Magyar Szó, 1902. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1902-06-13 / 138. szám
‘Junius II . <r. , / MAGYAR SZÓ - 138. szám, 7 — Ferdinand fejedelem Oroszországban. Szent-Pétervárról távirják. A peterhofi nagy palotában adott tegnapi diszebéden Miklós czár következő pohárköszöntőt mondotta: Királyi fenségednek a II. Sándor czár szobrának létesítésére alkott bizottság tatai élén való látogatása nagy örömömre szolgál, mint annak a jele, hogy a bolgár nép hálás emlékezetében tartja felejthetetlen nagyatyámat, aki a fiatal bolgár fejedelemségnek önálló létet adott. Poharamat Ferdinánd bulgáriai fejedelemre, Boris trónörökösre, szeretett keresztfiamra és a szivemnek és minden orosznak oly drága Bulgária virágzására ürítem. Ferdinánd fejedelem megköszönte a szives fogadást, hangsúlyozta az Oroszországgal való testvérülést és annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy Bulgária, miként eddig, ezentúl is fejlődésében védelmet és oltalmat fog találni az orosz sas hatalmas szárnyai alatt. Poharát a czár, a czárné, az özvegy czárné és a czári család tagjaira, valamint az orosz nép jólétére ürítette. A peterhofi nagy palotában adott ebéd után a felséges társaság és a meghívott vendégek összegyűltek a fehérteremben, ahol Ferdinánd fejedelem Mikós czárhoz beszédet intézett, amelyben arra utalt, hogy a bolgár nép hálásan megemlékezve czári felszabadítójáról és az orosz felszabadító harcz nagy eseményeiről, az újra feltámadt Bulgária fővárosában emléket állít, amelynek másolatát a fejedelem a bolgár nép hálás elismerésének kifejezése mellett átnyújtja a czárnak. Aztán Cankov Dragán, a bolgár szobranye elnöke arra kérte a czárt, hogy az emlék leleplezésére jöjjön el Szófiába. Ugyanezt a kérelmet fejezte ki a szobor-bizottságnak két felirata, amelyet a czár előtt felolvastak. — A szász király állapota. A szász király állapotáról ma reggel hét órakor a következő orvosi jelentést adták ki: A beteg nyugalmát az éjjel nehéz lélegzés és velejáró általános nyugtalanság zavarta meg több ízben. A szív működése még itt-ott izgatásra szorul. A beteg étvágya állandóa jó. — II. Vilmos önszobra. A német császár megtette azt, amit uralkodó még nem cselekedett. Ugyanis szobrot emelt önmagának. A Bégas által készített márványszobrot az úgynevezett «Rhumeshalle»-ban (a dicsőség csarnoka) apja és nagyapja szobrai mellett állították fel. Az ünnepélyes leleplezést e hó 25-én tartják meg. — Uj kamarások. A király berzeviczei és kakas-lomniczi Berczeviczy Gyula ro. kir. anyakönyvi felügyelőnek, bárczai Bárczay Endre honvéd huszárfőhadnagynak és kölesei Kende Zsigmond földbirtokosnak a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. — A magyar népszámlálás eredménye és a romániai közvélemény. A romániai sajtó igen el van keseredve a magyarországi utolsó népszámlálás eredménye előtt. Minden vonalon erősen kikelnek a magyar statisztikai hivatal és a népszámlálás hivatalos vezetői ellen. Azt mondják, hogy az adatok hamisak, szándékosan elferdítették, csakhogy a magyarság számbeli túlsúlyát ezáltal is bizonyítsák, s ez után támogathassák a magyarosítási mozgalmat, így szerintük lehetetlenség, hogy a magyarországi románok száma csak 2,800.000 legyen, ellenkezőleg, ha ez a népszámlálás pontos volna annak kellene kitűnni, hogy a románság száma Magyarországon 4,200.000 körül van. Ezt bizonyítja különben a magyarok időkénti siránkozása is, hogy fogy az erdélyi magyarság, birtokait a román és szász elem szerzi meg s a koldusbotra jutott magyarság kivándorolni kénytelen, csakhogy megélhessen. E kérdésben az Universal most egy czikksorozatot kezdett meg, melyben azt ígéri, hogy adatokkal fogja igazolni, hogy ott ahol románok vannak, ezek egyúttal szám és vagyon szerint is túlsúlyban vannak. így ígéri megvilágítani Erdély állapotát, amely nemcsak a magyaroknak, de a románoknak is egyik fő életerét képezi, és amelyet tisztába hozni a románoknak kiváló érdekükben áll. — A martiniquei áldozatokért. A martiniqueiek felsegítésére a Budapesti Újságírók Egyesületéhez napról-napra újabb adományok érkeznek. A martiniquei nyári ünnepély rendező-bizottság tegnapi ülésén bejelentették, hogy a bizottság megbízásából Szapáry Pál elnök és Gerbeaud Emil tisztelegtek gróf Keglevich István intendánsnál, hogy tőle az Operaház és Nemzeti színház művészeinek közreműködésére engedélyt kérjenek. Az intendáns készséggel azonnal megadta az engedélyt, hogy a két színház művészei az ünnepélyen közreműködhessenek. Az ülésen részt vett Mader Raoul, a Dalszínház igazgatója, aki a bizottság felkérésére szives készséggel vállalkozott, hogy mint a bizottság alelnöke az ünnep zenei műsorát egybeállítja. A bizottság Mader igazgatónak, aki Colonnenal, a nagynevű franczia karnaggyal együtt a zeneszámokat vezényelni fogja, köszönetét fejezte ki. A nyári ünnepélyre művészi becsű rendkívül díszes plakátot festet Márk Lajos, és a plakátok előállítását a «Kosmos» irodalmi és nyomdai műintézet díjtalanul ajánlotta fel, amiért a bizottság a műintézetnek köszönetet szavazott. A nyári ünnepély június hó 19-én a Gerbeaud városligeti pavillonban este 8 órakor kezdődik. Jegyek már kaphatók a Budapesti Újságírók Egyesülete helyiségében (Kerepesi út 17. sz.), Gerbeaud Emil (?izella-téri czukrászdájában és a Harmonia vácziutczai zeneműkereskedésben. A jegyek ára: páholy 60 és 40 korona, ülőhely 10 és 6 korona, állóhely 2 korona. Az ünnepély végleg megállapított műsora a következő: 1. Szabados Károly : Marsellaise-ábránd, előadja a m. kir. Operaház zenekara. 2. Prolog, írta Heltax Jenő, szavalja Varsányi Irén, a Vígszínház tagja. 3. Hugó Viktor: Murad szultán, szavalja Jászai Mari, a Nemzeti Színház művésznője. 4. Schumann-Hellmesberger: A két gránátos, énekli Takács Mihály, az Operaház művésze, kiséri a m. kir. Operaház zenekara. 5. Bizet L’Aarlésienne. Suite nagy zenekarra Előadja a m. kir. Operaház zenekara. 6. Miss Isidora Duncan: Táncz a Rákóczy-indulóhoz. Kiséri Radics Béla zenekara. 7. Magyar nép- és kuruczdalok: Szavalja Török Irma, a Nemzeti Színház művésznője, kiséri Radics Béla tárogatós zenekara 8. a) Delibés: Kettős a Laciné czimű operából. b) Strauss: keringő a Cigánybáróból, énekli az Operaház tíz művésznője. 9. Berlioz: Rákóczi-fantázia nagy zenekarra, előadja a m. kir. Operaház zenekara. 10. Epilog, franczia alkalmi költemény, előadja, franczia nyelven Márkus Emilia, a Nemzeti színház művésznője. — A háziezred ünnepe. A 32-ik gyalogezred volt és jelenlegi tartalékosai, a boszniai hadjáratban elesett bajtársaik szűkölködő hátramaradottjai javára nagy ünnepélyt akarnak rendezni augusztus 20-án. Védnök Lobkovitz herczeg lesz. Vasárnap, e hó 15-én délelőtt 9 órakor az ünnepséget előkészítő bizottság értekezletet tart az Aréna út 64. szám alatt lévő vendéglőben. — Elitélt helyettes polgármester A kolozsvári Újság jelenti : Szombaton, a közigazgatási bizottság június havi ülésén ítélkezett, a bizottság fegyelmi választmánya dr. Nagy Mór volt h. polgármester fegyelmi ügyében. Dr. Nagy Klór — mint hírlik — másodfokú büntetést kapott. A választmány 500 korona pénzbüntetésre és az állítólag jogtalanul fölvett 600 korona visszafizetésére ítélte. Az ítéletet még nem kézbesítették Nagy Mórnak, titokban tartják, városi körökben azonban élénken foglalkoznak az üggyel, mióta az ítélet kiszivárgott. Egy újságíró gyásza. Szvoboda Lajosnak, a Bester Lloyd belső dolgozótársának feleségét, született Horváth Margitot, aki tegnap éjszaka a Szondy utcza 42. száma alatt lévő lakásán hirtelen meghalt ma délelőtt bontották föl az orvostani intézetben. A bonczolás megállapította, hogy idült szivbaj oltotta ki életét. Temetése holnap, pénteken délután fél négy órakor lesz a Szondy-utcza 42. sz. alatt lévő gyászházból. — Képzőművészeti palota Szegeden. A szegedi Képzőművészeti és a Közművelődési Egyesület már régóta foglalkozott azzal a tervvel, hogy Szegeden, képzőművészeti palotát épít, amelyben elhelyezné a város festményeit, mert a közművelődési palota már megtelt. A kérdés most már annyira haladt, hogy az egyesület legközelebb ülést tart, amelyen bemutatják a palota tervrajzát s megvitatják az építést. Az egyesület dicséretes buzgólkodása nem ütközik semmi akadályba, mert a közoktatásügyi miniszter megígérte, hogy a palota felépítéséhez szükséges kétszázezer koronát az állam bocsátja rendelkezésére. A képzőművészeti palotát a város legszebb és legszabadabb helyén akarják felállítani, s a várostól csak azt kivánja az egyesület, hogy a szükséges telket ingyen bocsássa .*■ A — Elveiért üldözött vasúti hivatalnok. A magy. kir. államvasutak szegedi üzletvezetősége fegyelmi vizsgálatot indított Horváth Endre hivatalnok ellen, mert kezdeményezője volt a szegedi ácsok és kőmivesek bérmozgalmának. A bajba került hivatalnok, mielőtt a vasút szolgálatába lépett volna, ácsmester volt. Olvasott, tapasztalt ember, aki szakiskolában tanulta ki az ácsipart. Később a torontáli h. é. vasút hivatalnoka lett. A m. államvasut a múlt évben kezelésébe vette a torontáli vasutat és ugyanekkor az összes személyzetetet alkalmazta. A fegyelmi ügy története ez: A szegedi üzletvezetőséget egy névtelen levélben értesítették, hogy a nemrég lezajlott bérmozgalom kezdeményezője Horváth Endre szegedi vasúti hivatalnok, aki hivatalos órák után naponként találkozott a Csikós-réle vendéglőben az ács- és kőmives munkásokkal. A levél vétele után az üzletvezető megbízta dr. Mészáros Zoltán államvasuti titkárt és dr. Szeles József segédfogalmazót, hogy látogassanak el a Csikós-féle vendéglőbe, kezdjenek beszédet ott a munkásokkal és tudakolják ki, igaz-e az, mit a levél állít. úgy a titkár, mint a segédfogalmazó több ízben meg is fordultak a Csikós-féle vendéglőben, ahol a munkásoktól megtudták, hogy csakugyan beszélt a munkásokkal szocialista kérdésekről. Az üzletvezetőség erre elrendelte a hivatalnok ellen a fegyelmi vizsgálatot. A hivatalnokot már ki is hallgatták, aki annyit be is ismert az ellene emelt vádból, hogy több ízben megfordult a munkások közt. A szegedi üzletvezetőség fegyelmi hatósága a jövő héten tárgyalja a hivatalnok fegyelmi ügyét és hir szerint a legnagyobb büntetést akarja alkalmazni t. i. azt, hogy a hivatalnokot bocsássák el az államvasut szolgálatából. Nem akarunk elébe vágni a fegyelmi hatóság ítélkezésének, de véleményünk szerint nem büntethet valakit azért, hogy elvei vannak és azokat embertársaival közli. Szoczialistának lenni nem olyan nagy bűn, hogy a megtorlás legszélső határára kellessen lépni a fegyelmi hatóságnak. A liotár ideje már lejárt, és szabad idejében minden ember azt teheti, amit akar — csak a büntető törvénykönyv szakaszaival ne jusson ellentétbe. — A kijátszott hatóság: Németországban, mint tudvalevő, betiltották Hauptman Gerhardtnak «A takácsok» czimü darabját. A legszigorúbb büntetést szabják arra, aki azt «nyilvános összejövetelen» előadni meri. Brahm, a berlini Deutsches Theater igazgatója kérte a kemény berlini hatóságot, hogy a darabot legalább fölolvasni engedje a színpadon. A bölcs kunaktanács ridegen elzárkózott ettől a kéréstől is s megmaradt a maga «álláspontján.» Eddig állana a dolog a maga teljes komolyságában, ha nem lépett volna közbe egy olyan páratlan humorú eset amelyre most egész Németország hangos kaczagásba tört ki. Ellenbogen képviselő ugyanis interpellációt nyújtott be tegnapelőtt a képviselőházhoz «A takácsok» ügyében. Az interpelláczióban fölvette a darab első felvonását is. Az első interpellácziót követi a többi, mindegyike «A takácsok» egy — egy fölvonásával. A hatóság persze ezt megsemmisülten, tétlenül nézi, mert «a felolvasást is tiltó» rendelkezése nem érvényes a képviselőházban. Magában azonban a poklok poklára kívánja a derék Ellenbogen honatyát, aki így «kijátszotta» őt. 1 — Magyar építőművészek szövetsége. E czimmel új egyesület alakult a fővárosban, mely tegnap tartotta alakuló közgyűlését a városligeti Műcsarnok tanácstermében. Az uj egyesületet megalakulása régi óhajtása az építészeknek. Ide stova tizenöt esztendeje törekedtek arra, hogy oly egyesület alakítsanak, mely tisztán magánépitészekből áll és azoknak anyagi és erkölcsi érdekeit a kar méltóságához képest védelmezze. A Magyar Mérnök és Építész Egyesület ezt a feladatot már nem volt képes teljesíteni szervezeténél fogva, miután ott a mérnökök sokkal többen vannak, mintsem hogy az építészek és az építészet érdekeit kellőképp megvédhetnék, magukévá tehetnék. Azonfelül ott a hivatalnok elem dominál, úgy, hogy magánépítészeink, azok, akiknek tulajdonképpen az oroszlánrész jutott a főváros, de az ország kiépítéséből is, ott nem találják meg már régóta helyüket és egymásután maradtak el az egyesületből. Ezek a magánépítészek tömörültek ma egyesületté, megalakítván a «Magyar Építőművészek Szövetségét». Az alakuló közgyűlésen Seelmer Ödön