Magyar Szó, 1922. szeptember (1. évfolyam, 175-199. szám)

1922-09-01 / 175. szám

2. OLDAL A bizottság a 3 koronás sütési árat szavazza meg. Elnök: Szükségét látja-e a bizott­ság annak, hogy a rendőrséggel együtt a piacot látogassuk ? Én ezt már a hó­napi napon jónak látnám. A piac ellenőrzésével Bankó Feren­cet és Szikszay járásbírót bízzák meg Balkay: írjunk át a városi ható­sághoz, hogy a termelők külön, egy helyen árusítsanak, hogy megkülön­böztethetők legyenek a kofáktól. Az indítványt nagy helyesléssel elfogadják. A fontosabb cikkek árait a következőkben állapította meg a bizottság: Káposzta 35, sárgarépa 30, petrezse­­m 35, kevert zöldség 32, zeller 50, fokhagyma 90, veres­hagyma 80, burgonya 30, paradi­csom 30, főzőtök 6, zöldpaprika 40, vörösszilva 20, berzencei szilva 30, sárgadinnye 20, görögdinnye 10, szőlő 60 korona kilogrammonként.. Ezek az árak hétfőn lépnek életbe. A belügyminisztérium külön osztálya szervezi meg a Horthy ínség-akciót. Dr Vadnay miniszteri tanácsos az előkészítésről. Eger, 1922. augusztus 31. Nemzeti mozgalom lett a kor­mányzó inségakciójából. Olyan óri­ási szervezet készül munkára az ado­mányok gyűjtéséhez, hogy annak meg­építéséhez külön centralisztikus bel­ügyminiszteri osztályt létesítettek. Az akcióval kapcsolatban elterjed­tek hírek már arról, hogy az összes megyei és városi közigazgatási té­nyezők útján bonyolódnék le az adakozás épp a vidéki társadalom szervezetlensége miatt. Szó volt ar­ról is, hogy a mozgalom helyi ve­zetőjéül a helyi kiválóságokat hív­ják meg, akik személyes bekapcso­lódása jó hatással lehetne az ügyre. Meg kell ezekkel szemben állapítani, hogy végleges terv a szervezésről nem készült el. Az azonban bizonyos, hogy az akció kezdetét még e hé­ten elhatározzák, mihelyt megegye­zés létesül a több formában ajánlott tervek valamelyike felett. Dr. Vadnay Tibor miniszteri ta­nácsos a Horthy-akció szervezője, az előkészületekről a következőket mondta: Semmi végleges döntés a szer­vezetet illetőleg nem történt eddig. E héten tartjuk meg a belügy­miniszter elnökletével konferencián­kat, ahol a benyújtott szervezési terv egyikét, mint legalkalmasabbat elfogadjuk és annak alapján azon­nal megkezdjük a kiépítést. Annyit mondhatok már mint bizonyosat, hogy német példára fel fogjuk szó­lítani a dolgozó munkás és közép­­osztályt arra, hogy adományát leg­alább egy órás ingyenes túlmunká­val rója le. Ez lesz az akció leg­szebb momentuma. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. EGER * 1922. SZEPTEMBER Hú PINTER A ma délutáni minisztertanács. Budapest, 1922. augusztus 31. — A Magyar Szó telefonértesítése. — (Magyar Hírlap) Ma délután 5 órakor tartják meg a kormány ren­des heti minisztertanácsát, amelyet ezúttal a külföldi vendégek fogadta­tása miatt tartanak meg egy nappal előbb. A minisztertanácson határo­zott enyhülést mutató külpolitikai helyzetről számolhat be a miniszter­elnök, aki a távollevő külügyminisz­tert is helyettesít! Valószínű, ezen a tanácskozáson terjeszti elő Kállay pénzügyminiszter a kisgazdák m­oz­galm­a következtében a földadó ja­vaslaton eszközlendő változásokat is. Épül a falu. Jóleső örömmel vesszük tudomá­sul, hogy egy-egy falu megmozdul és teremt. Legújabban Zaránkról ér­kezett hír, hogy a község vallásos és hazafias érzése munkába fogott. Két lelkes tanító, név szerint Lővey Lajos és Horvay Kálmán, továbbá Juhász Sándor tem­plombíró, együtt gyűjtést indítottak a háború alatt el­vitt harangok pótlása céljából. A lakosság megértette a vezetőit és 113000 koronát adott össze egy na­gyobb harang beszerzésére. A za~­ránki gazdakör pedig 16000 koro­náért vásárolt egy kisebb harangot. Ezt a két harangot most szállí­tották a községbe nagy ünnepségek keretében. Negyven kocsival 120 fe­hérruhás leány és 25 lovas ment a harangok után a ludasi vasúti állo­másra. Ezzel a kísérettel szállították a faluba, még aznap elhelyezték és megáldás után megszólaltak a ha­rangok. Minden szem az örömtől könnyezve adott hálát az Istennek, hogy erre megsegítette őket. De nem pihentek a zaránkiak, a nemes cselekedeteiket folytatják. Köz­költségén az iskolát kijavíttatták, most ugyanilyen módon a templomot szándékoznak kijavítani, már 150 szekér homokot össze is hordoztak. A pénz is gyűl reá. A harangok fel­helyezése napjának délutánján irre­denta ünnepélyt rendezett a róm. kath. Olvasókör a tanítók vezetésé­vel, melyet Tóth Gyula plébános magas szárnyalású beszéddel veze­tett be. Több ének, szavalat szám és egy melodráma volt a műsoron. Az ünnepség a lelki épülésen kívül 36000 koronát jövedelmezett az is­kola felszerelése és a templom ki­javítása költségeire. Zaránk a legjobb uton halad. Nem mástól vár, hanem maga tesz ma­gának. A falu tanítói, a templombiró és a megértő községi lakosok előtt az elismerés zászlóját meghajtjuk és kérjük, térjenek hogy ne álljanak meg, ne pihenőre, hanem tovább ; dolgozzanak szegény hazánk újra­építésén és Isten dicsőségére. B. — Hány ellátatlan van Egerben ? Amint már megírtuk, a közjóléti bi­zottság elkészült az ellátatlanok név­jegyzékével. Ezen névsor szerint az olyan polgárok száma, akiknek se házuk, se földjük nincs, vagy nem önálló iparosok, vagy megélhetési forrást felmutatni nem tudnak, 6697 A névjegyzék ellen több panasz érkezett, mert olyanok is fölvetették magukat a lisztára, akiknek szőlőjük­­ van. MAGYAR SZÚ Eger úszósportjának fejlődési lehetőségei. Magyarország megcsonkított terü­letén lezajlott három vidéki úszó­­kongresszus bebizonyította azt, hogy a vidéki városok kitűnő úszógárdá­­val rendelkeznek, de bebizonyította azt, hogy Eger városának vannak a legkitűnőbb versenyúszói. Igaz ugyan, hogy a legtöbb pontszámot a leg­utóbbi két alkalommal Szeged kapta, de felvilágosításul megjegyezzük, hogy Szeged valamennyi úszója egy egyesületben indul versenyekre, míg Eger úszói a Mese és Ete között oszlanak meg. a A Mese és Ete pontjainak összege szegediek úszók pontjainak összegét a legutóbbi két versenyen jóval meghaladta. A jászapáti 33 versenyszámból Eger indult 13 számban, helyezést ért el 10 szám­ban. A jó eredmény feltűnőbbé vá­lik akkor, ha az 57 benevező egylet 1000 benevezett úszóját vesszük te­kintetbe. Az elért eredmények rész­letezve a következők: 1. Honvédség versenye: II. Eger. 2. 100 m. sport­­bajnokság: I. Eger (40 indul). 3. Műugró bajnokság: III. Eger. 4. 4-szer 100 m. staféta bajnokság: III. és IV. Eger. 5. 3 szer 50 m. vegyestaféta: II. Eger (17 indult). 6. Iparosok versenye: V. Eger Toró József (47 indult). 7. 100 m. mell­­­uszóbajnokság előfutamaiban III Eger (40 indult). 8. 100 m­. siátus/ó­­bajnokság: I—II. Eger (30 indult). Evvel a versenyszámmal nyerte m­g Klausz József az elesett bátyja em é­­kére alapított vándor díjat. 9. 400 m. bajnokság: II. Eger. 10. 3-szor 50 m. sportstaféta II. Eger. Az elő­futamban a másik egri staféta is he­lyezett volt, de a döntőben az egyik úszó megbetegedése miatt nem in­dulhatott. A felsorolt eredményekből világosan látható Eger óriási fölénye a versenyúszás terén. Nagy hátrá­nya azonban Eger úszósportjának a hölgyversenyzők hiánya, mert szá­mos egylet utazott vissza városába egyeslen nyereménydíj nélkül­ álló A szegedi Úszó Egylet 12 tagból hölgygárdával jelent meg a nagyszabású versenyen és Szeged igazán hölgytestületeinek köszönhette, hogy a hölgybajnokságok helyezé­seinek megszerzése által az első helyre került. Szeged hölgy versenyzői, akik Egerben 1923 ban a MAC úszóival együtt fognak versenyezni, az ottani szellemi inüelligencia leg­javából kerülnek ki és szépségükről országszerte híresek. Mi akadálya lehet annak, hogy Eger Szegeden ezen tekintetben is tű legyen. Mindezeket pedig azért mondottam el, mert be akartam bi­zonyítani azt, hogy Eger alkalmas város arra, hogy belőle magyar Mag­deburg legyen. Mert ki ne hallotta volna már hírét a magdeburgi Hel­lász híres úszóinak? Ha az 50 mé­teres egri versenyuszoda felépül, úgy a város középpontja lesz a magyar úszósportnak. Egészen megnövekedik majd a­z alkalom az úszásra és ide­gen úszók itteni szereplése által a tanulásra. Véleményem szerint 1. év júliusában tartózkodott legalább is 100 idegen Egerben szon célból, hogy itt úszni megtanuljon. Egy mintauszoda elkészíttetése által ezen szám egy-kettőre meghuszszorozód­­nék és ezzel rá is lépnénk arra a helyes útra, amelyen Egernek, mint fürdővárosnak fejlődnie a legkön­­­nyebb! Legyen városunkból egy uszoda fürd­őváros, mert a víz me­legsége következtében itt az időjárás sem akadályozná a szabadban való fürdést. A fejlődő város és a Bükk csoda szépsége pedig rengeteg előnyt biztosít az ide­ öreglőknek. A legközelebbi vasárnapon lezajló kerületek közötti úszóverseny lesz egyik bizonysága Eger úszófölényé­­nek, amelyen kell, hogy Eger a helyezések túlnyomó számát elnyerje. A sport és Eger város további ku­la­kúria érdekében tanújon meg úszni mindenkit az iskola, más szóval te­gyük kötelezővé az iskolai usenitann­­iá­t. Ezen egészséges njitás beveze­tése által összegyűjthetjük majd az úszótehetségeket, akik óvatos és okos training átd kifejlesztve, Egert euró­pai hírű úszóközponttá fogják te­hetni. Ha 50 méteres u­tobank fel­épül, akkor kényelmesen fürödhet maajd a város apraja nagyja, anékk­­, hogy a bő vízben egymást bármi­módon is zavarná. Szeptember harm­adika fordulópont lehet Egri úszósportjának történeté­ben, mert eltekintve a módfelett ér­dekesnek ígérkező úszóversenytől, a Magyar U­zó Szövetség kiküldöttjeit is ezen napra várjuk, kiknek vele mérgezésétől fog majd függeni, hogy a kormány lehetővé teszi e az egri verseny úszód­i rövid időn belül való megép iteté­ét. Dr. Cz. F. A FALU ÉLETE Műkedvelő előadás Felnémeten, Áfa­u ku­turális haladásának újabb tényezőjét látjuk abban, amit felné­­meti tudósitónk a készülődő műked­velő előadásról je­lent. A felnémeti földmi­ves ifjuság Szent Rozália (búcsú) előtti vasárnapon dé­után 5 órai kez­denek a felnémet! középső iskolában két egyfelvonásost hoz színre. „Le­­ánykérő“ vígjáték, „A jöttment“ falusi történet. Az előadás tiszta jövedelmét jó­tékony célra fordítják. Be­lpőjegy felnőtteknek 20 korona, gyermekek­nek 15 korona. Az olasz kormány állás­foglalása. Bécs, 1922. augusztus 31. (M. T. I.) A Deutsche Algemeine Zeitungnak jelentik Rómából . Az olasz kormány elhatározta, hogy nem küld Ausztriába csapatokat mindaddig, amid Jugoszláv csapatok még nem érintik­­ Ausztria területi in­tegritását. Ha azonban Jugoszlávia bevonul Ausztriába, ebben az eset­ben Olaszország közös akcióra hívná fel a szövetségeseket, vagy pedig külön akcióra kérne engedélyt. MAGYAR SZÓ ELŐFIZETÉSI ÁRA: Fél évre negyed évrel 900 kor. 450 kor. 225 kor.• Havonta 30 korona pótdij ? Egész évre Most készül Hevesvármegye Tiszti Cím- és Névtára az iparosok és kereskedők névsorával az 1923. évre.­­ Mindenki jelentse be pontos címét az Egri Nyomda ÍE­t.-nál

Next