Magyar Szó, 1946. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1946-04-01 / 78. szám

Ara 2 dinár Halál a fasizmusra# — Szabadsági a népneki Hl. évfolyam ■ f­r»nw «i'F'Nf» ítionTrtVn iA.VAJ­DA SA­G I ^ NÉPFRONT NAPILAPJA Notiaxádi hétfőt 1946. április 19 78. szám __________ • • nauesm A nemzetgyűlés hét háza megszavazta az általános hadkötelezettségről szóló törvényt Szimics Vladimír elnök, a Szövetségi tanács ülését meg­nyitva bejelentette, hogy a na­pirenden az általános hadköte­lezettségi törvény javaslata sze­repel, amelyet a nemzetgyűlés sürgősnek nyilvánított. Közölte az elnök azt is, hogy Broz Jo­­szip­ Titó marsal mint nemzetvé­delmi miniszter megbízta Vuk­­manovics Szvetozár tábornokot, hogy képviselje őt a törvényja­vaslat vitájában a Szövetségi tanács ülésén. A törvényhozó bizottság előadója Mijuskovics Radován ismertette a törvény, és felolvasta a törvényjavaslat­hoz fűzött indoklást, amelyben Titó marsal megindokolta tör­vényjavaslatát Az indoklás a következő: A nemzetgyűlés elvben elfogadta a törvényjavaslatot, majd a részletes vita során Pavlovics Pavle indítvá­nyozta, hogy a családfenntartók szá­­mára tegyék lehetővé a hadkötele­zettség alól való felmentést. Vuk­­manovics Szvetozár tábornok vála­szában rámutatott arra, hogy ezt az intézkedést nem véletlenül, hanem szándékosan törölték a törvényből, mert a régi Jugoszlávia rendszere azt mutatta, hogy ez az intézkedés a régi uralom egyik népbolondító intézkedése volt.. A katonaköteles fiúk családfenntartói minőségben történt felmentésér­e a legszegé­nyebb néprétegnél volt szükség, amelyet azonban a­­felmentés miatt sú­lyos hadmentességi adóval sújtot­tak Az új Jugoszláviában senki sem mentesülhet ezen kötetezettség alól, ha alkalmas és ha becsületes pol­gára az államnak. — Egyébként — mondta a tábor, ttok — demokratikus­ államunk kö­telességének tekinti, hogy gondos­kodjék a nép minden rétegéről, te­hát a munkásságról, földművesekről és ellátatlan családokról is. A csa­ládfenntartó bevonulása folytán te­­hát egyetlen család sem marad el­látatlan, mert az állam kötelesség­­szerűen gondoskodik róla. Ez az ál­lam természetes kötelessége azok­nak a csalásával szemben akik fegyverben állanak a haza védelmé­ben. A Szövetségi Tanács a továbbiak során vita nélkül egyhangúlag rész­leteiben megszavazta a hadkötele­zettségi törvényt. Az ülés végén az igazoló bizottság jelentését terjesz­tették be. A NÉPEK TANÁCSÁNAK ÜLÉSE A Népek Tanácsának ülésén dr. Vidmár Joszip elnök bejelentette, hogy a hadkötelezettség­ törvényja­vaslat tárgyalásánál Tito­kmarsall Apostolovics Mihájló altábornagy képviseli, aki egyben előadója is volt az ügynek és beszámolt arról, ,­­ogy az előterjesztett törvényjavas­lat rendezi minden állampolgár vi­­szonyát a népi hadsereggel szem­ben. .Jel­emző, hogy ez a törvény kötelező minden állampolgárra egy­­aránt. A kiképzésre nagy gondot fordítanak és a szolgálati időt en­nek megfelelően állapították meg mert a katonák kiképzettségétől függ nemcsak az ország védelme, hanem magának a katonának a biz­tonsága is háború esetén. A Népek Tanácsa elvben és rész­leteiben is megszavazta a törvényt, amely a hivatalos lapban való meg­­jelenésekor életbe lép A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság alkotmánya előirányozza a népköztársaság polgárainak általános hadkövetezettségét. Hogy az alkot­­mánynak ezen rendelkezéseit közelebbről meghatározzuk, elengedhetetle­nül szükséges, hogy külön törvényes előírásokkal szabályozzuk a szol­­gálatot a jugoszláv fegyveres erőkben. Ez a törvény az alapja a fegyve­res erők szervezetének és életének és ezért a legnagyobb jelentőségű és nagyon sürgős. E törvény fő jellegzetességei a következők: 1. A katonai kötelezettség általános és személyre szóló Jugoszlávia minden alkalmas állampolgára számára. Ennek a kötelezettségüknek a fegyveres erőkben végzett szolgálattal tesznek eleget. A fegyveres erők soraiban való szolgálatra alkalmatlan személyeket nem kötelezik adófizetésre —­­llakmentességi adó fizetésére —, ahogyan ezt egyes országokban teszik, mert véleményünk szerint az ilyen adó alapjában véve igazságtalan és főként a legszegényebb rétegeket sújtja, mert éppen ezekből a körökből kerülnek ki legtöbben azok, akik rossz táplálkozás folytán alkalmatlanok a fegyveres erőkben való szolgálatra. 2. A készültségi, mozgósítási és hadiállapotban fegyverbe szólíthatók a technikai, egészségi szolgálatbeli és egyéb szakképzettséggel rendelkező nők is. A törvény azonban nem irányozza elő, hogy a nőket harci szol­­gálatra is beosszák, csupán szakfeladatokra képzettségük szerint­ kapnak beosztást. 3. A fegyveres erő rendes állományban, továbbá készültségi, mozgó­sított és hadiállapotban lehet. Az alkotmány rendelkezései értelmében a nemzetgyűlés elnöksége dönt az összes fegyveres erők mozgósításáról. A készültségi állapotot és az egyes részek mozgósítását — a jelen tör­vény szerint — a legfőbb parancsnok rendeli el. 4. A hadkötelezettség a fegyveres erőknél 20—55 évig tart azzal, hogy a szolgálat a hadműveleti seregekben 20—40 évig, a tartalékot fegyveres erőknél 40—55 évig tart. A nemzetvédelmi miniszter azonban készültségi, mozgósított és hadviselési állapot esetén szolgálatra hívhatja be az If­ja­­kat is 17—20 évig. 5. A szolgálati időt a káderben két évre Irányoztuk elő, kivéve a harcigépkocsik és a repülősök szolgálatát, ahol a szolgálat természete folytán nagyszámú specialista kiképzésének érdekében három évet, to­vábbá a haditengerészet szolgálatát, amelynél ugyanezen okokból négy évet irányoztunk elő. Ez a legrövidebb szolgálati idő amit előirányozhattunk, mert a mai fegyverkezési technika és hadviselési módszerek megkövetelik a katonák hosszas kiképzését. Ez a szolgálati idő általános és nincs kivétel nincs, sem felmentés (a családfenntartók számára), sem rövidített szolgálat, mert kell, hogy minden alkalmas állampolgár egyforma kiképzésben részesülön. P.len­­kező esetben, háború esetén, jobban kiképzett társai mellett kedvezőtle­­nebb helyzetben volna. Ez az intézkedés megfelel az alkotmány szellemének is, amely nem enged meg semmiféle kedvezményt sem származási, sem vagyoni, sem képzettségi alapon. 6. Azokat a személyeket, akik a káderszolgálat idején vagy a háború során megfelelő képességeket tanúsítanak. Iskolába vagy altisztek és tisz­tek kiképzésére szolgáló speciális egységekbe utalják. Ilyen módon lehe­tőségei múljanak arra, hogy mindenki, tekintet nélkül iskolai képzettsé­­gére, altiszt vagy tiszt lehet, természetesen azzal a feltétellel, hogy ren­delkezik a megfelelő képességekkel, amelyeket egy modern népi sereg * Irányítójától megkövetelnek. A törzsszolgálatra halasztást elvhez csak kivételes esetekben adhat­nak és pedig a 27-ik életév betöltéséig. S. A fegyvergyakorlatra való behívás fontos Intézkedés annak érde­kében, hogy a feeveres erők mindenkor felkészültek tegyenek a hábo­­rúra, a káderekben szerre*» hi«**«» felfrissítsék és a h»öltö*ftezetteket kioktassák az új fegyverek kezelésére és új taktikai eljárásokra. • A tl«ztl szolgálat tekintetében Jelentos Intézkedést Irányoztunk elő annak érdekében, hney a vezeték kerete mindenkor elé-né fiatal marad­jon előirányozunk, hogy a tényleges tisztek a békebeli had«erek­ben az aitóbb tisztikarnál az 50-ik és a törzstisztikarnál a 60-ikk életév betölté­séig sz­teálhatnak. Azonos Intézkedéseket Irányoztunk elő a tartalékos tiszteknél s« azzal a hülfinhséggel, hogy náluk ez nem annyira kényes természetű intéz­kedés, mint az aktív tiszteknél. I. Hogy a hadkötelezettek nyilvántartását létszerű­en vezethessék előirányoztuk, hogy mindenki, aki a káderszolgálatát kitöltötte, kötetes ma is gondoskodni arról, hogy a katonai nyilvántartásba bevezessék és •ehhel* a célból jelentkeznie kell a katonai területi nyilvántart* szerveknél Ez szüksége, már csak azért is, mert a pritvántartás* a lekhrív és nem •i illetéséri hely szerint vezetik. Hűen módon egyébként nagyon egy­ szám­vá válik a havi kötelezettek nyilvántartása. BROZ JOSZIP-TITO, Jugoszlávia marsalja, nemzetvédelmi miniszter AZ IRÁNI KÉRDÉS TÁRGYALÁSA A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN A Biztonsági Tanács legutóbbi ülésén Lange Oszkov nagykövet a szovjet-iráni kérdés tárgyalása so­rán felszólít és figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a tár­gyalások a szovjet és az Irni kor­mány között befejeződtek és Irán­ból kivonták a szovjet csapit­ikit, az­ alapokmány rendelkezése értel­mében tehát nincs ok arra, hogy a tanács foglalkozzék ezzel a kérdés­sel. Kétségtelen, hogy a Biztonsági Tarmicsonvest folyamatban lévő tár­gyalásai kedvezőtlen kihatással le­hetnek a szovjet-iráni tárgyalá­sokra. Megalakult a Hazafias Arcvonal második kormánya Bulgáriában. AZ ÚJ KORMÁNY FOLYTATJA AZ EDDIGI KIIL ÉS BELSŐ UTAKÁT AZ ORSZÁG DEMOKRATIZÁLÁSÁRA ÉS A SZÖVETSÉGESEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN A bolgár kormányalakítási tár­­gyalások, amelyek során az ellen­zékkel is érintkezésbe lépett Geor­­giev Kimon, a kormányalakítással megbízott miniszterelnök — mint jelentettük — szombaton megakad­tak. Az ellenzék olyan követelések­­kel állott elő, amelyeket a kormány nemcsak nem volt hajlandó teljesí­teni de nem­­is teljesíthetett, mert álláspontja szerint ezek a követe­lések ellentétben állottak a mosz­kvai hármasértekezlet határozatai­­val Kirszanov szófiai szovjet meg­hatalmazott miniszter szombatra virradó éjszaka megjelent Geor­­giev miniszterelnöknél és a bolgár ellenzék követeléseivel kapcsolat­­ban, amelyekhez az ellenzék a kor­mányban valón­ részvételét kötötte, a következőket közölte: »A Szovjet Szövetség álláspontja szerint az ellenzék feltételei ellen­keznek a moszkvai hármasértekez­­let határozataival és ezért elfogad­hatatlanok. A szovjet kormány he­lyeseknek nyilvánítja azokat a fel­­tételeket, amelyeket Georgiev Ki­­mon miniszterelnök a tárgyalások során közölt és az ellenzék köteles­sége lett volna, hogy ezeket a fel­tételeket a moszkvai hármasértekez­­let határozata nevébe­­ figyelembe vegye.­ A miniszterelnök ezután meg­kezdte a tárgyalásokat olyan kor­mány alakítására, amely ismét a Ha­­zafies Arcvonalban lévő pártok so­­raiból pla'-ü­l meg és vasárnap dél­előtt közölte, hogy megalakult az új kormány, amelyben a miniszter­­elnöki tárcát Georgiev Kimon, a Zveno­ szervezet tagtja, a helyettes miniszteri tárcá**at Kosztov Prajcse kommunista és Oborov Alekszandar földmű­vespárti töltik be. Külügyiül­­■észter Kulisev Georgij, belügymi­niszter ismét Jugov Anton lett. A kormányban összesen négy Zveno­­szervezetbeli, öt kommunista, há­rom földművespárti, két szociálde­mokrata, egy radikális és egy füg­getlen pártonkívüli áll. A helytartói tanács vasárnap reggel aláírja az új kormány kinevezését Egyidejű­­leg Csolakov Sztancso egyetemi tanárt, eddigi pénzügyminisztert a bolgár nemzeti bank kormányzójá­vá nevezték ki, Sztefanov Iván ta­nár helyére, aki pénzügyminiszter lett A Hazafias Arcvonal hivatalos lapja vasárnapi számában megállap­pítja, hogy a Hazafias Arcvonal új kormánya becsületes és kipróbált politikusokból alakult meg, akik­nek eddigi tevékenysége legna­gyobb biztosítéka annak hogy e népi program megvalósul. Kezükbe veszik az ország újjáépítésének in­tézését és megszilárdítják a demo­­kráciát Bulgáriában­. Külpolitikai vonalon a kormány megmarad az­­­ddigi Irányzat mellett, amelynek középpontjában a legőszintébb ba­ 'hátság áll, amelyet a bolgár nép a Szovjet Szövetség népei iránt érez. Emellett folytatni fogják a szoros együttműködést a testvéri Jugo­szláviával és minden ereinkkel arra törekszenek, hogy baráti és normá­lis viszonyt tartsanak fenn az Egye­­sült Álamokkal és Angliával. Igye­kezni fognak bizto­sítani a méltó és igazságos békét Bulgária számára. Az új kormány me""''akultásával k­apcsolatban Ko­árov Vaszilij, a 'czobranye elnöke, ám­ill* 1-re, hét­­főre összehívta a bobgár nemzet­­i­ vilés rendkívül ülésszakát. N­ szunyoli árnyékban folytak le a vasárnapi választások Bör­rországban Az egész demokratikus világ ag­gódó figyelme mellette folytak le vasárnap az általános választások­­Görögországban. Százezer görög katona, húszezer csendőr, ötezer városi rendőr állt készenlétben már szombattól kezdve nemcsak azért hogy a rendet fenntartsa, hanem hogy a bajonettekkel megfélemlít­ve a nép széles rétegeit terrorizál­ja a tömegeket és arra kényszerít­se, hogy részt vegyen az egyoldalú szavazásokon, amelyeknek egyet­len feladata meghamisítani a nép akaratát és az angol kormány aka­­ratát érvényesíteni. Az angol kor­mány akarata az — ezt Bevin kül­­ügyminiszter félreérthetetlenül kö­zölte —, hogy a fasiszta királypárti terroristák maroknyi csoportja győzzön és visszaállítsa a királysá­got. A belföldi seregek mellett áll a 80 ezer főnyi angol sereg, mely­nek kivonását mindeddig nem biz­tosították. Egyes lapok úgy közöl­­ték, hogy Bevin ígéretet tett: áp­rilis végéig kivonják az angol se­regeket Görögországból, az angol külügyminisztérium vasárnap nyi­latkozatot adott ki és közölte, hogy ez a nyilatkozat nem hangzott el A görög választásokra jellemző Georgi, az EAM megbízottjának párisi nyilatkozata, amelyből kitű­nik, hogy a választói névjegyzé­kekben 700 ezer halott szerepel és a névjegyzékekbe bevették mind­­azokat, akik húsz év alatt Görög­országban elpusztultak Ideszámítva azokat is, akik a háború folyamán elestek. A választói névjegyzékek­ben 1.900.000 szavazó szerepel, de minden királypárti legalább há­romszor van beírva és így legalább háromszor szavaztak. Nagy megdöbbenést keltett, hogy minden tiltakozás a demokrácia minden képviselőjének megmozdu­lása ellenére az angol kormány ra ra­gaszkodott a választások megtar­tásához és fokozta ezt a megdöb­benést az a körülmény,­­ hogy az Egyesült Államok külügyi h­vitait szombaton jegyzéket adott el a kormánynak, amelyben közölte, hogy Amerika is ragaszkodik a va­sárnapi választások megtartásához. Ilyen körülmények között folytak le vasárnap a választások, melyek a­rőt eredményeket mindeddig még nem közöltek. Tekintettel azokra a viharos nagy­szabású tiltakozásokra, amelyek so­­rén a nép hatalmas tömegei tün­­tettek a választások megtartása el­­len, az egész világ demokráciáit aggodalommal várja a görög vá­lasztások­ híveit és attól tartanak, hogy Görögország a feltartóztatha­tatlan polgárháború felé halad.

Next