Magyar Szó, 1903. március (4. évfolyam, 52-77. szám)
1903-03-15 / 64. szám
1264. szám. jesen téves nézete van a czikkírónak. Mi, a valóság? Hát épen ezt nem lehet és nem illik szellőztetnem. Arról a nagy elégedetlenségről, mely a színház tagjai közt van, senki se tud semmit. Ellenben igaz az, hogy soha oly egyetértés művészek és igazgató közt nem volt, mint mostanában és oly lelkesedéssel sem teljesítették soha feladatuluk, mint Somló vezetése alatt. A férfi tagok közé új erőket kell szerződtetni, hisz kidőltek Bercsényi Béla és Szigeti Imre. Hosszú ideig beteg volt Vízvári. Olyan színészre, mint Pethes Imre, nagy szükség van és szerződtetésére sem Apponyi Albert, sem más nem folyt be. Somló azért sorozta tagjai közé, mert még Aradon együttműködött vele és Somló, mint művezető-igazgató, már akkor felismerte, mily használható erő Pethes. Ez ily félreértés L. Somló Emma asszony szerződtetésének késedelmezése. Az igazgató már a jövő évi költségvetésbe fölvette a művésznő leendő fizetését s végül megnyugtatom a czikkírót, hogy Csillag Terézzel még február hó elején megkezdte Somló a visszaszerződtetés iránt a tárgyalásokat s a művésznő új évtől fogva ismét tagja lesz a Nemzeti Színháznak. Mindez nem humorizálás, hanem igaz való. Fogadja t. szerkesztő ur stb. Prém József. MAGYAR SZÓ Márczius 15. • ........ " 1 -■ ................... (*) Pethes Imre nyilatkozata. Pethes Imre úrtól, a Nemzeti Színház tagjától vettük a következő nyilatkozatot: Mélyen tisztelt szerkesztő úr! Tisztelettel kérem, szíveskedjék becses lapjában alábbi soraimnak helyet adni: T. Keszthelyi Ernő urnak. T. Uram! A «Magyar Szó» tegnapi számában a Nemzeti Színházról az ön neve alatt egy czikk jelent meg, mely az én személyemmel is foglalkozik. Azt írja többi közt, hogy engem a Nemzeti Színház igazgatója kénytelen-kelletlen szerződtetett, mert gróf Apponyi Albert, a képviselőház elnöke protezsált, aki ebben a formában akarta megjutalmazni bátyámnak a jászberényi képviselőválasztásnál tett szolgálatait. Lesz szíves t. uram megnevezni a forrást, ahol, vagy akitől ezt a hírt hallotta, mert önt félrevezették. Én a Nemzeti Színházhoz az igazgatóság felszólítására szerződtem. Abban a reményben bontottam fel a Vígszínházzal még két és fél évre kötött szerződésemet, hogy a Nemzeti Színháznál szerény képességeimnek megfelelőbb teret találok. Felbontottam a szerződést nagy anyagi áldozat árán. Ha akkor tudom, hogy engem valaki protezsál, hálásan megköszönöm a szívességét, de a gázsi-különbözetért biz’ Isten beperelem. Én sem gróf Apponyi Albert, sem senki protekcióját ebben az ügyben sem közvetve, sem közvetlenül nem kértem. Engem az én tudtommal senki nem protezsált. De ne is protezsáljon. Megállok én a magam lábán, s ha meginog alattam a talaj, egy házzal tovább sántikálok, de mankóm — protekcióra — nem szorultam s nem szorulok soha. Budapest, 1903. március 14. Tisztelettel Pethes Imre (*) A trónkereső. A Népszeti Szinház megünnepelte tegnap Szigligeti Ede születésének nyolczvankilenczedik évfordulóját. Az ünnepi előadás tárgyát a költő legjobb sinműve, «A trónkereső') képezte, melylyel Szigligeti annak idején megnyerte az Akadémia legértékesebb jutalmát, a Karácsonyi- díjat. Ez a díj eddig csak háromszor került kiadásra, Szigligetin kívül még csak Csiky Gergely •V. újabb években Palágyi Lajos nyerték el. «A trónkereső» tehát az Akadémia. Ítélete szerint a magyar színműirodalom legjobb termékei közé tartozik. A tegnapi ünnepi előadás közönsége az ittonn nyílt színen felhangzó taps daczára is alig ébredhetett ennek tudatára. Az bizonyos, hogy a magyar Coriolán », aminek Borics tragédiáját legszívesebben elneveznék, nem kontárnak, sőt nem is tucatembernek a műve, viszont azonban az is kétségtelen, hogy «A trónkereső» szerzője előtt,az emberi lelkek belső élete, az igazi tragikus szenvedély, lakattal lezárt könyv vala. A romantikus mű hazafias, lojális és erkölcsös páthosza jó hatással lehetett 1808-ban, a várva remeke ott kora hajnalán, de azóta romanticzizmusa a gyermekkor ködébe veszett, páthosza pedig hitelét vesztette a mai *énogatós drámák korszakában. Az előadás 4-ról több rosszat, mint jót mondhatunk. A betanulást hiányosnak találtuk, a rendezés nélkülözte a stílszerűséget. A «Monna Vannak» színészei már elfeledték a klassziczizmus hangjait. Az előadó színészek többsége a naturalizmus olcsó eszközeit keverte a mű páthószába: nem csoda, ha a hatás nem volt kellemes. Különösen áll ez a kifogás Beregire, a czímszerep alakítójára. Tökéletesnek csak Jászai Mari finom vonásokban bővelkedő, a szerepben rejlő érzésnél is mélyebben megjátszott Predszlavaját, továbbá Szacsvay nemesen egyszerű gyóntatóját és Gál stílszerű Bodomérját találtuk. Jó volt Fáy Szeréna is; nem az ő játékának hibája, hogy a darab leglehetetlenebb szerepét nem tudta a nézőkkel elhitetni. Hegyesi Mari szép megjelenése a hősleány szerepében nem nyújtott kárpótlást a hangmodulácziók és művészi fokozás szembeszökő hiányaiért. Bakó túlzásai kínosan hatottak, Gyenes pedig a nádor-ispánt inkább szárazon, mint méltóságteljesen ábrázolta. (s- m.) (*) Színházaink szabadságünnepe. Márczius 15-ikét az idén valamennyi színházunkban meg fogják ünnepelni. Az állam által segélyezett színházakban nincs ugyan nyíltan hirdetve a díszelőadás, azonban magyar szerzők hazafias tárgyú művei kerülnek színre ez alkalommal.— A Nemzeti Színházban felfrissítik Bartók Lajos «Thunin Anna» cz. történelmi színművét Márkus Emilia, Jászay, Hegyessi Mari, Gál, Mihályi, Pálfy, Náday és Gabányi közreműködésével. A Dalszínház «Hunyady László» előadásával vesz részt a szabadság hajnalhasadásának megünneplésében. A főbb szerepeket Krammer Teréz, Szilágyiné, Payer, Ney D., Kornay,Broulik és Pichler játsszák. — A Vígszínházban Beöthy László új bohósága, a «Kovácsné». megy. Ez előtt és ugyancsak a délután színre kerülő «Bacsányi» előtt Győző Lajos Balla Miklós «Pro libertate» cz. alkalmi költeményét fogja elszavalni — A Népszínház főleg a délutáni előadásával emlékezik meg márczius 15-ikéről. Verő György «Kossuth Lajos» cz. történeti korrajza kerül színre. — A Magyar Színházban Mérey Adolf verses drámájának «A Gotterhalte»-nak lesz második előadása. Még az Orsz. Színművészeti Akadémia növendékei is hazafias tárgyú darabot fognak játszani ez alkalommal a Várszínházban, amennyiben előadják Bánk bán» első felvonását. Emeli a svagy nap ünneplésének fényét az a körülmény, hogy holnap a többi előadáson is magyar szerző fog szólani a közönséghez, így a Nemzeti Színház délutáni előadásán «Pogány Gábor», a Magyar Színház délutáni előadásán pedig «A bajusz» kerül színre. A Népszínházban holnap este «Bob herczeg»-et, az Uránia Színházban délután a «XIX. század»-ot, este pedig «A fehér szár birodalmá»-t adják. Tehát: hét színházunkban tizenkét magyar író művét fogják játszani. (*) Hírek a Dalszínházból. Kedvezőtlen hírek szállingóznak az Andrássy-út múzsatemplomából. A szeszélyes tavaszi időjárás megfosztotta a műsort két oszlopos tagjától. Krammer Teréz asszony ugyanis teljesen elrekedt, Takács Mihálynak pedig hosszabb pihenőre van szüksége, mert már napok óta erős légcsőhuruttal küzd. Maga Máder Rezső is betegen jár fel a próbákra, sőt nemsokára hazajön Kerner István is, aki Madridban mocsárlázba esett s ezért diadallal megkezdett vendégszereplését félbe kellett szakítania. Ez a betegeskedés, főleg Takács Mihályé, — aki e miatt egyhavi szabadságot kapott — nagy változást idézett elő a tervezett játékrenden. «Tosca» bemutatója egyelőre elmarad, alighanem őszre, mivel, okvetlenül Takáccsal akarják előadni Puccini művét. Ehelyett valószínűleg Ábrányi Emil és Pásztor Árpád egyfelvonásos dalműve «A ködkirály» kerül színre Poldini két egyfelvonásos művével vagy Berté hallétjével. Lázasan készülnek «Emáni» és «Don Juan» felfrissítésére. Mindkettő új, elsőrangú szereposztással kerül színre. — A tavaszi évad folyamán több érdekes vendégszereplés lesz. Ismét eljön Arnoldson Sigrid, megismerkedünk Bond Alessandroval, a nemrég feltűnt híres tenoristával s viszontlátjuk majd Arányi Dezsőt, a prágai Dalszínháznál működő magyar tenoristát, aki többek közt «Fra Diavolo», «Brankovics» és «Balassa Bálint» felfrissítésében vesz részt Szoyer Ilonával. A Dalszínház művész-személyzete nagy átalakulás előtt áll. Máder ugyanis belátta, hogy ilyen óriási társulatra egyáltalán nincs szükség s ez az oka annak, hogy főleg a női tagok mellőzésről panaszkodnak. Az igazgatóság tehát nem újította meg Semsey Mariska és Pe wny Irén szerződését, az ösztöndíjas növendékek közül pedig elbocsátották Lukács Henriettet, Sembery Fannit, Regős Karolát , Máröxifj Zsgmondflt, Jággk.is kívül, még több tag fog eltávozni a színház kötelékéből. Részint nyugalomba mennek, részben pedig külföldre szerződtek. Az ösztöndíjas növendékek közül csak a legtehetségesebbeket fogják megtartani, így aztán elérik majd azt, hogy ősztől kezdve harminczegy helyett csak tizennyolc énekesnője lesz a Dalszínháznak, ép úgy, mint a hasonló külföldi műintézeteknél. Máder igazgató szándékát helyeseljük és kitartást kívánunk merész, de üdvös terveinek keresztülviteléhez. (*) A Wagner-ünnepély műsora- Hétfőn este tartják meg a Dalszínházban a magyar énekes zeneművészek bayreuthi ösztöndíj-alapja javára rendezendő hangversenyt Wagner Szigfrid vezetése mellett. Az estély teljes műsora a következő: 1. rész: 1. Liszt «Orfeusz» szimfóniás költemény. 2. Wagner Szigfrid «Herzog Wildfang» cz. dalművéből a) a megnyitó, b) Reinhard ifjú szerelme, énekli Takács Mihály, c) keringő. II. rész: 3. Wagner Richard ötös a <Mesterdalnokok»-kal, éneklik: Vasquezné, Valent Vilma, Ney D., Broulik és Gábor. 4. Wagner R.: Gyászinduló az «Istenek alkonyét- ból. 5. Wagner R.: «Parsifal» élőzenéje és a II. felvonás zárójelenése- Hl- rész. 6. Wagner R.: Előjáték és Izolde halála, «Tristán és Izolde»-ból. A magánszólamot Vasquezné énekli. 7. Liszt «Mazeppa» szimfóniás költemény. Az ünnepi előadás kivételesen fél nyolcz órakor kezdődik. A hangverseny nyilvános főpróbája holnap délelőtt 11 órakor lesz. (*) Hangverseny- Hentes Mária, a prágai zeneakadémia végzett növendéke mutatkozott be tegnap este a Royal-teremben. Ha valamelyik prágai lap számára készülne e bírálat, azt mondanák a fiatal művésznőnek: túlságosan vérszegény s a női érzelgősség kora rég elmúlt a művészetben; igy azonban vendégszerető melegséggel fogadjuk és fel-felcsillámló tehetségét is elismerjük. Legjobban tetszett Merkler Andor bájos Altató dala, amelyet igen ábrándosan adott elő. Bochnicsok Gyula, a magyar királyi Dalszínház tagja németül és Csehül énekelt. Igaz ugyan, hogy zeneművészetünk nemzeti szempontból elég csehül áll , hiszen azok a német dalok magyar zeneköltő szerzeményei voltak azonban e nemzetiségi túlkapást a magyar királyi Dalszínház tagjától el nem tűrhetjük s azért a hangverseny rendezőjét vonjuk felelősségre. (*) Hírek a Magyar Színházból. A Magyar Színház jövő heti műsorát «A Gotterhalte» tölti be. Az újdonság minden este színre kerül, mindenkor a bemutató szereposztásával. — A harmadik ifjúsági előadás csütörtökön délután lesz, s ez alkalommal ismét a «Grant kapitány gyermekei» ez. látványos színmű kerül színre, amelynek eddigi három előadása nagy sikerrel telt ház előtt folyt le. — Jövő vasárnap délután ismét a Verő György népszerű dalos játéka (A bajusz') kerül szánra, s a női főszerepet Pálmay Ilka asszony fogja játszani. (*) Népszerű előadás a rovásról- Tittel Lajos lőcsei főgimnáziumi tanár népszerű tudományos előadást tartott a lőcsei főreáliskolában .Az ősmagyar írásról és annak eredetéről.» Az érdekes előadás ismertetésére még visszatérünk. (*) Az Akadémia ülése. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya 16-án, hétfőn, délután 5 órakor ülést tart melynek tárgyai: 1. Than Károly r. t.: «A szénmonoszulfidról.» 2. Onódy Adolf 1. t.: «Az orr mellékidegeinek viszonya a látóideg csatornához.» 3. Rátz István állatorvosi főiskolai tanár részéről: «A métely-féle férgek egy uj neme.» Előterjeszti: Horváth Géza r. t. (*) Gyermekszinház Vasárnap ismét a «Hamupipőke» kedvencz varázsregét adják. Az előadás fél öt órakor kezdődik. Jegyek már délelőtt kaphatók. (*) Üstökös- A közeledő évnegyed alkalmából ismételten ajánljuk olvasóink figyelmébe Szabó Endre tréfás lapját, az v Üstökös: -t. A «Magyar Szó» olvasóinak nem is tudnánk mágát ajánlani, mint a mi legrégibb élctlapunkat. Szolid hangja, válogatott közleményei alkalmassá teszik arra, hogy a családos házaknál is szívesen látott vendég lehessen. Előfizetési ára negyedévre 4 korona. Mutatószámot kivonatra szívesen küld a kiadóhivatala (Kálmán-utcza 2.). (*) TI.i Idők. Márczius 15-ikének alkalmából Petőfi honfidalának a «Talpra magyarénak első nyomtatott példányáról közöl hű másolatot az Uj Idők. Rajta látható Petőfi sajátkezű bizonyítása, hogy az volt a legelső példány. Közöl továbbá elbeszélést Tömörkény István és Wolfner Pál tollából, verseket Harsányi Kálmántól, társadalmi czikkeket Malonyay Dezső: Spectator és Igric tollából. A képek között van sok aktuális is, amely a hét eseményeit tárgyalja. Mutató számot kivánatra báltkin.esk kji.14 a kiadóhivatal Andrássy-ut 10. gzám.