Magyar Szó, 1922. december (1. évfolyam, 251-274. szám)
1922-12-01 / 251. szám
ARA 10 KORONAPÉNTEK EGER * 1922. DECEMBER HÓN-I © ELSŐ ÉVFOLYAM *251* SZÁM MAGYAR SZÓ IHnasmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egri Nyomda R.-t (Eger, Gimnázium u. 3. szám.) POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MHYER IffiNOS = ELŐFIZETÉSI AR ==* Egy hónapra 200 korona, negyedévre 560 kW az esetleges póldíjak felszámithatóaa fenntartásával. Egyes számára vasár- és ünnepnapon is *1 0 koron; Nincs itt fontosabb kérdés, mely megoldásra vár, mint Haller István, Friedrich István úrék személyes kérdései Mintha a világ egyik leggyönyörűbb országháza egy sokat szenvedett nemzet véréből a magyar Duna partján csak azért épült volna, hogy ezek a nevezetes és sokszínű személyiségek kedvükre veszeked lessenek benne Magyar kultúra, üdvös új törvények, az állampolgárok és az ország rongyos állapotának javítása, ez mind tán nem is fontos. Ezek, úgy látszik csak amolyan századrangú kérdések Friedrichék és a szocialisták veszekedése mellett. Ég a ház. Pusztító lejek emésztik a magyar haza ezeréves fundamentumát. Az egész világot vihar zúgja át, mely altt a lekoppastolt magyar tölgy is derekában recseg-ropog. Miden ország, minden nap, minden állam, melyben az élnivágyásnak csak egy szikrája is lobog, összeszedi minden erejét az egészséges fejődés biztostására. És nálunk a súlyos időkben is személyes kérdések tömege árad a nemzetgyűlésen a komoly tervszerű programm helyett. Nemzetmentés, hazamentés, újjáépítés, imegtilás, se támadás oly szerény elhalványodó fogalmakká válnak a személyes kérdések mellett. A képviselő urak bizonyára azt sem vallották be programmbeszédekben, hogy ennyire szorgalmazni fogják személyes ügyeiket. Minek is? Nincs ennek az országnak más baja, mint Friedrich, Hil'er, Pakots személyes ügye. Ezen fordul meg sorsunk, jóittünk, jövőnk. Egyet anban meg kell jegyeznünk: Büszkék vagyunk pártunkra, a kisgazda pártra, mely az igen veszekedésekben nem vesz részt. El kell emernünk, hogy kormányunk és pártja nem személyeskedik és nem tőlük ered a gyűlöletnek, az önzésnek, a személyeskedésnek az a csúna és elítélendő vitája, mely tegnap a nemzetgyűlésen az ellenzék padsorai között lejátszódott. Állapítsuk meg az igazságot: A nemzetgyűlésen egyedül a kisgazdapárt végez komoly munkát. Nem örülünk ennek az igazságnak, mert ez nemcsak az ellenzékre nézve szomorú, hanem a hazának oly nagy részére is, amilyet az örökké csak veszekedni, marni, gyűlölködni, közbekiáltani és személyeskedni tudó „honatyák'' képviselnek. il Si nemzetgyűlés mai ülése. Az Akadémia állami támogatása. — Klebelsberg gróf kultuszminiszter javaslatát részleteiben is elfogadták. Budapest, 1922. november 30. A nemzetgyűlés mai ülését fél tizenegy óra után nyitotta meg Brcitovszky Béla elnök. Bemutatja Nógrád vármegye feliratát a forradalmi sajtó megrendszabályozása tárgyában A feliratot kiadják a kérvényi bizottságnak. Ezután áttérnek a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló javaslat általános vitájának folytatására. Szakács Andor örömét fejezi ki, hogy a kultuszminiszter a javaslatot benyújtotta. Az öszeget azonban kevesli, mivel ebből legfeljebb 10 könyvet lehet kinyomtatni. Az előirányzott 12 millió korona csupán 24 ezer békebeli koronának felel meg. Történelmi visszapillantást vet az Akadémia működésére, majd kifogásolja, hogy a magyar arisztokrácia nem veszi ki részét az Akadémia támogatásából, holott vagyoni helyzeténél fogva elsősorban neki lenne ez kötelessége. A javaslatot elfogadja. Jánosy Zoltán: Mint ellenzéki politkus abban látja hivatását, hogy a kormánytól függetlenül bíráljon mindent, de azonban valamit jónak lát, örömmel üdvözli. Az az eismerés, amellyel az Akadémia iránt viseltetik, arra kényszeríti, hogy örömmel fogadja el a javasltot, sőt indítványozza, hogy az előirányzott 12 millió korona helyett 24 millió koronára emeljék fel a támogatást. — Ezután irodalomtörténeti megállípitásokat tesz és Kiss Menyhértnek azzal a véleményével foglalkozik, amely szerint Petőfi elsősorban nacionalista költő volt. Kiss Menyhértnek ebben igaza van, azonban ez az igazságnak csak egyik fele, mert Petőfi Szíve szeretete megoszlott az egész emberiség számára. A javaslatot azzal a módosítással fogadja el, hogy 12 millió korona helyett 24 millió koronával támogassa az állam az Akadémiát. Klebelsberg kultuszminiszter szólal fel ezután, aki kéri Jánosyt, hogy tanúsítson a katolikusokkal szemben is akkora megértést, mint amekkora megértést tanúsít a protestánsokkal szemben. Ne értsük félre egymás szavait, mondotta. Sok panasz hangzott el az Akadémiával szemben, azonban a képviselőknek tudniok kell, hogy a világ összes akadémiáival szemben ugyanezek a panaszok hangzanak el, tudniillik, hogy konzervatív irányzatúak. Ennek forrása azonban magának az Akadémiának szervezetében rejlik Haller képviselőnek az a kívánsága, amely szerint más tudományos intézetek is kapjanak szubvenciót, nem csak ő tőle függ, hanem előzetesen tárgyalni kell erről a pénzügyminiszterrel is Azt azonban nem teheti meg, amit Várnai Dániel kívánt, nevezetesen azt, hogy elszámolási kötelezettség mellett adjanak az Akadémiának. Az Akadémia autonóm testület és az Akadémia sem fogadná el a javaslatot. Figyelmezteti a magyar társadalmat arra, hogy 3 év múlva lesz az Akadémia centenáriuma. Reméli, hogy eddig a magyar közvélemény nagy mértékben elősegíti az Akadémia munkásságát. Kéri a javaslat elfogadását. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. Ezután áttérnek a javaslat részletes tárgyalására. Jánosy indítványát elvetik. Klebelsberg kultuszminiszter felszólalása után a javaslatot részleteiben is letárgyalták és elfogadták, közvetlen tárgyalások, részint összehívott kongresszusok útján. A Gyáriparosok Országos Szövetsége, amely a nagyüzemek érdekében követelte az uj munkásvédelmi rendelet hatálytalanítását, a Kézműiparosok és Kereskedők Országos Szövetsége pedig a kisiparosság újabb hétmilliárdos megterheltetését bizonyitotta a munkásbiztositás általánosításában A mozgalom, melyből a kisiparosságé válik ki erősen, programmjába illesztette azt, hogy sürgős állami védelmit követel a teljes csőd előtt álló kisipar felé. Követelik békében megnyilvánult állami segélyezést, ami egyrészt a nyersanyagbeszerzés terén nyújtott előnyöket, másrészt szükséges segédeszközökkel látta el az érte folyamodót. Hangoztatják a magyar kézműipar jelentőségét az általános kultúrfejlődés szempontjából és ezt, hogy kötelessége, mint ahogy eddig is az volt, a mindenkori kormányzatnak a kisipar megvédése és talpraállítása. A folyó mozgalom ügyében kérdést intéztünk dr. Dobsa Lászlóhoz az Ipartestületek Országos Szövetségének igazgatójához, mint aki leginkább hivatott a kisiparosság helyzetéről és követeléseiről vélekedni A következőkben informált bennünket: Tény az, hogy a kézművesipar, különösen a vidéken a legválságosabb helyzetben van, részben munkaalkalom hiánya, anyagbeszerzési nehézségek és pénzszűke folytán, részben pedig a reánehezedő terhek, állandó munkabérkövetelések és a közismerten nehéz megélhetési viszonyok következtében. Az anyagbeszerzés megkönnyítésére a legalkalmasabb eszközök maguk az iparos beszerző-, termelő- és értékesítő szövetkezetek és az állam támogatásának abban kellene megnyilvánulnia, hogy ezeket az ipari szövetkezeteket az úgynevezett ipari központ (Iparosok Országos Központi Szövetkezete) révén nyersanyagokkal és félgyártmányokkal, közmunkákkal és közszállításokkal, nemkülönben a szükséges hitellel látná el. Kétségtelen, hogy a kormány a közmunkák és közszállítások tekintetében a legmesszebbmenő jóindulattal igyekszik a kézműiparosság sorsán enyhíteni, ezen az akción kívül azonban ép oly hatékony eszköz lenne, ha az említett ipan központot néhány százmillió rendelkezésre bocsátásával abba a helyzetbe hozná, hogy úgy az ipari szö- A magyar kézműipar talpraállitása. Csak többszázmilliós államhitellel lehet a magyar kézműipart talpra állítani. — Kőmunkákat, félgyártmányokat és kellő nyersanyag ellátmányt kérnek a kőiparosok. — Mozgalom az adóterhek redukálása mellett. — Dobsa László dr. az Ipartestületek Országos Szövetségének igazgatója a magyar kézműiparosság válságos helyzetéről. Budapest, 1922. október 30. A pénzügyi és népjóléti kormányoknak legutóbb kiadott rendeletei körül általános megmozdulás támadt úgy az ipar, mint a kereskedelem érdekeit köreiben. A legnagyobb ellenállást az ipar két nagy érdekképviselete fejtette ki részint Szerkesztőség. igazgatóság, kiadók iratal és nyomda, hová az előfizetést vének, hirdetések és közlemények küldendőié Eger, -*■ X. *r