Magyar Szó, 1922. április (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-04-01 / 50. szám
ÁRA 3 KORONA EGER * 1922. ÁPRILIS HŐ © I © ELSŐ £ VFOLYAM © 50 © SZÁM 3^ SZOMBAT «ütni».. ..ít.ai-. 'nt-r.Mguv ...^sxaesn.^gSbl A Simt Megyei Földmíves-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Effi Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium u. 3. szám) POLITIKAI NAPILAP LFÍPVEZÉR: MAYER JÁNOS ------ BUÓFÍIfITÉSI AR: ====. Egész évre 660 K, félévre 330 K, negyedévre 170 K. Egyes szám hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 3 K. ___ A tisztánlátás sohasem jellemezte túlságosan a magyar embert. Mi mindig érzelmeink után mentünk. A szivünket követtük, mely gyakran elnyomja az észnek józanul tiltakozó szavát. Különösen most vont azonnali arra szükség, hogy félretéve a hiú érzelmeket, az egyéni és csoporti becsvágyat, ne szerelmes szívvel, hanem hideg és józan megfontolással nézzünk farkasszemet a bennünket környező veszélyekkel. A józan tisztánlátásra sehol nagyobb szükség nincsen, mint a politikában. Bukásra vezet az a politika, mely csak érzelmi alapokra van fektetve és az értelem nem támogatja. A tisztán érzelmi motívumokkal dolgozó politikus lehet becsületes, jó ember, de szerepe mindig sok a szájhős, a demagóg szerepe marad. Reálpolitikusokra van szükségünk, mondotta Mayer János földművelésügyi miniszter. Ez a mondás mindnyájunké. Tűnjenek el a szentimentális rajongók a politika porondjáról, mert ma csak reálpolitikusokra van szüksége a nemzetnek. Csak ilyen emberek segíthetnek ki bennünket a jelenlegi gazdasági és politikai élet útvesztőjéből. Kibontakozást nem kereshetünk semmiféle „izmusnak,“ közénk dobott hangos jelszavában, mert mindez kizárja a tisztánlátást, az elfogulatlan értelem reális munkáját. A józan gondolkozás, ma azt diktálja minden világos eszű magyarnak, hogy segítsük elő gazdasági életünk kiépítését, teremtsünk békét és egységet a nemzet kebelében, hogy politikánk ne lármában és botrányokban valóságos merüljön ki, hanem munkában, amely munkában a haza és benne mi magunk is boldogulni fogunk. Akik ma tisztán látnak és hazának, társadalomnak jót akarnak, azok csatlakozzanak az egységes párt politikájához. Ez ma már nem pártnak, hanem az egész nemzetnek a politikája és ebben van a kibontakozás. I Andrássyt és társait lázadás büntette miatt vád alá hegyezte a budapesti kir. törvényszék. BUDAPEST, 1922. március 31. A vádtanács dr. Kiss István táblabiró elnökletével ma délelőtt hirdette ki a határozatot a király puccsal kapcsolatos bünpörben. A vádtanács Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula, gróf Sigray Antal és Borovitzki Aladár terhelteket és vezetőket a büntető törvénykönyv megfelelő szakasza szerint minősített lázadás miatt vád alá helyezte, ugyancsak e cselekmény miatt vád alá helyezte Lórencz József, Smidler, Beniczky Ödön és dr. Grátz Gusztáv terhelteket is. Az ügyészség a vádiratát Garay és Alexay terheltekkel szemben elutasította és ezek ellen az eljárást megszüntette. hat volt képviselőt nem jelölt az egységes párt. Megegyezés az Ernszt-féle keresztény párttal. BUDAPEST, 1922. március 31. Az egységes párt intéző bizottságának tegnapi ülésén folytatták a hivatalos jelöléseket. Kiszivárgott hírek szerint a bizottság 6 volt képviselőt nem jelölt hivatalosan. Ezek közzé tartozik Kiss Menyhért volt kiszombori képviselő, aki helyett báró Papp Géza volt munkapárti képviselő, az Altruista bank vezérigazgatóját jelölték. A mezőtúri kerületre Vértes Vilmos eddigi képviselő helyett dr. Ráth János jelölésében állapodtak meg. Kunhegyesre dr. Paczolt Béla elejtésével Herczeg Bélát kandidálták. Vas és Sopron vármegyék néhány kerületébe a kormányzó párt nem állít hivatalos jelöltet. Az egységes és az Ernsztféle keresztény párt között ugyanis 20 kerületre megállapodás jött létre. A megegyezést a tegnapi ülésen részletesen megindokolta. Értesülésünk szerint az intézőbizottság a nagykátai, kunszentmiklósi, a félegyházai, az ózdi és a dorozsmai kerületekre nézve a jelölést egyenlőre függőben tartja. A dorozsmai kerületet a csongrádiból hasítják ki és mint értesülünk, ide Eckhhart Tibort a sajtóosztály főnökét jelölik. Ellentmondó hirek Károly királyról. Gróf Andrássy Gyula távirata. — Az orvosok remélik, hogy a király életben marad. BÉCS, 1922. március 31. (M. T. I. Magánjelentés.) Tegnap Károly király álapotáról egymásnak ellentmondó hírek érkeztek. A bécsi lapok azt állítják a hivatalos közlések alapján, hogy nem lehet tiszta képet alkotni Károly király állapotáról. A bécsi legitimista körök összeköttetésben állanak a királyi családdal, tegnap délelőtt kaptak legutoljára táviratot Funchalból. A távirat azt mondja, hogy a halotti szentségeket a beteg határozott kívánságára adták föl neki. Megelőzőleg a király végrendelkezett. Állapota váltságos és öntudata időnként megzavarodik. A gondos ápolásra minden intézkedés megtörtént. BUDAPEST, 1922. március 31. (Magyar Hirlap. Bécsi telefon jelentés.) Ma délelőtt fölkerestük Sacher osztályfőnököt, a király bizalmasát. Kérdésünkre a következő felvilágosítást volt szíves adni: Őfelsége állapota, sajnos, változatlanul súlyos. Ma reggel 7 órákkor Funchalból Párison keresztül táviratot kaptam, amely kategórikusan csak ennyit tartalmaz : Őfelsége betegségében változás néni gosán súlyos.állt be. Állapota válsá****** Hága, március 31. Funchalból jelentik Madridba. Károly király állapotában határozott javulás állott be, mert a gyűlés centruma nem terjed tovább. A hőmérséklet csütörtök óta 39 fok, táplálékvétel és közérzet javult, öntudata tiszta. Hága, március 31. Madridi jelentés szerint az a hír, mintha Zita királyné megbetegedett volna, alaptalan. Károly királyon kívül csak 2 gyermek beteg még, de csak könnyű náthában. Állapotuk nem veszélyes, most már javulófélben vannak. Károly király betegsége normálisan folyik le és az orvosok remélik, hogy életben marad. Orvos, ápolószemélyzet és gyógyszerek szüntelenül rendelkezésére állanak. Zita királyné állandóan a beteg közelében tartózkodik. PÁRIZS, 1922. március 3. A madridi A. B. C. funchali tudósítója jelenti, hogy Károly király csütörtökön még mindig nem volt életveszélyen kívül, noha állapotában javulás állott be. Az orvosi konzílium megállapította, hogy a tüdőgyulladás nem terjed tovább és a a közérzet is javul. A betegség veszélyes stádiuma még nem múlt el. >♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] BUDAPEST, 1922. március 31. A király állapotáról csak a nagy távirati irodák szűkszavú híreiből értesült a magyar közönség, amely érthető érdeklődéssel várja azokat a jelentéseket, amelyek a király betegségéről szólanak. Andrássy Gyula gróf ma táviratot kapott a király környezetéből. A távirat azt tartalmazza, hogy IV. Károly állapotában örvendetes javulás állott be. Dánia. Érdemes ezen kis országról most megemlékezni. Mert amit arról olvassunk az bátorítás és biztatás jelen szomorú helyzetünkben. Területe alig fele, mint Csonkamagyarország. De amit ott látunk, azt bátran mintául vehetjük. Különösen a kisgazdák tanulhatnak sokat Dániától, mely a művelt kisgazdák hazája. Igaz, ők már majd 100 éve, hogy fölébredtek. 1844. november 7-én nyílt meg az első népfőiskola Röddingenben, Grundtvig Miklós kezdeményezésére. Ki volt Grundtvig Miklós? Ő hazájának nagy fia, az emberiség tanítója, népapostol volt. Ha Dánia Mekka, akkor Grundtvig próféta, kinek nevét tisztelettel említi minden népbarát. Ő mondta ki először, hogy nem a középiskolákat és egyetemeket kell szaporítani, hanem népiskolákat kell állítani. Nem sok tudósra van egy országnak szüksége, hanem hogy az ország törzse, a nép művelt legyen. Nem ment ez könnyen. Mert kezdetben a műveit, a vezető osztály ott is féltette hatalmát. De évtizedek J*?- Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium u. 3. sz.