Magyar Szó, 1901. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1901-06-22 / 146. szám

Junius 22. működésemet illetőleg s a tárgyalás vezetése alól , engem nem mentett föl. Vargha: Ezek után kérelmemet visszavonom. Az elnök ezután részletesen kihallgatta­ a vádlot­tat, aki előadta, hogy Toldyná maga ajánlotta föl neki a pénzét gyümölcsöztetés végett, s mikor aztán ez adósoktól nem tudta behajtani a kölcsönt, lény­eg hamisította Bethlen János gróf és Mária nevét gy váltón, hogy ezzel Toldynét megnyugtassa. Toldyné tagadja, hogy ő felajánlotta volna a pén­zét Varghának, sőt a vádlott Vargha Bélánéval együtt rábeszélték őt, hogy feltétlenül megbízható e­mbereknél helyezze el a pénzét. •­­ Azután áttértek a Márczy-féle esetre. A tanuhallgatást 2 órakor félbeszakították és a tárgyalás folytatását délután fél 4 órára halasz­­tották el. ' i ?' § A városház-utczai rablótámadás ügyében az eskütdbíróság tegnap este hozta meg verdiktjét, mely szerint Kulik Józsefet bűnösnek mondta ki rablás és súlyos testi sértés bűntettében. E verdikt alapján a törvényszék Kulik Józsefet öt évi fegy­ázra ítélte, melyből a vizsgálati fogság által két ónapot kitöltöttnek vett. Az ítélet jogerős. § A­ki maga ellen kér bűnvizsgálatot. Ép­en egy éve annak, hogy a fővárosban föltünést öltő családi dráma történt, melynek három ember­lel esett áldozatul. A főhős Csikváry Antal, a tglói lakosság egyik kedvelt tagja volt, a­ki ma­át, a vele vadházasságban élő Szedoglavics Etelt s­nnek kis leányát lőtte agyon. Az első hírek sze­int a dráma okáig családi bajok voltak, de csakha­az kitűnt, hogy Csikváryt a büntetéstől való fél n­em kergette a halálba. Az államvasutak igazgató­ága ugyanis nagymérvű visszaélésnek és sikkasz­ásnak lévén a nyomára Csikváry osztályában, a­izsgálatot elrendelte. Ez volt az inditóoka Csikváry alálának, mely a további vizsgálatot megakasztotta, mért is az államvasutak igazgatósága Csikvárynak fontos hivatalnokai ellen folytatta a vizsgálatot, a­melynek eredményeképp Altai Samu számtisztet, a i 12 év óta van az államvasutak szolgálatában, írásából elbocsátotta. Ábrái most, a­ki nyolc­ gyer­ek atyja, ártatlansága tudatában az ügyészséghez ordult, hogy hivatalból üldözendő cselekményről lévén szó, a bűnvizsgálatot indítsa meg ellene, — mert ennek eredményétől várja a szegény, koldus­botra juttatott hivatalnok a maga és családja be­csületének visszaadását. Az ügyészség már döntött e kérelem tárgyában és a bünvizsgálatot elrendelte. NYILT-TER. (E rovat alatt közlöitekért nem vállal felelősséget Nyilatkozat. A «Magyar Estilap» mai számában «Pécsi borok» czimen írt közleményre vonatkozólag, miután tá­vollévő ügyfelem csak később értesülne ezen tendencziózus közlemény megjelenéséről, szüksé­gesnek tartom már ez idő szerint kijelenteni, hogy az Oblath A. czég elleni közlemény annak a rég­óta tartó hajszának az eredménye, melyet Miakitsch Mihály és neje jóakaratú tanácsadóikkal azért indí­tottak ügyfelem ellen, hogy a vele szemben fenn­álló fizetési kötelezettségük alól kibújhassanak. A vád minden alapot nélkülözvén, nincs oka ügyfelemnek a hírlapokbani szellőztetés presszójá­nak engedve, a­ szövetséggel alkuba vagy polémiába bocsátkozni. A tárgyilagos bűnvizsgálat be fogja bizonyítani ügyfelem ártatlanságát és a feljelentők bűnös czélzatát. ■ Budapest, 1901. junius 21. Dr. Hegedűs Gyula ügyvéd. a szerk.­ KÖZGAZDASÁG. A vetések állása és a gazdasági állapot­a külföldön. Németország­. A berlini cs. és kir. főkonzul jelenti, hogy a túl­nyomóan száraz időjárás kedvezőtlen volt a növény­zet fejlődésére. Az őszi búza vetések mintegy 47 százalékát­ kiszárították, a meghagyott területen is MAGYAR SZÓ ritkák és gyengék a vetések és csak azért hagyták részben meg, mivel a felszántás és bevetéshez nem jutott elég idő és vetőmag. Több helyütt a gyenge­ búzavetést jól megfogásolták és tavaszi búzával ismét bevetették. A tavasziak — árpa és zab — vetése megkésett, részben csak most vannak kelő­félben, helyenkint sok a gyom bennük. A gabona­­piaczon a búza ára jelentékenyebb hullámzásban volt, a bevitelre való kötések mennyisége nem felelt meg az árviszonyoknak. A drezdai cs. és kir. konzul jelenti, hogy a szá­razság folytán kerületében a vetések fejlődése nem kielégítő. A gabonapiacon a búza és rozs áremel­kedése a mérsékelt kereslet miatt nem volt fen­­tartható. Sörárpában az üzlet újabb áru teljes hiánya folytán szünetelt. Zeb és kukoricza iránt jó kereslet mutatkozott. A lipcsei cs. és kir. konzul jelentése szerint a búzavetések állása annyira kedvezőtlen, hogy azok mintegy 66 °/o-át részint kiszántják, részint azoktól csak 50 °/o-nyi termést várnak. A rozs és őszi árpa vetésekben is nagymérvű károk fordultak elő, hasonlókép a herevetésekben, melyek részben ki­­szántattak. A takarmányhiány pótlására a rozsveté­sek használtatnak­­ fok zöld takarmánynak. A tava­sziak, u. m. tavaszi búza, árpa és zab jól keltek, de eső hiányában lassan fejlődnek. A burgonyave­­tések sem fejlődöttek annyira, hogy megítélhetők volnának. A répavetések jól keltek, a repcze hibás. A rétek fünövése aggasztóan fejletlen. A gyümölcs­fák jól virágoztak.­A lipcsei, boroszlói, stuttgarti, mannheimi, lübeki és danzigi cs. és kir. konzulok jelentéseikben a németországi vetéseket az előbbi jelentéseknek meg­felelően szintén kedvezőtlennek jelzik, amennyiben az ősziek és herevetések a téli száraz fagyok követ­keztében nagyobb területeken kifagytak, a tavasziak a burgonya- és répa­vetések a késői vetés folytán nagyrészt még fejletlenek és a réteken még alig indult meg a fű neve’se. Francziaország’. A párisi osztrák és magyar kereskedelmi kamara jelenti, hogy a búzavetések néhány departementjá­­ban kedvezőtlenül állanak, azt azonban nagyban el­lensúlyozza az ország többi része, különösen pedig a gazdaságilag fejlettebb északi vidéknek jó termést ígérő vetései. Bár a vetések állapotában levő nagy eltérések és a még befejezetlen virágzás miatt nehéz az ország búzatermését megbecsülni, annak men­­­nyisége mégis további kedvező időjárás esetén már most mintegy száztíz millió hektoliterre tehető, ami az ország­ szükségletét szűken fedezi. A rozsvetések igen jól s a tavasziak szintén kedvezően állanak, bár ez utóbbiak általában még csak fejlődésük kez­detén vannak. A gabonapiaczon a búza áremelke­dése a fedező vásárlások beszünése miatt nem volt soká fentartható. A rozs és árpa üzlete szilárd ma­radt, a kukoricza továbbra magas áron kelt, a zab ára pedig ismét emelkedett. Törökország. Az üszkübi cs. és kir. konzul jelenti, hogy ott az őszi vetések tűrhetően állanak, az árpa-és kukori­­cza-vetések azonban, főleg a mélyebb fekvésű tala­jokon helyenkint sárgulni kezdenek. A szaloniki-i cs. és kir. főkonzul jelenti, hogy ott az őszi vetések állása, az esős időjárás megindulta óta kielégítő; a tavaszi vetések nagy része azonban még nem heverte ki a szárazság okozta hátrama­radást. A durazzói cs. és kir. alkoDzul jelenti, hogy az őszi vetések a kedvezőre fordult időjárás hatása alatt helyenkint sokat javultak és tűrhetően fej­lődnek. Az olajfák gazdagon virágoztak és kedvező ter­més­eredményre nyújtanak kilátást. A janinai.cs. és kir. főkonzul jelenti, hogy a gabonavetések a kedvezőtlen időjárás folytán fejlő­désükben visszamaradtak, minek következtében az idei aratás kissé késni fog. A búzavetéseket néhol­­ a férgek rongálják. A monasliri. cs. és kir. alkonzul jelenti, hogy a gabonavetések a kedvezőbb időjárás beállta óta ki­fogástalanul fejlődnek. 146. szám: 9 latban nem válnak be, mások viszont tanulmányaik végeztével nem lépnek az ipari pályára, hanem előnyt nyújtanak valamely hivatalnoki alkalmaz­tatásnak. A jelenségek, melyek ma tapasztalhatók, ugyan a mai sajátos munkásviszonyokban is találhatják magyarázatukat, de kívánatosnak találná, ha a tanács foglalkoznék úgy ezekkel a kérdésekkel, mint azzal is, hogy nem-e volna czélszerű iparisko­lákat végzett tanulókat ösztöndíjjal gyakorlati ki­­képeztetésre megfelelő ipartelepekre küldeni. Szterényi József alelnök méltatva a felvetett kér­dések fontosságát, felhasználja az alkalmat arra, hogy a tanácsnak bejelentse azon messzemenő in­tézkedéseket, melyek úgy ezen, valamint az ezekkel kapcsolatos és az iparoktatási intézetek czélszerű érvényesülése érdekében megtörténtek. A felső­ építő-ipariskolának az anyaintézettől való kihasítása után Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter ezen nehézségeken is segítendő, a buda­pesti felső ipariskolát nagy arányokban bővítette­ ki; ezen munkálatok már részben be is fejeztettek és ha netalán volnának még nehézségek, ezek már a közelben teljesen kiküszöbölhetők lesznek. A tanulóknak a gyakorlatban való alkalmaztatá­sára nézve már eddig is állanak tapasztalatok ren­delkezésre és általánosságban mondható, hogy a tanulók 70—80 százaléka az ipari életben keresi boldogulását. A legutóbbi időben Hegedűs Sándor miniszter még fokozni igyekezvén azt, hogy minden irányban biztos­ adatok álljanak rendelkezésre, a végzett tanu­lókra nézve rendeletet bocsájtott ki az intézetekhez, utasítván őket, hogy a végzett tanulókról szerzett tapasztalatok közlésére az érdekelt munkaadókat kérjék fel, súlyt helyezvén arra, hogy a lehető szi­gorú önkritika gyakorlására, ezen vélemények a lehető legleplezetlenebbül nyilatkozzanak meg. A tanács megnyugvással vette , tudomásul az elnök szavait. Ezután Deil Jenő tanácstag az iparostanonczok vallásoktatása körül a kerületében felmerült jelen­séget­ tette szóvá és konkrét alakban terjesztette a tanács elé. Szterényi József alelnök jelenti a tanácsnak, hogy ezen ügyről eddig csak a hírlapokból volt tudomása. Értesülése szerint a kezdeményezés a tanácsnak az ilyen­­ tanfolyamok ügyében a múlt évben hozott határozatán épül fel és az érdekelt egyesület ügyét a kereskedelemügyi miniszter elé terjeszti. A napirend első­ pontja volt egy létesítendő bor­ipari szakiskola kérdése, melyre Klemp Gusztáv budapesti felső ipariskolai tanár dolgozott ki egy javaslatot. E konkrét javaslat az volt, hogy a magyar kir. technológiai iparmuzeummal kapcsolatosan oly bőr­ipari szakintézet kísérleti állomás szervezhessék, melynek czélja és feladata a hazai bőripar fejlődé­sének és érdekeinek előmozdítása és e mellett egyes szakférfiaknak a kiképeztetése. A javaslat fölött igen élénk vita indult meg. A napirend következő tárgya volt a temesvári szakiskolán szervezett előkészítő tanfolyam tanterve, melynek előadója Gaál Károly volt. A tanács úgy ezen, valamint a kézműves-iskolák nyári szünide­jére vonatkozó azon javaslatot, hogy ezen intézete­ken is egy havi szünidő hozassák be, változatlanul elfogadta. Az iparoktatási szakosztály ülése, Budapest, június 21. Az országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács iparoktatási szakosztálya dr. Matlekovits Sándor v. b. t. t. elnöklete alatt a kereskedelemügyi minisz­térium tanácstermében ülést tartott. A napirendre kitűzött kérdések tárgyalása előtt Gelléri Mór kir. tanácsos szólalt fel. A tanév végén időszerűnek találja, hogy a tanács előtt felvesse, hogy az­­ iparoktatási intézetekbe törekvő ifjúság jelentékeny része nem vehető­­ fel az iskolákba, továbbá, hogy az ipariskolákat végzett­­ tanulók ellen kifogások emeltetnek, hogy a gyakor­i felmondott gabonát számtani kell. A bu­dapesti áru és értéktőzsde választott bírósága egy konkrét eset alkalmából igen fontos elvi jelentőségű határozatot hozott, amely a gabonaüzletet új, az eddiginél sokkal reálisabb mederbe fogja terelni. A határozat szerint, ha a gabonát fölmondták, az át­vevő nem köteles a fölmondótól más szállítóra szóló utalványt elfogadni, hanem a fölmondó köteles a fölmondott árut tényleg fölmutatni és szállítani. Ha tehát, hogy példával világosítsuk meg a dolgot, A eladott B-nek 1000 métermázsa búzát, B pedig to­vább adta el C-nek, B pedig felmondván C-nek­ az eladott búzát és egyúttal utalványt adott A-ra, a vevő C ezt nem köteles elfogadni, hanem követel­heti, hogy B, akitől vette, szállítsa is a búzát. Sertéskereskedők és hizlalók Darányinál. Szerdán, e hónap 19-én állatforgalmunk nehézségei ellen testületileg kerestek orvoslást a magyar ser­téstenyésztők, hizlalók és kereskedők a földmivelés­­ügyi miniszternél, aki előtt élénk színekkel ecsetel­ték sertéskivitelünknek mostani akadályait s kérték azok eloszlatását. Gazdasági bajaink között a gaz­dasági válság rettentő nyomása alatt a magyar ser­téstenyésztésre és hizlalásra szinte soha sem nehe­zedett nagyobb súl­lyal a szerb sertések behozatala s a német piaczok­nak­ a magyar sertések elöl való elzárása, mint éppen most. A miniszter megnyug­tató választ adott s egyúttal egy szélesebb körben való figyelemkeltésre alkalmas propozicziót tett, mi­dőn a küldöttségnek azt ajánlotta, hogy­­ szám sze­rint szabályozzák a bécsi fölhajtásokat. Ez olyan terv, melyet a német mezőgazdák már sikerrel jut­tatnak érvényre. A miniszternek Bécsben is van *

Next