Magyar Szó, 1922. július (1. évfolyam, 123-148. szám)

1922-07-01 / 123. szám

2. OLDAL A Hevesmegyei Földmives­ Szövetség nagygyűlése Egerben. Eger, 1922. junius 30. Péter Pál napján Egerben a Vár­megyeház nagytermében a Heves­­megyei Földmives Szövetség várme­gyei nagy­gyűlést tartott, melyen Hevesmegye minden egyes közsé­géből megjelentek a kisgazda föld­mives nép képviselői. A nagygyűlé­sen, melyen Mayer János elnökölt, megjelentek Bobory György Heves­megyei főispán, Isaák Gyula alispán, Trak Géza egri polgármester, vala­mint a vármegye és város vezetősége. A zsúfolásig megtelt nagyterem­ben az ülés megnyitását Mayer Já­nos v. földművelésügyi miniszternek, a Kér. Kisgazda Földmives és Pol­gári Párt elnökének, a Heves megyei Földmives Szövetség elnökének nagy koncepciójú beszéde előzte meg. Az ülésről szóló tudósítást vasár­napi számunkban közöljük. Egernek annyi vasúti állomása van, mint Budapestnek. A méretek­től eltekintve az a különbség is meg van, hogy amíg Budapesten mind a három ki van világítva, Egerben csak egy. Pedig legalább még a Várállomást ki kellene világítani, hogy a pokoli sötétség törjék meg. Villany, igaz nincs oda vezetve, de jó karban levő petróleumlámpák van­nak felszerelve. Töltsenek bele petró­leumot és gyújtsák meg. Ha szük­séges erre külön pénz, akár köz­adakozásból is előteremtjük inkább, minthogy a sötétben botorkáljunk, a lábunkat kificamítsuk, az oldalunkat betörjük . Szinte hihetetlen, de úgy van. A Dobó­ utcában, a keskeny járdán még mindig ott éktelenkedik a már harmadízben panaszolt pad. Ú­gy­­látszik, hogy nagyon bátor egy pad, nem fél senkitől, valószínű már, rendőr sem jár arra. Vagy pedig úgy kell hogy legyen, hogy a várostól ki­bérelte a járdát. Hát ha így van, akkor megkérjük valamelyik város­atyát, hogy interpelláljon e tárgyban a legközelebbi közgyűlésen. Majd meglátjuk akkor, hogy a közérdek erősebb-e, vagy a pad? * Úgy látszik, hogy a Sánc­ot nem képviseli senki a városházán, mert akkor csak szólt volna az egyetlen közkút rendbehozatala ügyében, hisz’ ezt a kötelességet vállalta, amikor a megbízást elvállalta. Nem akarjuk elhinni, hogy ha szóvá teszi, nem javítják ki az egyetlen közkutat. Ha csakugyan nem javítják ki ebben a tikkasztó hőségben sem a panaszolt közkutat, valaki a közgyűlésen az emberszeretet sugallatából kifolyólag megkérdezi, hogy mi a bűnük a Sánc lakóinak. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. EGER * 1922, JULIUS HÓ © I © SZOMBAT Elkészült a földhaszonbérletek szabályo­zásának rendelettervezete. Bármely fél kérésére a bíróság terményben állapítja meg a bért. — Szabályozták a vitás kérdéseket is. A földhaszonbérletek szabályo­zása körül nagy ellentét merült fel a földtulajdonosok és a bérlők kö­zött. A tulajdonosok, hivatkozással a korona elértéktelenedésére, búzában követelik a bért, ezzel szemben pedig a bérlők azt modják, hogy az ilyen alapon való fizetés tönkremenetelük­kel járna és a virágzó bérgazdasá­gok pusztulásával a k­özellátás érde­keit is veszélyeztetné. Legutóbb meg­kísérelték a tulajdonosok és bérlők a megegyezést, azonban a Somssich László gróf elnöklése mellett foly­tatott tanácskozások nem vezettek eredményre. A földművelésügyi mi­nisztérium újabb rendelettervezetet dolgozott ki, amelyet most kezdett tárgyalni az érdekeltség Szomjas Géza miniszteri tanácsos által veze­tett ankéton.­­ A rendelettervezet főbb pontjairól Magyar Szó munkatársának a következőket sikerült megtudnia : Az 1921—22. gazdasági évre szóló haszonbérének bíróság útján való megállapítását csakis azokra a ha­szonbérleti szerződésekre lehet kérni, amelyek a múlt esztendőben is meg­voltak kötve. A bíróság a felek bár­melyikének a kérelmére köteles a haszonbért bizonyos mennyiségű terményben, lehetőség szerint a pénzösszeg egyenértékében meg­állapítani. A haszonbérmegállapítási ügyek­ben megállapított ötszázalékos eljá­rási költség ezután nem az eredeti haszonbér és felemelendő bérösszeg közötti különbözet után, hanem az érvényben volt haszonbérösszeg kö­zött mutatkozik. Ha a bíróság a fizetendő haszonbért megállapította, akkor a bérlő, akármennyi haszon­­bérleti év van még hátra, csak a gazdasági év végével léphet vissza a bérlet további igénybevételétől. Visszalépésnek csak akkor nincs helye, ha a bérbeadó a visszalépés­ről szóló értesítés vételétől 25 napon belül a bíróságnál bejelenti, hogy megelégszik a szerződés megkötése­kor érvényben volt haszonbérnek az akkori árak alapján megfelelő ter­mésmennyiség ötven százalékában való megállapításával. Kisebb, azonban az eredetileg ki­kötött haszonbér száz százalékánál nagyobb béremelés esetén vissza­­­­lépésnek csakis félévi felmondás mellett és akkor is a gazdasági év végével van helye és ha az emelést követőleg még legalább két haszon­­bérleti év van hátra. Eltörlik a különféle tisztviselői segélyeket. A törzsfizetés olyan mérvű felemelését tervezik, amely biztosítja a létminimumot.­­ A törzsfizetésen kívül csak egy, a drágasághoz alkalmazkodó segély lenne. Többször hírt adtunk már róla, hogy a kormány a tisztviselők fize­­tésrendezését tervezi. Módunkban van erről a fizetésrendezésről tájé­koztatni olvasóinkat illetékes helyen kapott alábbi felvilágosítás alapján: A minisztériumban már javában dolgoznak azon a készülő törvény­­javaslaton, amely a tisztviselői fize­téseket van hivatva véglegesen ren­dezni. A tisztviselői társadalom ugya­nis elégedetlen mai helyzetével, amely a munka­­ honorálása tekinte­tében messze mögötte van más tár­sadalmi osztályoknak. Könnyű ugya­nis belátni, hogy a békebeli törzs­fizetések és az ehez járuló három­négyféle segély nem elegendő még a létminimumhoz sem. A segélyek emelése, vagy új segélyek életbe­léptetése ugyanis mindig­ akkor kö­vetkezik be, amikor már emelkedett a drágaság, de csak olyan mérték­ben, amely nem felelt meg soha a drágaság mérvének. A kormány egyszerűsítés végett most az összes segélyeket meg akarja szüntetni, illetően összevonni, az alapfizetések új megállapítása mellett. Ez lényegesen egyszerűsítené a mai különféle segélyek rendszerét, amely­­ igen nagymértékben megnehezítette a pénzügyi adminisztrációt. Az a terv alakult ki, hogy a törzs­fizetéseket az állam felemeli annyira, amely legalább a legszükségesebb létminimumot biztosítja. Ehez já­rulna azután egy olyan segély, amely az alapfizetés és drágaság közötti különbséget fedezné. A segély megállapítása német minta szerint változó lenne, amen­­­nyiben a drágaság szabályozná an­nak fokozását vagy csökkentését, aszerint, amint az árák emelkednek vagy pedig sülyednek. A tisztviselői fizetésrendezésről szóló törvényjavas­lat július hó folyamán nemzetgyűlés elé kerül, hogy augusztus hó else­jére, amikorra az újonnan alkotott átmeneti segélyek fizetési határideje lejár, életbe léphessenek az új fi­zetések. Ezzel együtt most már az is bi­zonyos, hogy ugyancsak augusztus 1-től — mint már megírtuk — az általános forgalmi adó kulcsa is há­rom százalékról hat százalékra emel­kedik, mert a kincstár a forgalmi­adó jövedelméből kívánja a felemelt tisztviselői fizetések terhét fedezni. A tervezett fizetésrendezés végleg megoldaná a közalkalmazottak leg­súlyosabb problémáját. f MAGYAR SZÓ LEGÚJABB. Sztrájkkal fenyeget Budapest, Eger, 1922 június 30. Budapestről jelenti a Virradat, hogy a Közüzemi Alkalmazottak el­határozták, hogy ha 50 százalékos béremelési követelésüket nem teljesí­tik, holnap reggeltől sztrájkba lép­nek. A tárgyalások eddig eredmény­telenek. a Eckhardt Tibor Kiskun­­dorozsma képviselője, Szeged, 1922. június 30 (MTI) A kiskundorozsmai egy­séges párt ma délben tartott gyűlé­sén Eckhardt Tibor sajtófőnököt egyhangúlag képviselőjelöltnek lép­tették fel. Délután 2 órakor Kistelek egységes pártja ülést tartott, ahol ugyancsak Eckhardt Tibort jelölték, képviselőnek egyhangúlag. NAPI HÍREK 1922-ik év « #­ul murát ( JuillS 1­0­1 Szt. Jakab hava (26-ik hét) Dl nap) SZOMBAT R. kath.: Jézus sz. vére napja. Protest. Gör.-kath Görög-or Izrael 5682. év 5. Títam. Korakh. naptár naptár junius 18. Tibold Kozma sD Leone vt. Nap­kelte 4 óra 07 p., nyugta 8 óra 00 p. Hold kelte 11 óra 41 p., nyugta 11 ó. 43 p. 3* első negyed juli 1., ® holdtölte 9-én. C utolsó negyed 17-én, m ujhold 24-én. 7-ik hónap MA. SZOMBATON Városi Színház este 8 órakor Czakó Pál felléptével Taifun; — d. u. 6 órakor Egri Műkedvelők Körének közgyűlése a haltéri iskolában ; — éllel gyógyszerek csak Preszler Ármin Fő-utcai gyógyszertárában kaphatók; a Magyar Szó holnapi (vasárnapi) száma este 7 órakor 8 oldalon fog megjelenni. — Ezen ünnepi szám ára 5 korona. HOLNAP, VASÁRNAP Városi Színház d. u. 4 órakor Aranyem­­­ber, este 8 órakor Varázskeringő;­­a Természetbarátok Turista Egyesületének családias kirándulása; — Kompolton a kisbirtokos szövetség bált rendez; — a Magyar Szó előfizetői lappéldányukat d. e. 8—10 óráig a postán átvehetik — Kinevezés: A m­. kir. pénz­ügy­­miniszter Ringhi Gyula egri és dr. Lintner Béla gyöngyösi lakosokat az egri kir. pénzügyigazgatósághoz ide­iglenes minőségű pénzügyi fogalma­zókká nevezte ki. — Komáromi Pál, a m. kir. Ope­raház neves művésze, feleségével, Makai Berta szubrett-primadonnával tegnapelőtt érkezett haza Egerbe, hol szünidejének egy részét fogja tölteni Úgy halljuk, hogy Komáromi Pál az itteni színészekkel együttesen a kö­zel­jövőben művészestéket fog ren­dezni szülővárosa közönségének. — Tűzoltó majális. Fényesen si­került majálist rendezett Péter-Pál napján az Egri Önkéntes Tűzoltó és Csakis olyan közérdekű cikket, felszólalást, vagy figyelmeztetést közlünk amelyet a szerkesztő-bizottság a közlésre alkalmasnak találL

Next