Magyar Szó, 1901. június (2. évfolyam, 128-153. szám)
1901-06-22 / 146. szám
4146. szám. Jánszkyval, aki szerint az ellenzék aggodalma frázis és kijelenti, hogy a szakaszokat még a miniszterelnök módosításaival sem fogadja el. Negyed három óra volt. Az elnök erre bezárta az ülést. MAGYAR SZÓ TÁVIRATOK. Román barátaink. Sinaia, junius 21. A pelesi kastélyban adott tegnapi ebéden a királyi páron kívül jelen volt a trónörökös és neje, Beck báró táborszernagy, az osztrák-magyar vezérkar főnöke, Piireich, Kummer és Ziegler tábornokok, a vezérkari tisztek, Pallavicini őrgróf, osztrák-magyar követ, Sturdza miniszterelnök, Comaneano tábornok és a király és a trónörököspár polgári és katonai udvara, Károly király a következő pohárköszöntőt mondotta: Élénk örömmel üdvözlöm Excellenciádat, a cs. és kir. hadseregnek előkelő tisztjeitől körülvéve, ezen a helyen, amelyet nemrég az önök fenkölt fő hadurának, a császár és király ő felségének látogatása különösen megszentelt. Leghőbb köszönetemet fejezem ki ő felségének azért, hogy szíves volt megengedni, hogy önöket, uraim, oly nagy számmal láthassam magam körül. Jelenlétük újabb bizonyságot tesz arról a kitűnő viszonyról, amely Romániát a hatalmas szomszéd birodalommal összeköti. Attól az őszinte kívánságtól áthatva, hogy ez a viszony még inkább megszilárduljon, poharamat a császár és király ő felségére és vitéz hadseregére emelem. A gondviselés oltalmazza kegyes uralkodójukat és tartsa meg még sok éven át teljes erőben és egészségben hű népei boldogságára és javára! Éljen I. Ferencz József császár és király ő felsége! A király felköszöntője után a zenekar a Gotterhaltét játszotta. Aztán felállótt Beck báró táborszernagy és legmélyebb köszönetét fejezvén ki Károly királynak, kiemelte, hogy az osztrák-magyar hadsereg őszinte bámulója a katonai körökben általánosan elismert plevnai hőstett alkalmával tanúsított katonai erényeknek. A táborszernagy megköszönte azután a királynak a kegyes fogadást és végül a királyi párt, a trónörököspárt és az egész királyi családot éltette. Délután 4 órakor a királyi család és vendégei a kertben teáztak. A trónörököspár este 6 órakor Bukarestbe utazott. Mindjárt utána Beck báró és kísérete is elutazott Brassóba. A keleti veszedelem, Filippápoly, jun. 21. Konstantinápolyból ideérkezett jelentések szerint ott állítólag sok előkelő albán embert tartóztattak le, mert azzal gyanúsítják őket, hogy tagjai egy albán komiténak és összeköttetésben állanak Izmail Kernel béggel, akit nemrég in contumación halálra ítéltek. A letartóztatott albánokat a Jildiz-palotába vitték és ott kihallgatták. Köztük van állítólag Nali basa, a híres janinai Ali basának a fia is. Brüsszel, jun. 21. Botháné küldetése felől annyi ellentmondó hír jelent meg angol forrásokból vett táviratok alapján, hogy a czélzatosság, tudniillik az európai közvélemény megtévesztése, amiben nagy művészetet fejt ki az angol sajtóirodák nagy része, — így is nyilvánvaló. Botháné küldetése egyáltalán nem hozható összeköttetésbe — béketárgyalásokkal. Mert olyanok nem voltak, sőt nem is lesznek, mert a búr vezérek Krüger elnök beleegyezése nélkül szóba sem állhatnak Kitchenerral, tehát békét sem köthetnek, sőt Krüger engedelme nélkül még nyolcz napnál tovább terjedő fegyverszünetet sem. Botháné csupán üzenetet vitt férjétől s hogy ez az üzenet nagyon kedvező volt, mutatja azt is, hogy Krüger elnök törhetetlen bizalommal mondta a kihallgatás után Bothánónak : — Az isten nem hagy el bennünket, győzni fogunk. Krüger ezen kijelentése óta öt csatát nyertek a búrok az angolok felett. A délafrikai háború, London, június 21. Asquith tegnap a liberálisok lakomáján tiltakozott az ellen a föltevés ellen, hogy ő és barátai a dél-afrikai háborúról való nézetükkel elpártolták a liberális párttól. Tudomása szerint — úgymond — nincs a liberális pártban olyan tekintély, amelynek kiközösítő és bűnfeloldó hatalma volna. Ő és barátai liberálisok maradnak minden székben. Nézete szerint a hadviselő felek egyikét sem lehet embertelenséggel vádolni, úgy beszél, mint liberális ember liberálisok előtt és azt hiszi, hogy mindenkinek el kell ismernie, hogy a délafrikai köztársaságok függetlensége lehetetlen dolog. Fokváros, jun. 21. A Cape Argus czimű lap a következőket írja a vlagfonteini ütközetről: A burok egy ideig az angoloktól elvett ágyukkal lövöldöztek az angolokra. Hat gránát Dickson bal szárnyán csapott le. Később az angolok visszafoglalták ezeket az ágyukat. A derbyshirei ezred szuronytámadást intézet az ellenség ellen, mire a burok futásnak eredtek. Veszteségüket 60 hallotra és sebesültre becsülik. A kinai kérdés: London, jun. 21. A Standard-nak jelentik Sanghajból tegnapi kelettel, hogy ott attól tartanak, hogy a tulajdonképeni Kína északnyugati tartományaiban komoly zavargások lesznek. Megbízható forrásból való jelentések szerint Tungfusziang tábornok előkészületeket tesz és jól képzett csapatokból nagy hadat gyűjt azzal a szándékkal, hogy fellázad a császár ellen. A klerikalizmus alkonya. Madrid, jun. 21. Hondában (malagai tartomány) tegnap a jubiláris körmenet alkalmával a katolikusok és az antiklerikálisok között összeütközésre került a dolog. Másnap ismétődtek a zavargások. A tüntetők elpusztították a világítási berendezéseket úgy, hogy az egész város sötétben maradt, a csendőröket kövekkel dobálták meg és az üzletekben nagy pusztítást vittek véghez. Hasonló zavargások voltak Braganzában (Portugália,) ahol a püspököt megdobálták és kifütyülték. Június 22. NAPI HÍREK. Az udvarképes magyar műveltség. — Az akadémiák nemzetközi szövetsége. — Parisban nemrég volt a tudományos akadémiák nemzetközi szövetségének első ülése, amelyen tizenhét akadémia vett részt. Ott volt a magyar is. Hírneves tudósunk Than Károly legutóbb írt jelentésében nem hiába említi méltó önérzettel, hogy midőn a magyar tud. akadémiát is felszólították, hogy lépjen a szövetségbe, «akadémiánknak és a magyar tudománynak jelentősége, hogy úgy mondjuk, kultúránknak «udvarképességet a nyugati czivilizáczió körében uj és nem megvetendő elismerésben részesült. Valóban akadémiánk képviselőit méltán tölti el az önérzet, hisz igazán díszes és hírneves társaságba jutottak. Egy Franqueville gróf nyaralójában a franczia nemzet előkelőségével érintkezhettek s ott 14 nemzet számára kiválasztott s előadott zeneművek közt a tiszteletünkre kiszemelt Liszt-féle zenealkotást is élvezhették. Továbbá külön vonaton utazhattak Chantillykastélyba, járhattak Aumale herczeg termeiben. Gyönyörködhettek a páratlan parkban, a mely hajdan a Montmorency herczegeké volt s még a 260 lóra hajdan berendezett szalonszerü istállót is megtekintették. De a hajdani királyi fény szemléletén kívül a jelen köztársaság fényében is járhattak. Reggelizhettek a köztársaság elnökénél s niga Paris városa adott tiszteletükre — tudniillik a 14 nemzet akadémiai tiszteletére — ebédet. Ilyen kitüntetés eddig kétségtelenül nem érte meg a magyar tudományos akadémiát s igy mi is mondhatjuk, hogy tudományunk, ha nem is éppen udvarképessé — hisz Francziaországban jelenleg udvar nincs — de mindenesetre Elysée-képessé lett. Ámde e sorainkkal még látszatát is ki akarjuk kerülni annak, mintha gúnyolódnánk s azért ismerjük el egész komolyan, hogy a tudományos akadémiák szövetségében való részvételünk kétségtelenül bizonyos fényt vet reánk is. Nekünk,akiket még Európában alig ismernek, vagy pedig rosszul ismernek, semmi esetre sem lehet elzárkóznunk az oly alkalmaktól, amelyeken külföldön szerepelhetünk. Menjünk hát minden nemzetközi gyűlésbe, vegyünk részt minden nemzetközi sereglésben, szerepeljünk, ismerkedjünk, terjesszük a magyarság jó hírét, — csak ne áltassuk magunkat. Csak ne higyjük, hogy e nemzetközi gyülekezések a tudományt mozdítják elő. A tudományt nem gyűléseken, sem fehér, sem zöld asztalnál nem művelik. A legrégibb korból a legújabb korig minden kiváló tudományos alkotás valamely kiváló elméből pattant ki. A görög bölcsektől kezdve egész a legújabb természetvizsgálókig mindig valamely különálló tudós alkotott nagyot. Newton egymaga tette felfedezését. Galilei, Kopernikus, Kepler tömeges segítség nélkül teremtették meg munkájukat. Ki sorolhatná fel az új és legújabb vívmányokat, melyek mind egy-egy tudós nevéhez fűződnek. A testületek csak vagy előmozdíthatják, vagy hátráltathatják az egyes tudós munkájának sikerét, de teremtő erővel nem bírnak. Hisz ez természetes. Gyűlések, viták, szavazások, utazások, közös étkezések és közös kirándulások nem alkalmasak, hogy a teremtő lángelme azokban megnyilatkozzék. Csöndes magányban születik meg, ami kiváló. A tömegmunka csak a már megalkotott művek gyakorlati terjesztésére, kifejtésére, érvényesítésére alkalmas. S azt ne feledjük, hogy a tömegben gyakran csak egyes feltörő hiúságok, nagyra törekvő világi becsvágyak keresik győzelmüket. Azokban a hibákban, amelyekben egyes akadémiák leledzenek, fokozott mértékben fog szenvedni az akadémiák szövetsége. Ilynemű szövetkezés hozta például létre azt a művet, melyet Than Károly annyira kiémel, a «Royal Society» által kiadott 11 kötetet. E kötetek a lefolyt évszázad összes mennyiségtani és természettudományi műveinek czímjegyzékét (katalógusát) tartalmazzák. Ez bizony nem tudományos munka, hanem, mint mondani szokás, «közli»dolog. A tudományt egy lépéssel sem viszi előre, csak a világ minden tudósának hiúságát szolgálja, hogy az ő neve is benn szerepel a czímjegyzékben. Több ilyen hasonló munkákra vállalkozik az új nemzetközi szövetség, jobbára gyűjtési munkára, vagyis olyanra, ami puszta technika. S emellett bizonyos, hogy különböző kiadatni szándékolt műveivel voltakép csak valamely nemzet — mondjuk a franczia — szellemi érdekeket szolgálja. Hisz tudományos világnyelv már nincs s így előreláthatólag az uj szövetkezet művei francziául fognak megjelenni vagy tán angollul, sőt lehet, hogy németül. A nemzetközi jelszó napjainkban többnyire csak leple, takarója egy-két hatalmas nemzet érdekének. Mindezt azonban csak azért mondottuk, hogy figyelmeztessük tudósainkat s közönségünket, ne legyenek túlságosan elragadtatva a nemzetközi tudós-szervezkedés által. Az egésznek az eredménye csak az lesz, hogy a nagyfejű nemzetek tudományos czéljaihoz erkölcsileg és anyagilag is hozzájárulnak majd a kisebbek, akikre szerencse, hogy a nagyok asztalaihoz hívják. Hát örvendjünk mi is ! De örömünk csak akkor lesz teljes, ha magyar tudósaink korszakos vívmányokkal léphetnek a világ tudósai elé. Saul: Szabályozni kell a novellahőst. A hagyományos katonai szellem ismét megnyilatkozott. Egy bácsi író embert, aki mellesleg tartalékos ezredorvos, katonáék lefokoztak, mert olyan novellát irt, amely sértette a hadsereg érzékenységét. A V. A. Z. Írja meg ezt a jellemző esetet. E szerint Schnitzler Arthur dr. bécsi irat, tartalékos ezredorvost a katonai becsületbíróság tiszti rangjának elvesztésére itélte, mert legújabb