezzel a kolozsvári cipész polgárokat óhajtja bosszantani az iparhatóság szíves (nem szándékos) elnézése mellett a cipőgyár. Megjegyezzük, hogy a furfangos Frankel elégedetten dörzsöli a kezeit, amióta Magyarországon ez a hecc ellenük megindult. Amennyi selejt és rongy árujuk volt, azt mind eladták Magyarországon. Az élelmes üzletvezető Európa különböző raktáraiból az ott maradt selejt és rongy árukat mind magyarországi raktárakba tereli, mert a turpisság révén a mödlingi cipő raktárak általános érdeklődés tárgyai, a közönség érdeklődése fel van keltve, a vevők felkeresik a raktárakat, veszik s készpénzzel fizetik a cipőket, legyenek azok bármily rosszak, így írják ezt nekünk Kolozsvárról. Furcsa volna, ha az igaz volna. fiiakon a Mödlingi cipőgyárnak fióküzlete, amelynek címe egy éjjel szintén Turullá vedlett át, a napokban hatósági eljárás tárgya volt. A makói polgármesteri hivatal annak megvizsgálására, hogy a Turul cím alatt a honi gyártmányt árulják e, tegnap Gera Sámuel ipari előadó elnöklete alatt bizottságot küldött ki. A bizottság megállapította, hogy a mödlingi gyártmányokra vannak ráütve a Turul védjegyek. Ilyen áruból 80 pár cipőt találtak raktáron. A tulajdonosokkal szemben a további eljárást folytatják. TÁVIRATOK, A délafrikai háború. Durban, máj. 25. A Havarden Castle gőzös ma 300 fogoly búrt vitt Bermuda szigetére. London, máj. 25. A délafrikai háború, költségei, hivatalos kimutatás szerint, eddigelé 147,657.000 font sterlingre, vagyis körülbelül 3 és fél milliárd koronára rúgnak.Ezenkívül az angolok vesztettek halottakban, sebesültekben és invalidusokban mintegy 100.000 embert. (Látnivaló, hogy a burok nagyon drágán adják oda függetlenségüket. Szerk.) Magyar Szó, 1901. junius hó 1-éve uj előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árak: 1 évre a 28 korona— fillér. Azokat a t. c. előfizetőinket, akiknek előfizetése május hó 31-én lejárt, arra kérjük hogy a megrendelést mielőbb újítsák, meg, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Lakóhelyváltoztatás alkalmával arra kérjük úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket, hogy régi lakóhelyüket is tudatni szíveskedjenek. Nyáron a fürdő idő alatt a lapot előfizetőink kívánságára bárhova é/1 évre a 14 fi 9» Y« évre az »f — 99 1 hónapra a2 99 40 „