Szabad Vajdaság - Magyar Szó, 1945. szeptember (2. évfolyam, 201-226. szám)
1945-09-02 / 201. szám
Halál a fasizmusra — Szabadság a népnek! ! A VAJDASÁGI EGYSÉGES NÉPFElDSZABAPÍTÓ FRONT NAPILAPJAI Ara 1. dinár Moviszád, vasárnap, 1945 szeptember 2 II. évfolyam 201. szám Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségének fontos határozataiNovember 11-én, vasárnap tartfád meg az alkotmányozó nemzetüpksi választásokat Külön minisztérium az agrárreform és a telepítés ügyeinek Intézésére Augusztus hó 31-én, pénteken délelőtt 10.05 órakor a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia Ideiglenes Nemzetgyűlésének Elnöksége ülésre ült össze,amelyen felolvasták a Szövetségi Minisztérium Elnökének, Joszip Broz-Titónak, Jugoszlávia marsaljának az Alkotmányos Nemzetgyűlés megválasztása kiírásáról szóló előterjesztését. Az előterjesztés a következőképen hangzik: A Demokratikus Föderativ Jugoszlávia ideiglenes Nemzetgyűlésének Elnöksége, Beográd, A Demokratikus Föderativ Jugoszlávia ideiglenes Nemzetgyűlése harmadik ülésén három törvényt hozott, amelyben lefektették mindazokat a törvényes és jogi feltételeket, amelyek az Alkotmányozó Nemzetgyűlés választásainak kiírásához szükségesek. A választói névjegyzékekről szóló törvény a választói jog alapját szilárdítja meg és biztosítja népeink új demokratikus testületének kialakulását A választói névjegyzékek összeállítására irányuló munkálatok az egész országban folynak és az első választói névjegyzékeket a népbizottságok szeptember 1-re már be is fejezik. A másik két törvény, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztásáról és a népképviselőknek ebbe a Házba történő megválasztásáról szóló törvény érdekében elrendeltük annak a népképviseleti szervnek feltétlen megszervezését, amely meghozza az alkotmányt, leszögezi az elveket és eljárásokat az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe küldendő képviselők megválasztása tekintetében. Tekintettel belpolitikai életünk fejlődésére, amely követeli a szövetséges nagyhatalmak Krímben hozott megállapodásaival összefüggő önálló határozataink meghozatalát és állami egységeink végleges formájának megszervezését teszi szükségessé, az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek ez év végéig meg kell alakulnia. Hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlést az adott határidőn belül felállíthassuk, rövidesen ki kell írnunk az ezzel kapcsolatos választásokat, figyelembe véve még országunk éghajlati viszonyait is, amelyek a tél beálltával esetleg akadályoznák a választási munkálatok sikeres keresztülvitelét. Ezenkívül az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő képviselők megválasztásáról intézkedő törvény II. szakasz 3 bekezdésébenkimondja, hogy a választások kihirdetéséről szóló ukázt a választások megtartása előtt legkevesebb két hónapnál közhírré kell tenni. Mindezeket figyelembe véve, valamint, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés még ez év végén megkezdhesse működését és hogy az ezzel kapcsolatos választások munkálatai szabályosan és akadálytalanul megtörténhessenek, az erre vonatkozó választási törvény TI. szakasza értelmében szükségesnek tartom az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnök-sége elé terjeszteni az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (szövetségi szkupstina és népek szkupstinája) választásainak kiírását 1945 november 11-i időponttal. Az erről szóló ukázt, a választási törvény II. szakasza 2. bekezdése értelmében az Ideiglenes Nemzetgyűlés hozza meg a szövetségi kormányok miniszterelnökségének előterjesztésére. Ezen Ukázt a szövetségi hivatalos lapban legkésőbb 1945 szeptember hó 11-ig kell közhírré tenni. JOSZÍP BROZ-TITO Honvédelmi Miniszter, a Minisztertanács Elnöke A Miniszterelnök és Honvédelmi Miniszter előterjesztésének felolvasása után nyomban előterjesztették az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megválasztásáról szóló ukázt, amely a következőképen szól: Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (Szövetségi Nemzetgyűlés és a Népek Nemzetgyűlése) képviselőinek megválasztásáról szóló törvény 2. szakasza alapján. Csütörtökön délután 16 órakor érkezett meg a zárnáni repülőtérre az amerikai Parlamenti képviselők hattagú csoportja. Az egész Európán átutazó amerikai küldöttséget a repülőtéren szíves fogadtatásban részesítették. A fogadtatáson megjelentek Fuadé Mesá és dr. Rusz Joszif, az ideiglenes nemzetgyűlés alelnökei, Glubics Omer, az ideiglenes nemzetgyűlés másodtitkára, Dedijev Vladimír képviselő és az amerikai követség tagjai. Aznap délután 17.30 órakor az amerikai vendégek tiszteletére a képviselőházban ünnepélyes fogadtatást rendeztek a szövetségi kormány minisztereinek és nagyszámú képviselő jelenlétében. A képviselőház zöld termében a vendégeket dr. Ribár Iván, az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke köszöntötte meleg szavakkal. Beszélt a legutóbb kibocsátott törvények fontosságáról, az ország belpolitikai helyzetéről és végül köszönetét tolmácsolta az itt megjelent képviselők előtt az Egyesült Államok népének azért a jóindulatú támogatásért, melyet Jugoszlávia szabadságszerető népeinek nyújtott népfelszabadító harcai során. Este 21 órakor a vendégek és az ideiglenes nemzetgyűlés képviselői baráti megbeszélésre gyűltek össze a képviselőházban. Másnap az amerikai parlamenti képviselők közös ebéden vettek részt, amelyen megjelent Tito marsal is. A képviselők Tito marsallal szívélyesen elbeszélgettek. Különösen nagy érdeklődést tanúsítottak az ország gazdasági kérdései iránt. E kérdésekkel kapcsolatban Tito marsal ismertette azokat a nehézségeket, amelyekkel az országnak meg kell küzdenie. Rámutatott az ország közlekedési eszközeinek nagy hiányosságaira. Az amerikai képviselők élénken érdeklődtek az iránt, hogy miképensegíthetnének az Egyesült Államok ezen a téren Jugoszlávián. Az ebéd ideje alatt Tito marsal a következő beszédet intézte az amerikai vendégekhez: »Engedjék meg, hogy emeljem poharam az amerikai nép elnökének egészségére és az amerikai parlamenti, kémzisevalamint a Demokratikus Föderativ- Jugoszlávia Minisztertanácsának előterjesztésére az Ideiglenes Nemzetgyűlés a következő határozatot hozza: »1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (Szövetségi Nemzetgyűlés és a Népek Nemzetgyűlése) választásait 1945 november hó 11-én, vasárnap kell megtartani. 2. Ezen ukár szeptember hó 6-án lép életbe, vagyis attól a naptól kezdődően számítandó az a tíz napi határidő, amelynek leforgása alatt a választási törvény XX. szakasza értelmében a szövetségi listákat be kell terjeszteni, valamint az a 14 napi határidő, amelynek leforgása alatt a választói névjegyzékeknek egészségére, akik ma nálunk a legdrágább vendégek. Kívánságunk, hogy Amerika demokratikus közvéleménye saját szemeivel győződjék meg a Jugoszláviában uralkodó állapotokról. Hogy lássák, melyek a mi nehézségeink, milyen eszközeink vannak, amelyekkel harcolhatunk és mi minden szükséges még nekünk ahhoz, hogy áthidaljuk azokat a nehézségeket, amelyeket közös ellenségünk okozott. Meg vagyok győződve arról, hogy az amerikai vendégek látogatásának reánk nézve nagy jelentősége van, mert tudom, hogy az amerikai képviselők minden hátsó gondolat nélkül jelentek itt meg, mert nem mint újságírók, mint valami politikai áramlat hivatásos politikusai jöttek ide, hanem mint olyan személyek, akik tárgyilagosan akarnak meggyőződni helyzetünkről. Mi Jugoszláviában nem akarunk semmit sem eltitkolni abból, ami itt történik. Ha tárgyilagosan néznek széjjel, láthatják, hogy az egész nép, tekintet nélkül a demokratikus politikai meggyőződés különbözőségeire, a nemzetiségi, vallási, vagy egyéb hovatartozandóságra, hogy az egész nép azon fáradozik, hogy kiemelje az országot abból a nehéz helyben előforduló kiigazításokat eszközölni lehet az 1945 augusztus hó l0-én kiadott választói névjegyzékekről szóló törvény XX. szakasza értelmében.« Miután az Alkotmányozó Nemzetgyűlés választásainak kiírásáról intézkedő, ukázt elfogadták, az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnökségének Szerbia Népszkupstinája Elnökségéhez intézett válasza felolvasására került sor, amelyben a Demokrata Föderatív Jugoszlávia Ideiglenes Nemzetgyűlésének Elnöksége hozzájárulását fejezi ki Szerbia Népszkupstinájának azon javaslatához, hogy külön minisztériumot kell felállítani az agrárreform és a kolonizáció ügyeinek intézésére.zetből, amelybe a háborút taszította. Kivánságunk, hogy ebben a munkában szík vétségesünk, elsősorbanAmerika, segítsségünkre legyenek. Mi sohasem mondot-' tuk azt, hogy erre a támogatásra nem vagyunk rászorulva. Ez nem felel meg a tényeknek, nemink segítségre szükségünk van és mi szövetségeseinkkel a legjobb viszonyban kívánunk élni. Valótlan az az állítás, haogy mi nem akarunkszövetségesé Mátét, étikkel-ödöm & bábomban együtt harcoltunk, továbbra is, együttmunkálkodni. ‘A valóság az, ahogy mi velük teljes gazdasági együttműködést kívánunk, mert ez nemcsak hazánk, hanem az egész xákrg békéjének érdeke,. Éljen a ml mg.v szövetségesünk, Amerikaf Éjjenek a ‘ mi ametákai kérr*óArt& vendégeinkre Tito marsal hőseiére az mucríJeaküMivétség v©zótője válaszolt, hangsztílyozván azt a teljes egységet amely egyrészről az amerifei komány és aes amerikai nép, másrészről a jugoszláv kormány és a jugoszláv nép között ma fennáll. Az amerikai vendégek délután 14 órakor Beográdból továbbutaztak Bukarestbe. Az aimerikai kongresszus fagjainak jugoszlávia! látogatása Tito marsal fogadta az Egyesült Államok szénáin*! képviselőit Sztálin isnifatisszimusz fegadta a csehszlovák automobilipar munkásainak küldöttségét A szovjet népbiztosok Tanácsának elnöke, Sztálin generalisszimusz fogadta a csehszlovák automobil iparban foglalkoztatott munkásság szakszervezeti delegációját. A fogadtatáson jelen voltak Morotov külügyi népbiztos, Hridzo, Csehszlovákia moszkvai ügyvivője, és a szovjetszakszervezetek központi tanácsánakelnöke, Kuznyecov. A küldöttség átadta Sztálin generalisszimusznak a csehszlovák munkások ajándékát, a »Praga«automobilgyár által készített automobilt és egy fényképalbumot, amely bemutatta az automobilgyárak munkáját. A csehszlovák delegáció vezetője a küldöttség nevében a következő beszédet intézte Sztálin generalisszimuszhoz: *A mai ünnepi napon üdvözöljük a nagy generalisszimuszt az orosz testvér-4 nép földjén, Moszkvában; üdvözöljük »Tatra« autógyár munkásainak nevében^ a csehszlovák munkásság és az egész csehszlovák nép nevében. Meghajolunk az ön személyisége és nagy műve előtt, mert tisztában vagyünk azzal, hogy milyen szerencsétlenség várt volna népünkre és «.Európa valamennyi népére, ha nem létezett volná, a győzelmes Vörös Hadsereg, amely az Ön parancsnoksága alatt küzdött. A Vörös Hadsereg, a mi szláv testvéreink hadserege, megtisztította hazánkat a náci hódítóktól, döntően segédkezett felszabadításunkban a béke biztosításá- ban és hozzájuttatta a munkásosztályt hazánkban ahhoz, hogy hozzáfogjon az ujjáépítés nagy munkájához.