Magyar Szó, 1922. szeptember (1. évfolyam, 175-199. szám)
1922-09-01 / 175. szám
2. OLDAL A bizottság a 3 koronás sütési árat szavazza meg. Elnök: Szükségét látja-e a bizottság annak, hogy a rendőrséggel együtt a piacot látogassuk ? Én ezt már a hónapi napon jónak látnám. A piac ellenőrzésével Bankó Ferencet és Szikszay járásbírót bízzák meg Balkay: írjunk át a városi hatósághoz, hogy a termelők külön, egy helyen árusítsanak, hogy megkülönböztethetők legyenek a kofáktól. Az indítványt nagy helyesléssel elfogadják. A fontosabb cikkek árait a következőkben állapította meg a bizottság: Káposzta 35, sárgarépa 30, petrezsem 35, kevert zöldség 32, zeller 50, fokhagyma 90, vereshagyma 80, burgonya 30, paradicsom 30, főzőtök 6, zöldpaprika 40, vörösszilva 20, berzencei szilva 30, sárgadinnye 20, görögdinnye 10, szőlő 60 korona kilogrammonként.. Ezek az árak hétfőn lépnek életbe. A belügyminisztérium külön osztálya szervezi meg a Horthy ínség-akciót. Dr Vadnay miniszteri tanácsos az előkészítésről. Eger, 1922. augusztus 31. Nemzeti mozgalom lett a kormányzó inségakciójából. Olyan óriási szervezet készül munkára az adományok gyűjtéséhez, hogy annak megépítéséhez külön centralisztikus belügyminiszteri osztályt létesítettek. Az akcióval kapcsolatban elterjedtek hírek már arról, hogy az összes megyei és városi közigazgatási tényezők útján bonyolódnék le az adakozás épp a vidéki társadalom szervezetlensége miatt. Szó volt arról is, hogy a mozgalom helyi vezetőjéül a helyi kiválóságokat hívják meg, akik személyes bekapcsolódása jó hatással lehetne az ügyre. Meg kell ezekkel szemben állapítani, hogy végleges terv a szervezésről nem készült el. Az azonban bizonyos, hogy az akció kezdetét még e héten elhatározzák, mihelyt megegyezés létesül a több formában ajánlott tervek valamelyike felett. Dr. Vadnay Tibor miniszteri tanácsos a Horthy-akció szervezője, az előkészületekről a következőket mondta: Semmi végleges döntés a szervezetet illetőleg nem történt eddig. E héten tartjuk meg a belügyminiszter elnökletével konferenciánkat, ahol a benyújtott szervezési terv egyikét, mint legalkalmasabbat elfogadjuk és annak alapján azonnal megkezdjük a kiépítést. Annyit mondhatok már mint bizonyosat, hogy német példára fel fogjuk szólítani a dolgozó munkás és középosztályt arra, hogy adományát legalább egy órás ingyenes túlmunkával rója le. Ez lesz az akció legszebb momentuma. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. EGER * 1922. SZEPTEMBER Hú PINTER A ma délutáni minisztertanács. Budapest, 1922. augusztus 31. — A Magyar Szó telefonértesítése. — (Magyar Hírlap) Ma délután 5 órakor tartják meg a kormány rendes heti minisztertanácsát, amelyet ezúttal a külföldi vendégek fogadtatása miatt tartanak meg egy nappal előbb. A minisztertanácson határozott enyhülést mutató külpolitikai helyzetről számolhat be a miniszterelnök, aki a távollevő külügyminisztert is helyettesít! Valószínű, ezen a tanácskozáson terjeszti elő Kállay pénzügyminiszter a kisgazdák mozgalma következtében a földadó javaslaton eszközlendő változásokat is. Épül a falu. Jóleső örömmel vesszük tudomásul, hogy egy-egy falu megmozdul és teremt. Legújabban Zaránkról érkezett hír, hogy a község vallásos és hazafias érzése munkába fogott. Két lelkes tanító, név szerint Lővey Lajos és Horvay Kálmán, továbbá Juhász Sándor templombíró, együtt gyűjtést indítottak a háború alatt elvitt harangok pótlása céljából. A lakosság megértette a vezetőit és 113000 koronát adott össze egy nagyobb harang beszerzésére. A za~ránki gazdakör pedig 16000 koronáért vásárolt egy kisebb harangot. Ezt a két harangot most szállították a községbe nagy ünnepségek keretében. Negyven kocsival 120 fehérruhás leány és 25 lovas ment a harangok után a ludasi vasúti állomásra. Ezzel a kísérettel szállították a faluba, még aznap elhelyezték és megáldás után megszólaltak a harangok. Minden szem az örömtől könnyezve adott hálát az Istennek, hogy erre megsegítette őket. De nem pihentek a zaránkiak, a nemes cselekedeteiket folytatják. Közköltségén az iskolát kijavíttatták, most ugyanilyen módon a templomot szándékoznak kijavítani, már 150 szekér homokot össze is hordoztak. A pénz is gyűl reá. A harangok felhelyezése napjának délutánján irredenta ünnepélyt rendezett a róm. kath. Olvasókör a tanítók vezetésével, melyet Tóth Gyula plébános magas szárnyalású beszéddel vezetett be. Több ének, szavalat szám és egy melodráma volt a műsoron. Az ünnepség a lelki épülésen kívül 36000 koronát jövedelmezett az iskola felszerelése és a templom kijavítása költségeire. Zaránk a legjobb uton halad. Nem mástól vár, hanem maga tesz magának. A falu tanítói, a templombiró és a megértő községi lakosok előtt az elismerés zászlóját meghajtjuk és kérjük, térjenek hogy ne álljanak meg, ne pihenőre, hanem tovább ; dolgozzanak szegény hazánk újraépítésén és Isten dicsőségére. B. — Hány ellátatlan van Egerben ? Amint már megírtuk, a közjóléti bizottság elkészült az ellátatlanok névjegyzékével. Ezen névsor szerint az olyan polgárok száma, akiknek se házuk, se földjük nincs, vagy nem önálló iparosok, vagy megélhetési forrást felmutatni nem tudnak, 6697 A névjegyzék ellen több panasz érkezett, mert olyanok is fölvetették magukat a lisztára, akiknek szőlőjük van. MAGYAR SZÚ Eger úszósportjának fejlődési lehetőségei. Magyarország megcsonkított területén lezajlott három vidéki úszókongresszus bebizonyította azt, hogy a vidéki városok kitűnő úszógárdával rendelkeznek, de bebizonyította azt, hogy Eger városának vannak a legkitűnőbb versenyúszói. Igaz ugyan, hogy a legtöbb pontszámot a legutóbbi két alkalommal Szeged kapta, de felvilágosításul megjegyezzük, hogy Szeged valamennyi úszója egy egyesületben indul versenyekre, míg Eger úszói a Mese és Ete között oszlanak meg. a A Mese és Ete pontjainak összege szegediek úszók pontjainak összegét a legutóbbi két versenyen jóval meghaladta. A jászapáti 33 versenyszámból Eger indult 13 számban, helyezést ért el 10 számban. A jó eredmény feltűnőbbé válik akkor, ha az 57 benevező egylet 1000 benevezett úszóját vesszük tekintetbe. Az elért eredmények részletezve a következők: 1. Honvédség versenye: II. Eger. 2. 100 m. sportbajnokság: I. Eger (40 indul). 3. Műugró bajnokság: III. Eger. 4. 4-szer 100 m. staféta bajnokság: III. és IV. Eger. 5. 3 szer 50 m. vegyestaféta: II. Eger (17 indult). 6. Iparosok versenye: V. Eger Toró József (47 indult). 7. 100 m. melluszóbajnokság előfutamaiban III Eger (40 indult). 8. 100 m. siátus/óbajnokság: I—II. Eger (30 indult). Evvel a versenyszámmal nyerte mg Klausz József az elesett bátyja em ékére alapított vándor díjat. 9. 400 m. bajnokság: II. Eger. 10. 3-szor 50 m. sportstaféta II. Eger. Az előfutamban a másik egri staféta is helyezett volt, de a döntőben az egyik úszó megbetegedése miatt nem indulhatott. A felsorolt eredményekből világosan látható Eger óriási fölénye a versenyúszás terén. Nagy hátránya azonban Eger úszósportjának a hölgyversenyzők hiánya, mert számos egylet utazott vissza városába egyeslen nyereménydíj nélkül álló A szegedi Úszó Egylet 12 tagból hölgygárdával jelent meg a nagyszabású versenyen és Szeged igazán hölgytestületeinek köszönhette, hogy a hölgybajnokságok helyezéseinek megszerzése által az első helyre került. Szeged hölgy versenyzői, akik Egerben 1923 ban a MAC úszóival együtt fognak versenyezni, az ottani szellemi inüelligencia legjavából kerülnek ki és szépségükről országszerte híresek. Mi akadálya lehet annak, hogy Eger Szegeden ezen tekintetben is tű legyen. Mindezeket pedig azért mondottam el, mert be akartam bizonyítani azt, hogy Eger alkalmas város arra, hogy belőle magyar Magdeburg legyen. Mert ki ne hallotta volna már hírét a magdeburgi Hellász híres úszóinak? Ha az 50 méteres egri versenyuszoda felépül, úgy a város középpontja lesz a magyar úszósportnak. Egészen megnövekedik majd az alkalom az úszásra és idegen úszók itteni szereplése által a tanulásra. Véleményem szerint 1. év júliusában tartózkodott legalább is 100 idegen Egerben szon célból, hogy itt úszni megtanuljon. Egy mintauszoda elkészíttetése által ezen szám egy-kettőre meghuszszorozódnék és ezzel rá is lépnénk arra a helyes útra, amelyen Egernek, mint fürdővárosnak fejlődnie a legkönnyebb! Legyen városunkból egy uszoda fürdőváros, mert a víz melegsége következtében itt az időjárás sem akadályozná a szabadban való fürdést. A fejlődő város és a Bükk csoda szépsége pedig rengeteg előnyt biztosít az ide öreglőknek. A legközelebbi vasárnapon lezajló kerületek közötti úszóverseny lesz egyik bizonysága Eger úszófölényének, amelyen kell, hogy Eger a helyezések túlnyomó számát elnyerje. A sport és Eger város további kulakúria érdekében tanújon meg úszni mindenkit az iskola, más szóval tegyük kötelezővé az iskolai usenitanniát. Ezen egészséges njitás bevezetése által összegyűjthetjük majd az úszótehetségeket, akik óvatos és okos training átd kifejlesztve, Egert európai hírű úszóközponttá fogják tehetni. Ha 50 méteres utobank felépül, akkor kényelmesen fürödhet maajd a város apraja nagyja, anékk, hogy a bő vízben egymást bármimódon is zavarná. Szeptember harmadika fordulópont lehet Egri úszósportjának történetében, mert eltekintve a módfelett érdekesnek ígérkező úszóversenytől, a Magyar Uzó Szövetség kiküldöttjeit is ezen napra várjuk, kiknek vele mérgezésétől fog majd függeni, hogy a kormány lehetővé teszi e az egri verseny úszódi rövid időn belül való megép itetéét. Dr. Cz. F. A FALU ÉLETE Műkedvelő előadás Felnémeten, Áfau kuturális haladásának újabb tényezőjét látjuk abban, amit felnémeti tudósitónk a készülődő műkedvelő előadásról jelent. A felnémeti földmives ifjuság Szent Rozália (búcsú) előtti vasárnapon déután 5 órai kezdenek a felnémet! középső iskolában két egyfelvonásost hoz színre. „Leánykérő“ vígjáték, „A jöttment“ falusi történet. Az előadás tiszta jövedelmét jótékony célra fordítják. Belpőjegy felnőtteknek 20 korona, gyermekeknek 15 korona. Az olasz kormány állásfoglalása. Bécs, 1922. augusztus 31. (M. T. I.) A Deutsche Algemeine Zeitungnak jelentik Rómából . Az olasz kormány elhatározta, hogy nem küld Ausztriába csapatokat mindaddig, amid Jugoszláv csapatok még nem érintik Ausztria területi integritását. Ha azonban Jugoszlávia bevonul Ausztriába, ebben az esetben Olaszország közös akcióra hívná fel a szövetségeseket, vagy pedig külön akcióra kérne engedélyt. MAGYAR SZÓ ELŐFIZETÉSI ÁRA: Fél évre negyed évrel 900 kor. 450 kor. 225 kor.• Havonta 30 korona pótdij ? Egész évre Most készül Hevesvármegye Tiszti Cím- és Névtára az iparosok és kereskedők névsorával az 1923. évre. Mindenki jelentse be pontos címét az Egri Nyomda ÍEt.-nál