Magyar Szó, 1940. november (14. évfolyam, 165-189. szám)

1940-11-01 / 165. szám

MAROSVÁSÁRHELY 1940. November 1 péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchenyi-tér 66. sx Telefon: 173. POLITIKAI NAPILAP TIZENÖTÖDIK ÉVFOLYAM 165 SZÁM (3 fillér *| |e|) Felelős szerkesztő* Pr. SEBESTYÉN LÁSZLÓ. Halottak napján Ez a nap a halottaké . . . Száll az emlékezés milliók sírja felé. A megjelölt és névtelen sírok felé. A tömegsírok irányába. Galícia, Wolhynia, Doberdo, Piave véráz­tatta mezőit keresi fel a kegyelet, hogy gondolatban némán, csend­ben adózzon azok emlékezetének, akik életüket adták a hazáért, Nagymagyarországért. Mind hő­sök voltak ők, mind vitézek, akik 1914 nyarán és a későbbi ször­nyű években felvirágozva, dalos kedvvel elindultak a harcterekre. Sok többé nem jött vissza közü­­■­e­lük. Ezekre gondolunk most, a meszes sírban porladókra, az el­esettekre, akik ellenséges golyó­tól találva, gránát, shrapnell szi­lánkjaitól halálra sebezve álétt­an hullottak le. Akiket gépfegyverek golyói kaszáltak és akik most az égi hadseregben sorakozva lete­kintenek erre a földre, amelyet huszonkét esztendőn keresztül egy szörnyű ítélet alapján a jog, igaz­ság megcsúfolásával ellenséges megszállók tartottak kezükben. " Ez alatt a huszonkét év alatt, de sokszor irigyeltük, akik már nem érték meg az idők változását. Sokszor eldöntöttük magunkban a hosszú évek alatt: jobb azok­nak, akik elestek a dicsőség me­zején és nem jutottak rabsorsba. Most van az első Halottak Napja 1918 óta, amidőn felnézhetünk rájuk boldog tekintettel. Amikor nem kell szégyenkeznünk előttük, amiért nem tudtuk megőrizni a szent örökséget. Amikor ismét szabad emberek módjára köszönt­hetjük a hazáért elesetteket és elmondhatjuk, hogy nem folyt hiába a sok drága vér ... Az égi kárpitok mögül mintha mosoly­gós arcokat látnák letekinteni, érezzük annak a másik hadsereg­nek üdvözletét, amely most vala­hol az Úristen trónja előtt dísz­szemlén vonul el. Szemünkben könny­ül, de túl a fájdalom köny­­nyein, amelyet halottaink elmúlá­sa idéz fel, az öröm csillo­gása is megjelenik. A világháború halott hőseire emlékezve, megnagyobbodott or­szágunk megsokszorozódott fel­adataira is gondoljunk. Csak úgy lehetünk méltók azokra a nagy áldozatokra, amelyeket ők hoztak értünk, ha megfogadjuk, hogy mindnyájan kivesszük részünket az ország újjáépítésénél reánk vá­ró nagy feladatokból. Mert mun­ka, elvégzendő feladat van bőven. Köröskörül a tennivalók serege sorakozik fel. Mindenki, akit be­csületes, nemzeti érzések hevíte­nek, megtalálhatja munkája után az életlehetőségeket. Egyéni, ki­csinyes szempontoknak azonban el kell tűnniök, amidőn a legfőbb űzte amanalban nyomulnál­ előre Görögországn­an­ az olasz csapatai! Már 90 kilométernyire hatoltak be görög területre Olaszország célja az angolbarát Metaxas megbuktatása BERLINBEN CÁFOLJÁK, HOGY TÖRÖK­ORSZÁGNAK NÉMET ULTIMÁTUMOT KÜLDTEK VOLNA RÓMA. Politis görög követ ne­mcsak a maga részére, hanem az olaszországi görög konzulátusok személyzete részére is kikérte az útlevelet. Úgy Politis, mint a különböző konzulátusok személy­zete elhagyják Olaszország termetét. Illetékes helyein hamisnak jelezik azokat a híreket, amelyek szerint az athéni olasz követ a német követségre költözött volna. Az olasz lapok tudósítói jelentik, hogy az olasz csapatok szé­les arcvonalban folytatják előnyomulásukat Görögországban. Az olasz és albán csapatok nagy harcikedvről tesznek tanúságot. Bár az időjárás, a nagy esőzés, amely a talajt mindenütt feláztatta, gá­tolja a csapatok mozgási képességét, mégis az olasz haderő terv­szerűen folytatja előnyomulását. A csapatok a hatalmas sárban is előnyomulnak. A felrobbantott, vagy az árvizektől elsodort hidakat az olasz árkász csapatok nyomban helyreállították. A terepnehézségek ellenére is előnyomulnak az olasz csapatok Belgrád. A Vreme c. lap írja, hogy az olasz csapatok Jenina irá­nyába nyomulnak előre. A lap sze­rint bár a hegyes terep nehézsége­ket okoz, az olaszok már 90 kilo­méternyi területen nyomultak előre és elérték Szent Nikolas községet. Bitojból és Dragosból ma is he­ves ágyúzást jelentettek. A görög­jugoszláv határon megszűnt a for­galom, míg az albán-jugoszláv ha­táron a rendes mederben működik a határforgalom. A Pravda c. lap tudósítója szerint Görögországban is elterjedt a hír, hogy a görög-olasz viszályban egy nagyhatalom közvetítésével el akarja simítani a viszályt. Az angol segítség csak ne­hezen jöhet A Vreme azt írja, hogy Görögor­szág megsegítése Anglia részéről ma nehezebb mint pár hónappal ezelőtt is volt. Wewel angol tábornok 20—30000 embernél többet nem tud küldeni a görögök megsegítésére. A lap szerint Athének számolni kell azzal, hogy tárgyalásokat kell foly­tatnia Olaszországgal. Egy belső vál­ság véget vethetne az olasz katonai akciónak. Olaszország célja, hogy fellépésével megbuktassa a je­lenlegi angolbarát görög rendszert. Cáfolják a Törökországnak küldött német ultimátum hírét BERLIN. A külügyminisztériumban tegnap sajtófogadás volt a külföldi újságírók részére. Valótlannak jelen­tették ki azt a hírt, mintha Németor­szág Törökországhoz ultimátumot intézett volna. Róma. A Stefani jelentése szerint a török sajtó a feltűnő rokonszenv hangján ír a görög hadseregről. A török lapok azt írják, hogy Görög­ország győzni fog, mert Metaxas jó katona, aki nem zúdította volna az olasz hadsereget Görögországra, ha nem bízna a­ győzelemben. Ami a török köröke­t fog­lalkoztatja Istambul. Török illetékes köröket különösen két kérdés foglalkoztatja a mostani görög—olasz háborúval kapcsolatban. Először azt mérlegelik, hogy az angol segítség milyen gyorsan vál­hat hatékonnyá. Tekintve, hogy Anglia késedelmesen segítette meg Belgiumot és Hollandiát, Lengyelor­szágba pedig egyáltalán nem kül­dött segítséget. Görögország megse­gítése az utolsó alkalom arra, hogy Anglia bebizonyítsa, hogy az általa ígért segítség­nyújtás hatékony-e ? Másodszor a közlekedés kérdése foglalkoztatja a török illetékes kö­röket. A tráciai utat a görögök le­zárták és így elzárták Törökország útját a szárazföld felé. Maroshévizen meghalt Urmánczy I.­ándor Huszonhárom évi távollét után három nappal ezelőtt érkezett vissza Szülőföldjére. Maroshéviz. Urmánczy Nándor az ismert politikus és közlró tegnap Maroshévizen szívszélhüdés következ­tében meghalt. Urmánczy Nándor 23 évi távollét után három nappal ezelőtt tért vissza szülőföldjére. A hazai táj, a régi ismerősök viszont­látásával járó lelki izgalmak a szív­bajos emberre nagy hatással voltak. Családja körében beszélgetett, ami­dőn rosszul lett és mielőtt az orvosi segítség megérkezett volna, kiszen­vedett. Urmánczy Nándor változatos, ér­dekes életpályát futott be. Mint füg­getlenségi képviselő évtizedekkel ezelőtt tagja lett a képviselőháznak. 1916-ban a román betörés után a székely menekülteknek különösen nagy gondját viselte Budapesten. Mint politikus egyike volt a legjobb szónokoknak. Szónoklataival gyak­ran keltett feltűnést. Az összeomlás után Budapesten maradt és tevé­keny részt vett az irredenta mozgal­makban. A Pesti Hírlapban írta ve­zércikkeit, amelyekben mindig a re­vízióért szállott síkra. Urmánczy Nándor 75 éves volt. Halála széles körben vált ki mély részvétet. Te­metése előreláthatólag vasárnap megy végbe. érdek : Magyarország felvirágoz­tatása kell irányítsa életünket, tetteinket. (s)

Next