Magyar Szó, 1902. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1902-12-25 / 304. szám
peczember 76, MAGYAR SZÓ. 304. szám. 13 sza fogadásaért. A tegnapi megalakításról egyébként azt jelentik Nagybecskerekről, hogy az Dánied Ferencz nagybecskereki központi főszolgabíró vezetése mellett ment végbe. A község határain disz* bandérium fogadta, bent a községben pedig gők’a Ignácz plébános és Lukácsi József közbirtokos’ sági elnök üdvözölte. A közgyűlésen a virilisták névjegyzékének megállapítása után húsz községi képviselőt választottak, majd önállónak nyilvánították a községet, amelynek közös lelkesedéssel a’Széll Kálmánfalva nevet adták. Az ülésezések után fényes népmulatságok voltak. 1— A folytatásos óráit. A minap néhány lapban hír jelent meg egy vidéki őrültről, akit szabadon bocsátottak, de aki egy újabb rohamában elverte a házbelieket, az orvosokat, rendőröket. Részletesen le volt írva hogy az őrült, mily herkulesi termetű férfiú és úgy emelgeti e mestergerendát, mint más a sétapálczáját szokta. A közönség boldog hátborzongással olvasta végig a hirt és' megnyugodott' abban a jámbor hitben, hogy azóta bizonyosanJik már az őrültet.A vidéki tudósító is megnyugodhatott, mert a szegény’ őrült agyonkint hat fillért jövedelmezett neki. Másnap azonban még hosszabb hir ”keretében jelent. ..meg az őrült a lapokban. Most már fölmászott a padlásra, sámsoni erővel szétszedegette a tetőzet gerendáit és azzal szórakozott, hogy kórházi szolgák házához hajgálta őket. "Egynéhány rendőrt ezúttal is, átdobott a kérdésen,,,de végül mégis ráadták a kényszerzubbonyt és igy a közönség, most már bizonyosra vette, hogy napirendre térhet a szerencsétlen fölött. Csakhogy nem így történt. A következő napon ismét az őrült vonult be,a hírrovatba. Most már kórházban tolt ugyan, de megjelent az ablakban és lekiabált a járókelőkhöz. Azután a vasrácsokat kiszedte a falból s labdázni kezdett velük. Az ápolókat ismét alaposan eldögönyözte, ...qmig., megfékezhették. A tudósítónak tehát ezúttal is bő aratása volt és valószínűleg a negyedik bőrt lehúzta volna a boldogtalanról,ha az őrült, aki úgy látszik, oh.. Ja a lapokat, meg nem unja a dolgot, ma végre nyilatkozatot nem küld be hozzánk, amelyben erélyes hangon kel ki az illető vidéki laptudc_ió, ellen s kijelenti, hogy ő ugyan őrült, de annyira mégsem őrült, hogy a szóbanforgó tudósító s azok a lapok, amelyek átvették a felőle szóló folytatásos híreket, fejőstehenet csináljanak belőle. E nyilatkozat után, amelynek hitelességéről nem merünk kezeskedni, azt hisszük, az illető laptudósító is, lemondva soronkinti filléres tudósitási dijakról leszerel, s őrült barátánknak most’már nem kell majd tartania attól, hogy kegyetlen kezek folytatásokra osztják,holott ő — mint nyilatkozatában szépen kifejti — teljesen befejezett elmebeteg. Amint arról fentebbi nyilatkozata is tanulT",?k.., — Hamis vád. .Húsz évi boldog házasság után elkeseredett viszályba keveredett Jankovits Péter nagykereskedő feleségével, aki a hires Kadieh Emílián húga volt. Az asszony mindenáron válni akart az urától s e végből Bugarszky Milán. '•fiéVfi-ismerősével szövetkezett, akivel együtt aztánarra törekedett, hogy a törvényszék a férj hibáját*, •hól- mondja ki a válást Erre csakhamar kedvező alkalmal ragadta meg azt a sikkasztási bűnpört, amelyet férje akasztott a nyakába egy 1400 korona értékű ékszer elsikkasztása miatt. A sikkasztási bűnper Jankovitsnéra kedvezően végződött, amennyiben az asszony itun« igazodói:„ hogy a kérdéses ékszert Jankovits ajándékba adta feleségének, mire a törvényszék megszüntette Jankovitsné ellen az eljárást. Most a beszüntető határozat kézhez vétele után, Jankovitsné lépett fel férje ellen, akit hamis vád miatt kért megbüntetni. A megindult bűnvizsgálat befejezte után az ügyész vádiratot adott be 'Jantályis Péter* ellen’, hamis 'vád miatt. Jankovitsezen vádirat ellen kifogásokkal élt melyeket ma tárgyalt a törvényszék vádtanácsa -Czárán tábla•Mro'plnefeleto.'alatt. A tárgylláson Jankovits védője, ár. Válsz Sándor kifejtette, hogy'JárzkovHm'-faterite következtek arra, hogy Jankovitéót, a jbevájLEP'ijet eláztatnák A biróság előtt A vádtanács elfogadta a védő által előadottakat s a vádirat elsdtíritása mellett, Jankovits Péter’ ellen a hamist vteT miatt foly:,iratba tett bűnvádi eljárást meg ,szüntette. A vádajács húmoz M.tálján’a kir.ügyész is.megnyugodott. A famunkások kongresszusa. A magyarországi famunkások e hónap 25. 26 és 27-én országos kongresszust tartanak a Dohány utcza 77. sz. alatt. A tárgysorozatban a többek között a következő pontok szerepelnek: Munkásvédelem. Tanoncz* kérdés; Az ipartörvény reviziója,. — Huzarisztók. Parisból jelentik: A vizsgálat kiderítette, hogy a Ilumbert-család volt vagyonkezelője, Paraj*re utóbbi időben spanyolul tanult. Ebből 321‘következtetik, hogy tudomása volt a család hollétéről és azzal a tervvel foglalkozott, hogy maga is lemegy Spanyolországba. A huszonötezer f’ranknyi' jutalmat Car © madridi rendőr felügyelőnek fogják kiadni, mert konstatálták, hogy már deczember 15-ike óta figyelte meg azt a házat, amelyben a Humbfert-essíád lakott, holott a névtelen levél csak 17-ikén íródott. Daurignac Román kedvesét abban a pillanatban tartóztatták le," amikor Buenos Ayreseben"leszálltak a Labrador gőzeséről, amely őt Londonból odahozta. A letartóztatás két franczia titkosrendőr kívánságára történt, akik ugyanaztn a gőzösön voltak. Azzal gyanúsítják, hogy neki is volt része a Humbert-család csalásaiban. A Hamtérték' kiadatása már a befejezett dolog s ma meg is történhetett volna, de némi formaságok miattnegyvennyolcz órával elhalasztották elszállításukat. Daurignac R. egy spanyol riporternek azt mondta, hogy elfogatásukat sejtette. Gyanús körülmény az, hogy Humbertéknak hamis nevekre szóló okmányaik teljesen szabályszerűen voltak kiállítva. — Korod! —. «rehabilitálása.: Brassóból' írják: Van itt Brassóban, úgy mint a többi szász kerületekben is egy politikai végrehajtó-bizottság, «Kreisausschuss», mint a szászok nevezik. A brassói bizottságnak az elnöke Lassel Jenő dr. szász tanár és marár, ez az a Lassel, akit a marosvásárhelyi esküdtbíróság nemrégiben két havi fogházra és 300 korona pénzbírságra ítélt, mert a «Kronstädter Zeitung»-ban, a földszászok lapjában Korodi Lutz inspirácziójára megrágalmazta, az országos statisztikai hivatalt. Kassel és Korodi benső barátságban vannak .Egymással s most, mikor az a mulatságos eset megtörtént, hogy Korodi párbajra hívta Kubik Béla képviselőtársát, mindenki tudta, hogy ez az ügy nem fog végződni a lovagiasság szabályai szerint. Korodának ez az utóbbi viselkedése nagyon felháborította a tisztességes brassói szász köröket s mindenki azt várta, hogy Korodi ezek után lemond a képviselőségről. De segítségére jött nagy bajában Lasse! Jenői aki mint a «Kreisaussehuss» elnöke e hó . 20-ára rendkívüli értekezletre hívta össze a tagokat s az értekezleten ő és Lotz Károly képviselő igyekeztek Korodi «ferde» magatartását kimagyarázni. Volt arról is szó, hogy egy zárt választó gyűlés tóvassék egybe, ahova csak meghívóval lehessen belépni, amely Karódinak magatartásáért elismerést szavazzon. De a végrehajtóbizottság nem akarván Korodi eljárását helyeselni, érdemleges határozatot nem hozott, hanem kimondta, hogy ez ügy felett napirendre tér. Korodi tehát marad ugyan képviselő, de elvesztette választóinak bizalmát, akik elvárják tőle, hogy a képviselőségről, efélyre érdemetlenné tette magát, mondjon le. A becsapott vidéki. A Keleti pályaudvar indulási oldalán, a nagycsarnokban történt tegnap délután. A karácsonyra elutazók sürgő-forgó tömegében egy előkelően .öltözött, lefátyolozott arczu hölgy sietett nagy gyorsasággal, miközben egy jól táplált külsejű vidéki alak mellé dörgölődött s közvetlenül mellette elejtett egy kis csomagot A vidéki úr szólni akart, de akkorra a hölgy már eltűnt a sokaságban. Felemelte tehát a csomagot! Abban a pillanatban egy fiatalember termett mellette: ’ :•••• * . — Kérem, ön ezt találta! Adja ide! — Nem adom én, — szólt a vidéki — mert nem maga vesztette el, hanem egy hölgy. Láttam. — Tudja mit,, akkor osztozzunk rajta — szólt a fiatalember és addig beszélt a jó vidékinek, míg sikerült rábírnia arra, hogy a csomagon megosztozzanak! Észrevétlenül egy* félreeső helyre vonultak. Ott kibontották a csomagot és a jó vidéki majd hanyatt vágódott meglepetésében, amikor látta, hogy a csomagban, négy láncz, két férfi-óra és hat'gyűrű ’van, mindmegannyi szép, csillogó «aranyiból való. Megosztoztak rajta szépen. A fiatalember ekkor ajánlatot tett a vidéki urnak, hogy így meg úgy, ő nem tudja, hogy mit csináljon az ékszerrel, ionos senkije,íveinek odaadja, hanem- szte-y-u. v.tengődi a r 'ven koronáért, A vidék| un. r'.Vojyis %nrie’l$Víá az’ ügyben, ráállt w. síkúra és túltette 'az ötven koronát és nagy szerencsét.ének tudatában, boldogságtól sugárzó arezcza1 —■ miután volt még egy :-V* félórája, a vonat indulása előtt — átment egy szolűáfénoc; ékszer-kérd.kouonöz «megbecsSllet inJ az "élezőrákot. Az ékszerész" nyomban meg is imeeg egy fillért sem, mert sárgarézből valók. Képzelhető, hogy mint vált savanyúvá a jó vidékinek az imént mosolygós ábrázata. Nyomban tudatára ébredt annak, hogy ravasz csalóknak esett áldozatul. A hölgy és a fiatal úr czinkostársak voltak. Lehorgasztott fejjel ment vissza a pályaudvarra és miután már «beszállás» ideje elkövetkezett, nagy szomorúan be is szállott. Egy percz múlva megindult a vonat. A jó vidéki bugán tekintgetett ki az ablakon. Egyszerre csak a fejéhez kapott és a kocsiszakaszban ülők nagy rémületére őrülten kezdett hadonázni és kiabálni: — Tolvajok!... csalók !... ott vannak!. „ fogják el!... — és azzal a perroura mutatott, hol egy pár, a hölgy és a fiatal ur állott és barátságos mosollyal és kendőlobogtatással üdvözölte a becsapott vidékit Mire elcsendesitették, a vonat már Kőbánya tájékán robogott... — Az ezer koronás bankók hibája. Vettük a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztőség! ! Az uj ezer koronás bankjegyek leiratánál figyelmemet egy csekélynek látszó jelenség kötötte le, mely azonban komolyabb megfontolás után mégis gondolkodóvá tesz, hogy mily eszközökkel dolgoznak mindenütt, de különösen az Osztrák-magyar _banknál Magyarország közjogi viszonyainak elferdítésén! Az uj bankjegyek jegyzése Bilinszky és Pranger urakon kívül a magyar főtanácsos karból Deutsch főtanácsos nevét tünteti fel! Kérdem a tek. Szerkesztőséget, nem volt a magyar főtanácsos karban magyar nevű tanácsnok (bár Deutsch főtanácsnok a közel múltban magyar nemességet szerzett s így nevét is magyarosabb hangzásúval felcserélhetné!) s miért jegyzi éppen Deutsch (német) nevű ur e bankjegyeket? Ez ismét csak az osztrák perfid eljárás, mely arra törekszik, hogy hazánk közjogi egyenrangúságát a külföld előtt megszüntesse, jobban mondva a külföldet tévedésbe ejtse! Hisz nincs a bankon egy magyar hangzású név sem, de igenis a Deutsch név, mintegy jelezni akarván Ausztria teljes egyedüliségét! Éppen ezen szempontból a bankjegyeken változtatni kell, még akkor is, ha e jegyek kibocsátásá elhalásztatnék! Kérem e soraim szives méltánylását, s esetleges közlését s maradtam a tek. szerkesztőségnek, Budapesten, 1902. deczember 24., kiváló tisztelettel Kovács Péter.. . Egy lovaglás ügy. A mai postával a következő nyilatkozatot kaptuk: Nyilatkozat. Bozzay Pál somccv-bükkösdi földesurat f. hó 20-ikán délután a csurgói Korona-szálloda éttermében többek jelenlétében fölpofoztam és a helyiségből kutyakorbáccsal kikergettem, így akarván őt lovagias mérkőzésre kényszeríteni az ellenem elkövetett szemtelen magaviseletéért. Sajnos, czélomat el nem érhettem, mert Bozzay Pál a sértést gyáván zsebrevágva, még csak védekezni sem mert s beigazolta azt, hogy ha a korcsmáros fia földesurrá lesz és lovakat hajt, még nem elég nemes arra, hogy a legsúlyosabb sértést el ne mne. Csurgó, 1902. évi decz. hó 28. Dr. Ehn Kálmán. A nyilatkozatot egy levél kisérte, amelyet szószer nt szintén közreadunk : A «Magyar .Szó* tekintetes kiadóhivatalának Budapesten. Dr. Éhn Kálmán orvos úr megbízásából ide csatoltan küldök be egy nyilatkozatot, kérem ezt a «Nyilt-tér» rovatban közzétenni, a számlával együtt a támlapot nekünk beküldeni, mely után a számlát azonnal kiélenlitem. Tisztelettel: «Csurgó és Vidéke» kiadóhivatala. Vágó: A titkozatot kiadtuk, de szímlát nem küldünk senkinek Lemondunk a 30—40 koronányi karácsonyi ajándékról és e helyett néhány megjegyzést teszünk. Mindenféle párbajoskodásnak esküdt ellenségei vagyunk. Számtalan czikkben kifejtettük már, hogy elítélendő dolognak tartjuk, ha valaki a rajta esett sérelmet önbíráskodással akarja megtorolni. Ahol a személyes ügyesség, a fegyverforgatásban megszerzett jártasság, a vak véletlen annyira döntő szerepet játszhatnak, józanul gondolkodó ember az elégtétel* verésnek ezt a módját kell, hogy képtelenségre'; tartsa és ‘visszautasítja a má ́ na gifts! *on*levő fél szeg társadalmi fePo: evpív'te!. re volv <az* ikozni^ beleavatkozni magánügyeihez dr. Ehn Kálman és Bozzay Pál urak dolgait nem ’feszegetjük, de ebből az esetből lehet következtetni, hogy mily téves felfogások uralkodnak még mindig a lovagiasbecsülte. Kijelentette, hogy^az ékszerek nept tórjiek ^S^t^J^ti. V aijkí'