Magyar Szó, 1945. november (2. évfolyam, 253-278. szám)
1945-11-01 / 253. szám
Magyar Sza kolytatás az első oldalnyi gyegzések ügyében nem tudott tiszta helyzetet teremteni. Az elnök megállapítja, hogy lemondásának okai között ezt eddig nem említette. Megkérdi, miért nem gondoskodott arról, hogy a parlament útján tisztázzák az ügyet. — Az volt a véleményem, hogy még többet ártana az országnak, tea a részleteket nyilvánosan kiteregetnék. 'MÁT ' -t ...és közben újabb 323 emíbert végeztetett ki - állapítja meg a közvádló. A MINISZTERTANÁCSON LETAGADTÁK MOLOTOV ÜZENETÉT Mindvégig így védekezik Bárdossy és csak néha, ha nagyon sarokba szorítják, ismeri el esetleg azt, hogy mulasztást követett el. Tovább nem megy a beismerése, még akkor sem, amikor a bíróság áttér a tanúkihallgatásokra és ezek között t Bárcziházy Bárczy István miniszterelnökségi adminisztratív államtitkár bemutatja az eredeti jegyzőkönyvet arról a minisztertanácsról, amelyen elhatározták a Szovjet Szövetség elleni hadüzenetet. A jegyzőkönyv szerint a minisztertanács ülésén Sartha kérdést intézett egy orosz üzenet felől a miniszterelnökhöz. Helyette Keresztesd Fischer Ferenc belügyminiszter válaszolt, aki letagadta Molotov külügyi népbiztos üzenetét, amelyben arra az esetre, ha Magyarország nem lép be a háborúba, különleges elbánást biztosítanak Magyarország számára a békekonferenciákon. A jegyzőkönyvet Bárdossy akkor nem írta alá. Később egy meghamisított • jegyzőkönyvet hitelesíttetett olyan miniszterekkel, akik nem is vettek részt az ülésen. A közvádló megkérdi, tudatában volt-e vádlott annak, hogy a kassai bombázást a német propaganda rendezte és ahhoz a szovjetnek semmi köze nem . Volt. • bty' ; 1 Bárdossy kijelenti, hogy ezt tudta, de csak utólag tudta meg, az előkészítésben nem volt szerepe. A közvádló ekkor azt kérdi Bárdossytól, hogy felelős pozíciójában gondolt-e arra, milyen kilátásokkal avatkozik Magyarország egy ilyen világháborúba. — Megkérdeztem Bartha Károly honvédelmi minisztert felöli Bárdossy —, aki azt mondta, hogy miután a németek három hét alatt legyőzték a lengyeleket, ugyanennyi idő alatt elintézték a franciákat, Jugoszláviát 12 nap alatt legyőzték és a többi kis nemzetekkel is villámgyorsan elbántak, számítani lehet arra, hogy Oroszországot hat hét alatt legyőzik. SZÁLASINAK ÉS BÁRDOSSYNAK NINCS JOGA A MAGYARSÁG NEVÉBEN BESZÉLNI Több tanú után Szálast vezetik a terembe. A nyilasvezér megjelenésekor a közönség olyan fenyegető magatartást tanúsít és percekig annyira élesen tüntet Szálasi ellen, hogy a rendkívüli rendszabályok a volt nyilasvezér testi épségének biztosítására teljes mértékben igazoltaknak bizonyultak. Azokról a kapcsolatokról ad felvilágosítást Szálasi Ferenc, amelyek pártja és Bárdossy között állottak fenn. . . Kiderül, hogy Bárdossy már miniszterelnöksége idején a háttérből támogatta a hungarista mozgalmat. Szálasi azt állítja, hogy Bárdossyt azért akarták minden kormányalakításnál igénybevenni, mert ő képviselte a polgári középutat. Szálasi ezzel kapcsolatban állameszméit is fejtegeti és hangoztatja, hogy mindvégig hitt a német győzelemben, még akkor is remélte, hogy csoda történik, amikor már menekülnie kellett Magyarországról. Kötelességének tartotta, hogy a fennálló szerződéseket teljesítsék és megakadályozza, hogy a törvényeket megsértsék. 4 — Egész működése és tevékenysége másból sem állt, mint a legdurvább törvénysértésekből és szerződésszegésekből — vonja felelősségre az elnök Szálasi Ferencet — Miért egyedül a német szerződéseket tartotta olyan fontosaknak, hogy azokat teljesítse? — Úgy láttam, hogy ez államérdek és a magyarság érdeke. A tömeg zúgni kezd és azt kiáltozza felé, hogy sem Szálasinak, sem Bárdossynak nincs joga, hogy a magyarságról beszéljen. Szerdán folytatták a tanúkihallgatásokat és ezek során felvonultak háborús magyar kormányok tagjai, akiket mind erős fegyveres őrizet mellett a börtönből vezettek elő. A háborús bűnösök noviszádi" nagy tárgyalása, befejezéshez közeledik. A hadbíróság lezárta a tanúkihallgatásokat, mert úgy találta, hogy az eddig kihallgatott tanúk és a beterjesztett írásbeli bizonyítékok kellően tisztáznák a tényállást és további kihallgatásokra nincs szükség. Megkezdődtek a perbeszédek és azok elhangzása után a bíróság előreláthatólag még a törvénykezési szünet előtt kihirdeti ítéletét. A törvénykezési szünet ugyanis a választások miatt 2-án kezdődik és 20 napig tart. KRÄMER GAZDASÁGI PARANCS, URAIMA A BÁCSKÁBAN Nisevics Száva noviszádi kereskedő, Krámer Gyuláról beszél, akit 1919 óta ismer és aki a megszállás alatt döntő személyiséggé lépett elő az egész Bácska gazdasági életében. — Krámer volt a központja a szláv ellenes politikának. A hozzáfordulók közül senkinek semmiféle szívességet meg nem tett, sőt befolyásával visszaélve, a törvényes jogoktól is igen gyakran megfoszDr. Deák Leó szerepének tisztázására a közvádlói iratokat terjeszt be, amelyekről felvilágosítást kértek dr. Deáktól. Egy köriratban dr. Deák 1942 elején utasította főbíróit,, hogy a partizánharcokról elterjedt hírek már a rémhírterjesztés méreteit öltik és ezért meg kell tiltani a lakosságnak, hogy a partizánokról beszéljen. Körirat ment a főbírókhoz, amelyben a horvát, sokác és bunyevác kitelepítetteknek megengedi, hogy elvigyék mindenüket, de a rendelkezés szerbekre nem vonatkozik". Dr. Deák ezekkel kapcsolatbankijelenti, hogy a rendeleteket a belügyminisztériumból kapta, és azokat változtatás nélkül továbbította a főbírókhoz. Tagadja, hogy más hivatalokkal hivatali összeköttetésbenállott volna és azt álltja, sem a csenédőrségnek, sem más hatósornak a szorosan vett közigazgatási hatóságokon kívül nem adott és nem adhatott utasítást. A közvádló erre felolvas egy köriratot, amelyet dr. Deák Leó a főszolgabirósághoz, őrsparancsnokségokhoz, a jegyzőségeknek, jegyzőségi kirendeltségeknek küldött. — Jó, hogy még a papoknak nem küldött ilyen utasítást — jegyzi meg a közvádló — és a megjegyzése annál inkább általános derültséget kelt, mert a körirat megszólítása az egyes hatóságokat mint a kámelhárító szervezet közegeit figyelmezteti a kommunista szabotázsra és arra, hogy ezt minden eszközzel le kell törni. Körirat ment a déli határon átcsempészett kommunista és zsidó elemek közlekedésének ellenőrzésére, ugyancsak köriratban adott utasítást, a főispán, hogy a német hadifogságból visszatérő volt jugoszláv katonai személyeket szigorúan ellenőrizzék és kísérjék őket figyelemmel, mert a régi szerboroszbarátság maradványaképen az ilyen katonai személyek között igen sok van, aki a Szovjet felé orientálódik. Dr. Deák arra hivatkozik, hogy a köriratokat túlnyomó részben az apán adta ki. Neki erre nem volt befolyása. Az ő hatáskörébe csak az tartozott, ami politikai természetű volt. — Ez mind politikai természetű, — jegyzi meg a közvádló. — Lehetségesnek tartja-e ön, hogy az alispán az ön tudomása nélkül továbbított volna ilyen fontos rendelkezéseket? — Természetesen referált nekem ezekről — ismeri el a vádlott. Élénk vita fejlődik ki a vádlott ,és a közvádló között közjogi kérdésekről, majd a zsavalyi járásból kiutasított szerb családok sorsáról kér felvilágosítást dr. Kuzmanovics. Dr. Deák azt állítja, hogy ezt Vukovári Béla főszolgabíró saját hatáskörében intézte el, a vita hevében azonban kitűnik, hogy dr. Deák közvetlenül ezután Zsabalyon járt és így tudomása kellett, hogy legyen Vukovári intézkedéseiről. Deák kijelenti, hogy nem emlékszik arra, miről tanácskoztak a főbíróval, de arra pontosan emlékszik, hogy a kritikus napon délután fél kettőtől fél négyig Zsabalyon tartózkodott totta az embereket — jelenti ki a tanú. — Igyekezett gyűlöletet szitani a szerb és magyar lakosság között. Újavrajácsevics Gyula noviszádi kereskedő elmondta,, bárkinek bármire is szüksége volt gazdasági téren, kénytelen volt Krámerhez fordulni, ez azonban a törvényes jogok érvényesítését is megakadályozta. Több tanúnak a vallomását felolvasták. Lázics Sztanko noviszádi kereskedő, együtt érkezett a razzia "ideján Popovics L. Milánnal Noviszádra. Látta, hogy a vasútállomáson Popovics nem áll a csendőrökáltal szorosan körülzárt csoportban, hanem azonnal elhagyja az állomás épületét. Látta Popovicsot a leventeotthon nagytermében is az igazolások idején, ahol Popovics non állt a tplAz odahurcoltakkal egy sárban, hanem az igazoló bizottság asztalai körül állt. Popov,hy ezt tagadja.. .. . A közvádló faggatására Deák végül kétségbeesett hangon, nagy színészi gesztussal kéri: . Kérem, ne faggasson tovább. Dr. , Mécs Alckszandar , tanú vallomása, következik ezután, aki elmondja, hogyPopovics L. Milán iskolatársa volt. Majd részletesen beszél azokról a körülményekről, amelyek között Ropovcs L. Milán ,magyar országgyűlési, képviselővé lett és a hamisított partizánellenes határozásról is. .. : Dr. Deák a tanúra hivatkozik, hogy amikor Lembach távozása mán őt főispánig hivatalába beiktatták, a tanú a Szerb Malaca nevében milyen lelkesedéssel üdvözölte Őt. . , , Ez nem igaz,, igy — mondja a tanú. — Arra hivatkoztam, amikor, latvanegyntvhány év előtt Tekeli Száva ünneplése folyt itt Noviszádon. ... ..V-: - :T'-, Jókai Mór is ellátogatott és pohári köszöntőjében arról beszélt, hogy a szerbség és magyarság testvérnépek, egymásrautalt népcsoportok, amelyeknek nem szabad tűrniük, hogy közöttük mesterségesen gyűlölködést támasszanak. Olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy a magyar nép sohase emeljen kezet a testvéri szerbségre. Ezek voltak Jókai szavai és én ezekre hivatkoztam és figyelmeztettem az uj főispánt. MEGDŐL KRÁMER GYULA , ALIBIJE Nikhlics Milica bírósági tisztviselőnő dr. Nagy Iván közjegyzői irodájának tisztviselőnője volt a razzia idején. A razzia előestéjén az irodában látta a hirhedt igazoló bizottság számos tagját, Gausz Győzőt, dr. Soltészt, Blazsek Ferencet, dr. Wagner Pétert, Hajts Istvánt és Krámer Gyula is közöttük ült. Már akkor híre járt, hogy a zsabalyi vérengzés Noviszádon is megismétlődik és a tisztviselőnő kérdezte a többiek jelenlétében dr. Nagy Ivánt, fenyegeti-e valamilyen veszélyét, tagadó választ kapott. Közvetlenül a razzia után január 25-én a tanú ismét találkozott Krámerrel, aki a tanú egy megjegyzésére azt felelte, nem tudták hogy ilyesmi fog történni. Ez a vallomás megdönti Krámer Gyula alibijét, minthogy a vádlott azt állította, hogy már január 20-án Budapestre utazott. Szimin Koszta cipészmester fiát letartóztatták. Szimin Krámer Gyulához fordult segítségért, de a vádlott azt mondta, hogy csetniken nem lehet segíteni, azt feltétlenül kivégzik és vigyázzon, nehogy az apa és három másik fia ugyanerre a '■ • sorsra jusson. Krámer tagad és izgatottan kiált fel: — Hogy tudnék rén egy apának ilyent mondani. Nem vagyok olyan marha! Prodanov Ljubica elmondja, hogy két testvérivel együtt 1944 tavaszán letartóztatták és a tiszti otthonban borzalmasan kínozták. Később deportálták.A tiszti otthonban történt, hogy Popovics L. Mi- rá’' meglátogatta őket, megígérte, hogy gondoskodik jobb ellátásukról, majd megjegyezte: „Most én teszem, ezt megértetek, de ti se feledkezzetek meg majd rólam.’* Amikor a fiatal leány a kegyetlenkedésekről beszél, Popovics mosolyog, mintegy úgy tüntetve fel a dolgot, mintha ez, mesterségesen beállított vallomás volna. Az elnök erélyesen rákiált: — Ne nevessen! Ezrek tragikus sorsáról van szó, akik maguk miatt jutottak erre a sorsra és ez egyáltalán nem nevetséges. Az elnök erélyes hangon rendreutasítja a mosolygó vádlottat: — itt a nép előtt áll. Mi népbiróság vagyunk és annak a népnek a nevében ítélkezünk, amelynek sorsát önkényesen és saját érdekeik szerint akarták intézni. Amikor itt áll a nép színe előtt és a népbíróság felelősségre vonja, ez nem színház és ideje, hogy megtanulja, hogy most a nép van hatalmon, a népnek kell felelni a tetteikért. Ebből a tanúvallomásból és egy másik tanú vallomásából kitűnik, hogy Popovics a német uralom idején is járt a megkínzott letartóztatottaknál Noviszádon, sőt Budapesten is, Szálasi idejében. DEÁK BESZÉDE HANGLEMEZEN A szerdai napon a bíróság még néhány tanút hallgatott ki, majd a magyar hadbírósági ítéletet olvastuk fel,amelyet a bácskai vérengzések "végrehajtói ellen hoztak. Az ítélet csak a vérengzések közvetlen vezetőit érte, a Szervezőkre és értelmi szerzőkre nem csapott le. Az ítélet megállapította a vérfürdők áldozatainak számát, valamint azt a kegyetlenséget, amellyel az emberek tízezreit meghurcolták, rettegésben tartották ésezreket lemészároltak. A beterjesztett iratok egész tömegét olvasták fel és végül áttértek a vádiratban inkriminált beszédek és cikkek ismertetésére.. Felolvasták Popovics L. Milán cikkeit, amelyek a „Nova Postá”-ban jelentek meg. A Reggeli Újságból cikkeket és kivonatokat olvastak fel Deák Leó dr., Popovics L. Milán és Krámer Gyula különböző alkalmakkor elmondott beszédeiből. * Nagy meglepetést jelentett dr. Deák Leó számára, amikor gramofont állítottak fel a bírói emelvény előtt és viaszlemezekről lejátszották azt a beszédet, amelyet dr. Deák a magyar csapatok megérkezésekor mondott A vádlott eddig azt állította, hogy rögtönzött beszéd volt és nem tudja mit mondott izgalmában. A lemez azt bizonyítja, hogy a fogadtatási ünnepélyt megrendezték, sőt a magyar rádió hangfelvételeket készített közvetítései számára. A viaszlemezt megőrizték és a magyar rádió dr. Oseák Leó lemezét kiadta a jugoszláv néphatóságoknak. A beszéd dicshimnusz Horthy, Hitler és Mussolini ünneplésére. Az iratok ismertetése után a védők előterjesztést tettek a bizonyítási eljárás kiegészítésére. A bíróság az indítványokat elutasította azzal az indokolással, hogy az eddigi bizonyítási anyag teljes mértékben megvilágította a tényállást HALÁL ! Szerdán délután kezdődnek a perbeszédek. Elsőnek Kuzmánovics Szlavkó dr. a vajdasági közvádló mondja el többórás vádbeszédét Teljes részletességgel foglalkozik az egyes vádlottakkal és bűncselekményeikkel és jellemzi azokat az állapotokat, amelyeket a fasizmus teremtett és amelyekben a vádlottak bűntetteiket elkövették. A közvádló végül a következőket mondja: A nap törvények 3-ik szakasza értelmében kérem a bíróságot, hogy dr. Deák Leó, Popovics L. Milán, Krámer Gyula, Bátory Géza, Könyöki József és Knázy Péter vádlottakra halálbüntetést szabjon ki, rendelje el vagyonuk elkobzását és foszsza meg őket politikai jogaiktól. Az esti órákban a védők mondták el perbeszédüket találgesést kér a főntrádló Deli, Popovics, Sziver, Sátori, lombod, Kingiál és Knézy fejére Befejeződött a bizonyítási eljárás a bácskai háborús bűnösök bűnöszében Deák rugalmas emlékezőtehetsége AZ UNRRA FOKOZZA SZÁLLÍTÁSAIT Október első felében 82 ezer touna árult Juoszláviába Az UNRRA-küldeményekérkezése Jugoszláviába október első felében 30 ezer tonna növekedést mutat a szeptember hónapban leszállított mennyiséghez mérten. Tizennyolc UNRRA-hajó Trieszt, Szplit, Dubrovnik és Sibenik kikötőiben október első 20 napja alatt 82.713 tonna árut rakott ki, míg szeptemberben mindössze 53.019 tonnát. Október első 20 napja alatt 61.481 tonna gabona és más élelmiszer érkezett, de mindennap jönnek újabb szállítmányok Kanadából, az Amerikai Egyesült Államokból és Angliából három tonnás teherautók. A küldemények főként élelmiszerből és szállítóeszközökből állanak. Ezenkívül az UNRRA naponta több mint száz teherautót és 50 „Jeep”-mintájú gépkocsit küld az országnak, amelyeket az amerikai katonaság bocsájtja rendelkezésre. Október 1—20-ig az UNRRA átvett az amerikai hadseregtől 6.383 háromtonnás legnagyobbrészt pótkocsis teherautót, amelyeknek Jugoszláviába szállítását ugyancsak megkezdte. Az érkezett autók nagyrészét nyomban felhasználták a dalmát tergerpart kikötőiben kirakott áruknak a passzív vidékekre történő elszállítására. Ugyanebben az időben leszállított az UNRRA Jugoszláviának mintegy 2 000 öszvért, amelyeket az Olaszországban állomásozó amerikai katonaságtól vásárolt: 262 traktort, 2.720 tonna , ruhát lábbelit, orvosi műszere, műtrágyát és más hasznos árut. XI, 1. A báttpír, küsellátási pára is üzemel és a szabotáló naplóké államosításit követelik Havrországon A Magyarországi súlyos gazdasági és közellátási viszonyok rendezésére közellátási tanács alakult a pártok vezéreiből, amely vállalta azt, hogy a hétfőn, vagy kedden megalakuló új kormányt, a pártszervezeteken keresztül, teljes mértékben támogatja az ország viszonyainak feljavítására irányuló munkájában. A sok tekintetben katasztrofális közellátási helyzet, amely Magyarország számára ma Budapesten és a nagyobb városokban a legsúlyosabb gondot jelenti, olyan beavatkozást tesz szükségessé, amely érdemleges átalakulást jelent Magyarországon. Több irányból mozgalmak indultak meg, amelyek célja, hogy a nagyipari vállalatok, közellátási gyárüzemek, szénbányák feloszthatatlan mintagazdaságuk általános államosítását hajtsák végre. A Magyar Kommunista Párt az országban folyó szabotázs letörésére követelte a bányák államosítását, a spekulációval foglalkozó nagytőkék és a szabotáló nagyüzemek azonnali kisajátítását, a magyarországi németek földjének gyors ütemben való elvételét és mindazoknak az üzemeknek az államosítását, amelyek a háború alatt nyerészkedésből, rendszeresen és tudatosan támogatták a fasiszta hadviselőket. Ezek között első helyen áll a csepeli Weisz Manfréd gyár, amelynél legutóbbi üzemi bizottsági ülésén határozati javaslatot fogadott el munkásság, a fegyver és hadianyag gyár államosítására. Az üzem szociáldemokratái még nem fogadják el a határozati javaslatot, de valószínű, hogy hozzájárulnak. Ugyanilyen mozgalom folyik az összes bányákban és a magánvasutaknál is.