Magyar Szó, 1904. május (5. évfolyam, 104-128. szám)

1904-05-01 / 104. szám

4104. szám. MAGYAR SZÓ A szárazföldről még mindig nem érkezett valamely nevezetesebb ütközet híre. Csak jelentéktelenebb előcsatározások voltak a falu mentén, amelyekben az oroszok szenvedtek vereséget. A japánok alkalmasint várakozó álláspontra helyezkedtek, s nem hagyják magukat becsalni Mandsnria belsejébe, ahol az oroszok orvul rajtukiérhetnének. Itt az elővigyázat nem tévesztette el hatását. Míg Kuropatkin eleinte négyszázezer ember összegyűjtése után kívánta megkezdeni hadműveleteit, most még százezernek megérkeztét akarja bevárni. Ennek a rugói érthetők. Ha Japán támadólag lépett volna föl, úgy előrehatolása közben a szükségessé váló dotassírozások(seregosztályok küldése) és a pótlóvonal biztosítása miatt annyira meggyöngült volna, úgy, hogy a 400,000 orosz abszolút számbeli fölényben lett volna a japánok fölött, de miután Japán ezt nem tette, s az orosz hadsereg kénytelen előrehatolni, a detessírozás és a pótlóvonal biztosítása neki okoz oly gyöngülést, hogy Kuropatkin fedezetül még százezer katonát kért.Ez a hadműveleteknek — körülbelül egy hónapig való kitolását jelentené. Port-Arturnál minden csendes és hiába vonul a japán flotta a kikötő elé, már nincs, aki harczba elegyedjék vele. Az orosz hajók igen flegmatikusk lettek, valószínűleg várják Virrenius hajórajának megjöttét, ami október közepére várható. Hogy addig tarthatja-e magát Port,Artur ! — annak Togo, a rettenthetetlen, az ügyes és ravasz japán tengernagy a megmondhatója. Péterváron az „atyuska“ most azzal mulattatja magát, hogy a Varjak és Korejecz „hősiesen" megmenekült legénységét ünnepli és ünnepelteti. A hatalmaknak a béke érdekében való közbelépését, amint egy párisi táviratunk mutatja, nemcsak az oroszok, hanem a japánok is visszautasítják. A harez tehát folyni fog addig, míg az egyik fél teljesen ki nem dől. Ez pedig mind a két részre igen hosszú terminus. A Varjag és Korajecz legénysége. Pétervár, április 30. Az orosz távirati ügynökség jelentése: A ,,Várják" és , Korejecz" hajók legénységének tegnap ideérkezett tagjai üdvözlésére Alexandrovas Sándor nagyherczeg, a flotta főparancsnoka. .1 vollem tengernagy és a tengerészeti miniszter jelentek meg a pályaudvaron egybegyült hatóságok élén. Miuán a tisztek és legénység elvonultak a czár előtt, aki a trónörökös nagyherczeggel és a többi nagyherczegekkel megjelent a téli palota erkélyén, istentiszteletet tartottak. Ezután a czár a két dárnóval és a császári család többi tagjaival a Miklós-terembe ment, ahol a tengerészek részére két asztalt terítettek. Itt a czár lelkési beszédben dicsőítette a tengerészeket. Pétervár, április 30. ’A Varjú és Korejecz tengerészeinek ünnepiek fogadása a napházban nyert befejezést, ahova a legénység a téli palotából, a tisztek pedig a városházán rendezett ünnepről mentek. A népházban az Oldenburgi herczeg és neje fogadták őket. A trónörökös nagyherczeg is jelen volt. A népház szinházának díszelőadása egy apothyozissal végződött, amely a Varjagot és Korejeczt mutatta be, melyek fölött két alak lebegett: Oroszország és a dicsőség. A díszelőadást követő banketten a polgármester és a nemesek marcalija mondottak beszédeket. Pétervár, április 30. A Varjai és Korejecz tisztjei részére tegnap adott banketten Miklós czár a tisztekhez a következő beszédet intézte: Ugyanazzal az elismeréssel adózom önöknek, amelyet épp most a legénységnek kifejeztem. A Varjakon és a Korejeczen véghezvitt hőstetteket, amelyek a mi fegyvereinkre nézve oly dicsőséges jelentőségűek, a parancsnok és az összes tisztek méltó magatartásának tulajdonítom. Szívből közönöm önöknek, hogy kötelességüket becsülettel teljesítették. Ez eseménynek maradandó emlékét óhajtván megörökíteni, elrendeltem, hogy az önök és a legénység részére érmeket verjenek, hogy a későbbi nemzedékek emlékezzenek az oly dicsőséges fegyvertényre és épüljenek rajta. Teljes szivemből iszom az önök egészségére. Isten óvja meg mindnyájukat. Csatározások a Yalunál. Tokió, április 30. A japán hajóhadosztály parancsnoka, ki 25-én tekintette meg Yalu torkolatát, a következőket jelesnti: A hajókat a Yalun felfelé menet a Jonganphóval szemben fekvő parttól az ellenséges tüzérség lövöldözni kezdte, de eredmény nélkül. A folyam deltájánál orosz lovasság jelent meg, mely azonban, amidőn a mi osztályunk reá lőtt,visszavonult. E hó 2tján mintegy 100 főnyi orosz lovasság gözbárkánkra lőtt. Torpedónaszádjaink viszonozták a tüzelést, mire az oroszok számos sebesült hátrahagyásával egy domb mögé vonultak vissza. Minekünk nem volt veszteségünk. Ugyanaznap délután 5 órakor az ellenség Andsusan irányából újra tüzelni kezdett és mi is visszalöttünk. Egy óra múlva beszüntették az oroszok a tüzelést, mely a mi osztályunkban nem tett kárt. London, április 30. Csifuból jelenti a Daily Express: Amikor Nosaya tengernagy e hó 25-én több agymaszaddal a Yalu folyón felfelé evezett, 4000—3000 japán a folyót átlépte. A pontonokat torpedónaszádokkal fektették le a folyón. Az oroszok csak gyönge ellentállást fejtettek ki, de egy torpedónaszádot fenékbe fúrtak. Nosaya hajóraját egy parti üteg lövöldözte, amelynek tüzelését a japán hajók viszonozták. Ez a hajóraj különben csak egy része volt egy nagyobb hajórajnak, melynek az a rendeltetése, hogy a japánok átkelését a falutól nyugatra fedezze. A japánok, ha ez nekik sikerült, hátulról fogják az orosz sereget megtámadni. Tüntetés Fort-Artur előtt, Pétervár, április 30. Tegnap éjjel egy órakor japán torpedóhajók jelentek meg a port-arturi kikötő előtt, de nyilvánvalóan csak demonstráczió volt a czéljuk. A naszádok lőtték és kalciumot dobtak a vízbe, amelynek hirtelen felrobbanása azt az illúziót keltette, mintha egy nagy hajóhadnak jelzése lett volna. Az erősségek nem viszonozták a tüzet. Pétervár, április 30. Alexejav helytartó táviratozza a czárnak mai kelettel. Múlt éjjel ellenséges hajókat vettek, észre,, melyek hat mártföldnyi távolságra tartózkodtak Port-Artúrtól. Reggel 6 óra fele az asuri-öbölben tíz japán czirkálót láttak hat torpedóhajóval. Az intevenczió. Fázis, április 30. Egy igen nagyállású japáni diplomata, valószínűleg maga a párisi japáni követ, egy újságírónak az intervenczió dolgában hozzá intézett kérdésére a következőket felelte: —Nem értem, hogy Európában hogyan gondolják ezt a dolgot. Ha összes követeléseinket teljesítik, természetesen az a legforróbb óhajtásunk, hogy a béke mielőbb létrejöjjön, de nem hiszem, hogy Oroszország engedni fog. Azt mondják, hogy a japániak veresége után elérkezik az intervenczió pillanata, de akkor vereségünknek, teljéknek kell lpani és és hadseregünknek egészen el kell pusztulnia. .Folytatni fogjuk a háborút, áruig ez munkát el nem érjük. Arra a kérdésre, várjon a japániak győzelmük esetében ks fogják érni régi követeléseikkel, így felelt a diplomata: — Ezt természetesen ma még nem lehet megmondani, de nem is tudok róla semmit. Csak azt tudom, hogy az oroszok eddigi kudarczai alaposan megváltoztatták a helyzetet. Önkéntesek a kánomban. Pétervár, április 30. A hivatalos lap közlése szerint néhány állam alattvalóitól kérvények érkeztek be, hogy mint önkéntesek beléphesenek a keletázsiai orosz hadseregbe. A czár azonban, tekintettel arra, hogy az egyén élete és ereje elsősorban saját hazájáé, nem tartja teljesíthetőnek az ilyen kérelmeket. 1904. május 1- Kegyesrendiek veszedelme. Tegnapi lapunkban felszólaltunk az ellen, hogy Mistrangelo florenczi érsek, a kegyesrendiek generálisa, vizitálni jön a magyar kegyes tanitórendet. Felszólaltunk ez ellen, mert a magyar kegyes tanitórend függetlensége is esik csorba e beavatkozás által s e beavatkozás annál veszedelmesebb és aggasztóbb, mert a kegyes rendiek rendje tanítórend, amely 24 gimnáziumot és öt elemi iskolát tart a kezében. Követeltük, hogy a magyar kormány akadályozza meg, hogy a vizitáczió megtörténhessék, mert. Világos, hogy a vizitáczió nyomában bizonyos „reformok" lépnének életbe, amelyek sem a felvilágosodottságnak, sem a nemzeti iránynak nem volnának hasznára. Róma ugyanis erős hajlandóságot mutatott mindig a kegyesrendiek megrendszabályozására s erős hajlandóság vani benne erre különösen mostanság, amikor a különböző rendek rekonstrukcziója a jelszó a Vatikánban. Követeltük a vizitáczió megakadályozását azért is, mert beleütközik a király felség úri jogába is.Mindezideig még félhivatalosan sem jött semmi megnyugtatás e tekintetben. Bár meg vagyunk győződve arról, hogy a Tisza-kormány feladata magaslatán áll, mégis jó volna, hogy ha megnyugtatnák az aggódó kedélyeket. Bármi legyen is álláspontunk a rendekkel, még a piaristákkal szemben is általában annyit el kell ismernünk, hogy egy oly re ,1- ről van szó, amely szószólója volt a hazafiságnak, a magyar nyelvnek s a lehetőség határáig tért engedett a felvilágosodottságnak is. Oly rendről van szó, amelyben oly kiválóságok, mint Vörsmarty Mihály, Petőfi Sándor, Lana a Miklós, Katona Józesf, gróf Széchényi István, Toldit Ferencz, Győri Vilmos, Szíly Kálmán, Ágai Adolf, Silberstein Ötvös Adolf,Lányi László, a vértanú, Wlassics Gyula, Simonyi óbester, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Deák Antal, (Deák Ferencz bátyja), Földvári Gábor, Pest megye örökérdemű alispánja, Madách Imre, Martinovics Igáncz, (és vértanútársai), Berzeviczy Albert, Plósz Sándor, Szívók Imre stb. stb. nyerték első kiképeztetésüket. 1 Eremi —• bármily áláspontunk is van, e rendekkel szemben — megérdemli, hogy nemzeti szempontból megvédessék minden kívülről jövő beavatkozás ellen, annál is inkább, merti fennálló, régi szabályokba ütköznék a beavatkozás, amely Róma hatalmát akarná növelni s a sötétség uralmát biztosítani. A rendek intézményeit még visszafejleszteni valóságos merénylet lenne! TÁVIRATOK. A samirnai eset. Konstantinápoy, április 30. A görög követség csak holnap vár részletes jelentést a szmirnai esetről. Ennek megérkezése után erre vonatkozólag tárgyalni fognak a nagyvezérrel és a külügyminiszterrel. Még nem tudják, hogy görög részről milyen elégtételt követelnek. Megérkeztek a konzuli jelentések az összes szmirnai konzulok által e hó 24-én tartott gyűlésről, amelyben a görög főkonzul jelentést tett az esetről és az angol főkonzul előadta Kiamilhasa Valinak az esetre vonatkozó előadását. A két verzió, nem lényegtelenül, eltérő. A dologról tiszta képet nyújtani eddig nem volt lehetséges, mert a görög konzuli asszisztenczia és a rendosztályok közt valóságos verekedés volt és akkor is, midőn a konfliktus a honokban folytatódott, mindkét részről nagy izgatottság uralkodott. Nem is lehet az esetet pontosan megvizsgálni, mielőtt a mindkét részről előzetesen adott instrukcziókat ismernék, de kétségtelen, hogy görög részről jelentékenyen jogsértés történt.