Magyar Szó, 1945. december (2. évfolyam, 279-305. szám)
1945-12-01 / 279. szám
X?f. 1.________ iamii' iywiitii»Tia~—wnamri—a Magyar Szó Összeült az első demokratikus magar országgyűlés IÍ£EY*rers’ág történt Imében elsben választottak •tvszatil parasztembert a Ház e.névé Csütörtökön ült össze az új magyar országgyűlés első ülésszakára. A megnyitó ülés ünnepélyes külsőségek között folyt le és a karzatok zsúfolásig megteltek. A diplomáciai páholyban Vorosilov marsal, Puskin szovjetkövet és Grigorijev követségi tanácsos mellett egész sor magasrangú orosz tiszt és az amerikai és angol követségek személyzete foglalt helyet. Nagy feltűnést keltett, hogy a képviselők nem pártonként csoportosulva foglalták el helyüket a Házban, hanem különösebb elhatárolás nélkül egymásba olvadtak, ezzel is kifejezésre juttatva azt, hogy szoros együttműködésben kívánnak dolgozni. Ezt a külsőségekben kifejezésre juttatott szegemet a tanácskozások érdemleges anyaga is igazolta. A választásokat, amelyek keretében az elnökség tisztségeit betöltötték, vita nélkül folytatták le úgy, ahogyan arra vonatkozólag már a pártközi értekezleten megállapodtak. A Ház elnöke Nagy Ferenc kisgazdapárti képviselő lett, alelnököknek Kossa István kommuristapárti és Kéthly Anna szociáldemokratapárti képviselőket választották meg. Nagy Ferenc házelnöki helyeinek elfoglalásakor beszédet mondott, amelyben megelégedéssel állapította meg, hogy Magyarország történelmében először történik meg, hogy egyszerű parasztemberi a Ház elnökének székében. Ebben szimbólumot lát, az őszinte demokrácia jelképét és azt, hogy az agrárország a földművesség megerősödésére és érvényesülésére törekszik. Beszéde egyébként reálisan józan volt és ezzel is kifejezésre juttatta azt, hogy nem a régi reakciós korszak fellengős ígérgetései hangzanak el, hanem reálpolitikát kívánnak folytatni. Ugyanilyen értelmű volt a miniszterek felszólalása is a megnyitó ülésen. A kormány tagjai teljes számban megjelentek, Tildy Zoltán miniszterelnök mellett kétoldalt az államminiszterek ültek, majd sorba következtek az egyes tárcák miniszterei. A felszólalók valamennyien hangoztatták, az új munkaprogram arra irányul, hogy megteremtsék a belső rendet politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt és egyben szoros baráti kapcsolatokat építsenek ki elsősorban a szomszédos államokkal és a többi hatalmakkal is. Az érdemleges tanácskozásokat csak pénteken kezdték meg. A magyar közigazgatásban végrehajtandó reform és nagy tisztogatás előkészítéseképpen pártközi értekezleteken döntöttek a főispáni állások betöltéséről. Megállapodtak, hogy az állásokat kulcs szerint, a pártok erőviszonyainak megfelelően töltik be. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb főispáni állásra kisgazdapárti tagot neveznek ki, de ezek is nagyrészt, a megyei viszonyoknak megfelelően földművesek és hasortló dolgozó emberek lesznek. Hét főispánt a kommunista párt és hetet a szociáldemokrata párt tagjai sorából neveznek ki. Vajdaságban g®8 feeszerző-folfiasztási szüvetkezet működik !s?Srenczsei, mim á-a ireo?.kaiái?Uita az órdrég'tás! és a szekti*'- cét . A felszabadulás óta eltelt időszakban jelentős eredményeket könyvelhetünk el úgy az újjáépítés, mint a széles néprétegek életfeltételeinek feljavítása terén. A beszerző-fogyasztási szövetkezetek megszervezésében is nagy sikereket értünk el. A szövetkezetek szervei ma már Vajdaság lakossága ellátásának elsőrendű tényezőjeként szerepelnek. Vajdaság 363 beszerző-fogyasztási szövetkezete 134.626 tagot számlál, ami azt jelenti, hogy a családtagokkal együtt 543.529 fogyasztó a szövetkezetek útján fedezi szükségleteit. Óriási jelentőségű már maga az a tény is, hogy tartományunk lakosságának egyharmada megértette a szövetkezetek elvitathatatlan szerepét az ország újjáépítésében. Népeink gazdaságilag legszegényebb rétegei tömörültek a szövetkezetekbe. Vajdaság szövetkezetei szövetség jéhez még nem érkeztek be aefizetett részvényekről szóló jelentések, de az eddigi adatokból kirajzolódnak a nagyszabású tevékenység körvonalai, így például 21 szövetkezet 820 744 dinár részvénytőkével rendelkezik, 17 másszövetkezet 1 1,662.213 dináros forgalmat bonyolított le, míg a noviszádi munkás-alkalmazott beszerzőfogyasztási szövetkezet forgalma eléri a 25 millió dinárt. A város és falu fogyasztóinak nagy része belépett a szövetkezetekbe. Noviszádon, Petrovgrícon és Vrsacon 50, Szuboticán 30, Parcsevón 40, Eleméren Bácskipovácon, Ramenkái, Szurdokon és egyéb helyeken 80—-900 -es a lakosság részvétele a szövetkezetekben. A munka fejlődésével és a szervezettség megerősödésével párhuzamosan javul mágunk általános gazdasági helyzete és fokozatosan eltűnnek az akadályok és nehézségek, amelyek hátráltatták a szövetkezeti mozgalom lendületes kifejlődését. Egyes körülmények azonban még mindig hátráltatják a munkát, így nagy hiány mutatkozik szakképzett vezetőkben. Az új vezetők még tapasztalatlanok és tanulniuk kell, hogy szervező képességeiket teljes mértékben kifejleszthessék. A szövetkezeti tagok sokszor panaszkodnak is, mivel egyes esetekben a vezetők tapasztalatlansága miatt károsodás éri a közösséget. A vajdasági szövetkezeti szövetség már megtette a szükséges lépéseket, hogy végetvesszn ennek az állapotnak. 7 t tanfolyamot rendeztek, amelyeken hatvan adminisztratív vezetőt képeztek ki. A közeljövőben a kerületi székhelyeken is hasonló tanfolyamokat szerveznek azzal, hogy az adminisztratív oktatás mellett megfelelő számú kiszolgáló személyzetet is kiképeznek. A szállítási nehézségek továbbra is akadályozzák a beszerző-fogyasztói szövetkezetek munkájt. A szövetség mindössze 3 tehergépkocsival rendelkezik. Nemrégen 35 tehergépkocsit igényeltek a legszükségesebb szállítások lebonyolítására. Hozzáláttak a központi elosztóhelyek megszervezéséhez is. Ily módon meggyorsítják az áru és a befektetett tőke forgalmát. Vajdaság területén 22 szövetkezeti körzetet alakítottak. Ezekben elosztóközpontokat szerveztek nagyobbára olyan helyeken, ahol legkedvezőbbek a szállítási viszonyok és legjobban el lehet helyezni az árut. A központok megszervezésével lehetővé vált, hogy az áru közvetlen uton jussön a termelőtől a fogyasztóhoz. Ezzel pedig csökkennek a szállítási költségek és olcsóbb lesz az áru. A szövetkezeti élet további kifejlődéét nagyban elősegítheti a város és a falu közötti kapcsolat elmélyítése. Gyakran előfordul, hogy a vidéki szövetkezetek üres szállító eszközökkel jönnek Noviszádra, hogy átvegyék a számukra kiutalt árukat. en esetek nagy mulosztást jelentenek, mert ugyan,, A kereskedősegédek és tan ondók elméleti és gyakorlati szaktudásának kitelvesztése érdekében a va'deeáoi nénmrlam^nt kereskedelmi ümm^^álya Vojdaság ©«rész területén engedélyezte a keresk'v'delmi továbbképző szakiskolák megnyitásét. A rendel értelmében a m. tai kereskedmfiak legttőbb msetartott konferenciájukon pl. határozták, how megindulók továbbképző iskolájukat. A kereskedőlomoncok száméra kötelező az isk^a I**o*atása, a kerekedésevédek és bármel v más rmmr eternit tMv» önként fcoírrbkarhat. A is*en csekMv lem:. A"z elw®dó«ekat a zentai középiskolák tejárai, a tanítók és a rek tartják. A tanfolyamot az esti órákban rendezi k me», iv az ifhmág n«m m’mkáj» nwt'^dtán el’érhat az i*ket*ba is. Felvételre jelentkezni lehet mir'január) dőhtten 15 óréig a Molnár-Szipán-féle temetkezési valalatban, a kereskedő ifjak egyesültének titkáránál, ekkor főzelékfélét és a falu egyébb termékeit is beszállíthatnák a városi fogyasztók részére A város és a falu egészséges áruforgalma hozzájárulna a munkás-paraszt szövetség gazdasági alapjának megvetéséhez. Ha a szövetkezetek vásárolták fel a falusi termékeket, megakadályozhatják az árásgitát és a spekulációt. A szövetkezetek feerősítésének munkájában részt kell venni minden szövetkezeti tagnak A nehézségek leküzdhetők, ennek legjobb bizonyítéka az eddig végzett munka. Néphatóságaink hathatós támogatást nyújtanak fiatal szövetkezeteinknek, mert kellőképen értékelik munkájukat, amelyet a széles dolgozó tömegek ellátásában végeznek. Joggal mondhatjuk, hoffy szövetkezteink felszámolták a feketekereskedelem legnagyobb részét. Ezért saját és országunk érdeke is hogy erős szövetkezeik éarvitsák a mind élénkebbé váló kereskedelmi életünket Szneft rakéták pásztái világították be az estet. Furcsa öröm fények, merész villanása szabadságtüzek az ég végtelenjében. Katonák, polgárok és fiatalok táncoltak vidám muzsikaszó mellett a Szabadság téren. A villanyégőkből kirakott ötágú csillag mintha most vörösebben sziporkázott volna a müzsgő és boldog tömeg felett . Magyar szívemet éles fájdalom markolta meg. Úgy éreztem, irigységgel vegyes bámulat összesürüsődött fájdalma ez egy kicsiny, de hős nép öröme láttán, amely négy évvel ezelőtt elindult a balkáni hegyrengetegből, hogy megvívja a túlerővel egyenlőtlen és népeket csodálatba ejtő harcát a szabadságért, azért, hogy november 29-én ünnepelve és boldogan odakilthassa a világnak: Köztársaság. Petőfi népére gondolok, az én magyar népemre, akit áruló és sohasem magyar urai szégyenteljes kalandba sodortak, egy népre, amely most lelki egyensúlyát elveszítvén önön testét emészti Petőfi népe, úttalan magyar nép, végy példát hősi szomszédodtól, a kicsiny és gerinces jugoszláv néptől, amely megmutatta hogyan kell emberhez, szabad nemzethez méltón élni. „Köztársaság, Népköztársaság!" hallom mindenfelé az ünnepin utcán. Együtt örülök és sírok a néppel, amely még nagyobbá rőtt szememben ezen a napon Reggel egy kenyeresboltban szegény, öreg, szerb telepessel osztottam meg kevés kenyerem. I.n a marvar puszták szülötte vagyok, n a délszláv hegyek uj életet kereső, boldog fia, egy a szabadságharcosok közül. Tudtam, hogy ma nagy nan van, az ő napja és' mirdanmüank örömünpepe Mindenemet, a szivemet is odaadtam vorra neki bámulatom és c’esett, vahtdó récém bámulatának ne'ér d végtelen tisztelet jeléül a fiatal és boldog nén menóan találása, Népi Köztársasága iránt. (th. 1.) jfpfi»«1 fry *iK|ib<!to?f£ O’SI n*?!> 7*nt*fi Siffadalos dolgozó népünk kötelessége ellenőrizni a gabonafeleslegek beszállítását Hazánk ma a termelés minden területén, a gyárakban, a bányákban és a földeken óriási erőfeszítéseket tesz, hogy a négyéves harc súlyos sebeiből kigyógyulva, minél előbb megteremtse népei számára azokat a jobb anyagi és szellemi bázisokat, amelyek a demokratikus rendszer természetes velejárói. A nép általános életszínvonalának emelése diktálja ma mindenütt az iramot. Ezért folyik hősies versenymunka az ipari és mezőgazdasági termelésben, ezért fáradoznak néphatóságaink azon, hogy szövetkezetek és népmagazinok felállítással letörjék a fekete kereskedelmet, ezért juttatják a nincstelen paraszti tömeget földhöz és ezért harcolnak politikai vonalon mindazok ellen, akik közvetve, vagy közvetlenül, tudatosan, vagy tudattalanul a reakciót, a nép esküdt ellenségét támogatják. Az újjáépítés szerves része, a termelt javak igazságos elosztásának alapfeltétele és a földműves társadalom öntudatának és építőszándékának értékmérője a gabonafelesleg beszállítása is. Az ország népe nem egyenlő arányban vette ki részét a háborúból. Voltak olyan helyek — ide tartozik Vajdaság is —, ahol a lakosság aránylag békés termelőmunkát végezhetett és voltak olyan országrészek, ahol a háború állandósult, a lakosság a legnagyobb nélkülözésekben élt és termelőmunkáját az ide-oda mozgó hadszíntér lehetetlenné tette. Természetes, hogy most amikor a harcok befejeződők, a háború sújtotta és mindenükből kifosztott országrészek lakosságának nyomorát, kenyérgondjait azoknak kell enyhíteniük, akiknek a termelt javakban feleslegeik vannak. Ez nem kényszert és nem alamizsnát jelent, hanem a legszentebb polgári és emberi kötelesség teljesítését azokkal szemben, akik harcoltak, szenvedtek és nélkülöztek népeink szabadságáért. A népkormány a rgjózanabb megfontolás és belátás szellemében állapította meg, hogy a föderális egységeknek és az autonóm Vajdaságnak milyen mértékben kell hozzájárulniok éhező embertársaink megsegítéséhez, hány vágón gabonát kell eljuttatniok még a tél beállta előtt oda, ahol erre a legnagyobb és legégetőbb szükség van. Vannak Vajdaságban városok és falvak, ahol a helyi néphatóságok és a földművesek kölcsönös megértésével sikerült még idejében beszállítani a megállapított gabonafeleslegeket. Ezek a városok és falvak követendő példát mutattak arra, hogyan lehet és kell segítséget nyújtani fiatal demokratikus országunknak a nehézségek megoldásában. De, sajnos, vannak Vajdaságban azan helységek — és nem is csekély számban —, ahol sem a néphatóságok, sem a földműves lakosság nem fogta fel kellő komolysággal, kellő öntudattal ennek a fontos akciónak országos jelentőségét. Sőt megtörtént egyes helyeken, hogy még a feleslegek összeírását sem végezték el a hivatalos szervek úgy, ahogy azt az előírások megkívánték volna. Egy bánáti faluban az összeírást az ifjúság vállalta és elkövette azt a hibát hogy a gabonafelesleg mennyiségének meghatározását könnyelműen teljesen a termelőkre bizv a sőt egyenesen ősszel átszőtt egyes lelkiismeretlen gazdákkal, akik különben hajlamosak arra Hogy a beszolgáltatások alól minden után-módon kivonták magukat. Egyes helyeken a földművesek, ahelyett, hogy beszél iitották volna feketén értékesitették gabonafeleslegeiket. De se sze-i se száma az éves és ehhez hasonló visszaéléseknek. Sokszor elmondottuk már és megismételtük ezúttal is, hogy az állam ma a nép érdekeit képviseli. Az ország lakosságának nagy többsége nagyon is hatalmas vérdozatokat hozott azért, hogy az ország kormányának ruhát maga vehesse kezébe jobb jövőjének, gazdaság és szellemi fejlődésének maga szabhasson irányt. A dolgozó nép által kitermelt javak ma nem az uralkodó osztályok, az iparmanások, feudális földesurak és áruló politikusok zsebeibe vándorolnak, hanem egészséges, szociális körforgást végeznek, visszatérnek oda, ahonnan elindultak, a néphez, az egyetemes népi életszínvonal, a nagyobb darab kenyér és a kulturális fejlődés céljait szolgálják. A gabonafelesleg rendszertelen és pontatlan beszolgáltatásával földműveseink saját érdekeik ellen cselekszenek, mert megnehezítik ilyen módon az ország ellátását, támpontot adnak a nép sötétben bujkáló ellenségeinek arra, hogy újra kizsákmányolhassák a dolgozó parasztságot és megbontva népeink egységét, lerombolhassák a négyéves szabadságharc vívmányait. A népi államigazgatás már abban is lényegesen különbözik a régi reakciós uralomtól, hogy célkitűzéseit, amelyek végeredményben a nép érdekei szolgálják, nem a nyers erőszak, hanem a józan mérlegelés, a legteljesebb demokrácia szellemében igyekszik keresztülvinni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes jobbmelti földművesek, nagyon is átlátszó szándékkal, lelkiismeretlen módon büntetlenül visszaélhetnek a kormány és a nép jóhiszeműségével A dolgozó néprétegeknek, a városok és falvak nincstelen tömegeinek kötelességük, hogy a néphatóságokkal együtt a legszigorúbban ellenőrizzék a gabonafelesleg beszállítását. Sürgősen pótolnunk kell a mulasztásokat azokban a városokban és községekben, ahol a gabonaszállításokat eddig még nem teljesítették. A gabonarejtegetőket, a spekulánsokat, a nép tudatos ellenségeit kíméletlenül le kell seprezni mindenütt, ahol felütik fejüket. Az ellenőrzést maga a nép kell hogy kezébe vegye, hiszen a múltban nagyon jól megtanulta, mit jelent éhezni, mit jelent szenvedő testvéreinken segíteni és mit jelent megerősíteni a demokráciát, amelyérl évszázadokon át annyi népi hős áldozta életét. A gabonafelesleg beszállításának teljesítése ma a legfontosabb feladat, a dolgozó nép és az újjáépülő ország ügye, erőpróbája a Vajdaságban élő népek öntudatának és segítőkészségének. ( Szó) Szövetezetei alekedtek a návó telepesek A grahovói járás telepesei alig két hónappal ezelőtt érkeztek meg a bánáti Nákovó községbe. Meg sem melegedtek új otthonaikban, máris hozzáláttak a munkához, hogy kiépítsék a kölcsönös segítségen alapuló közösségi életet. Meggyőződtek arról, hogy a lakosság és saját maguk élelmiszerellátását csak szövetkezeti úton biztosíthatják és csak ily módon akadályozhatják meg a feketepiacot és a spekulációt, amelynek célja, hogy az árakat felverje és lehetetlenné tegye a község lakosságának normális életét. A telepesek a község néphatóságánal és szakértőinek támogatásával régitkitolták a munkás beszerző és értékesítő szövetkezetét. November 25-én konferenciát hívtak egybe, hogy a telepesekkel részletesen megismertessék a szövetkezet célját és fontosságát. A megbeszélések befejezése után Nákovón letelepedett 300 telepes család közül 271 azonnal belépett a szövetkezet tagjai sorába. A beiratkozási díjakat a helyszínen kifizették, s ezzel megteremtették az első anyagi alapot, amelyen a szövetkezet megkezdheti működését. A nákovói eset is bebizonyítja, hogy a telepesek a négyéves népfelszabadító harc szellemében élnek és minden áldozatot meghoznak a közös ügyért, hazájuk boldogulásáért