Magyar Szó, 1946. május (3. évfolyam, 103-128. szám)

1946-05-01 / 103. szám

Májusi szám 20 odaj ára 4 dinár A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA III. évfolyam Novitrrád, szerda, 1946. május 1. 10­. szám A termelő munkás és alkotó munka szabad ünnepe jA vitte dolgozó az eted békemá- Afet ünnepük. Azzal a tudattal ün­­°*Pick, hogy ennek a békének egyetlen igazi biztosítéka a dolga­­nemzetközi szolidaritása. A nemzetközi munkásság járult hoz­­*• legnagyobb áldozatokkal a győ­riemhez, a nemzetközi munkásság *adi és biztosítja a népek békéjét *■ Ahogy a háborúban az egyet- 1*0 reális mozgató erő a világ dél- poléinak érdekközössége volt, úgy 5* ■ békének és az emberiség fej­­­lősének is egyetlen reális biztosi­ta a dolgozók nemzetközi szoli­daritása. A demokratikus és sza­­badságszerető népek béke és sza­badságvágyának is ez adja objek­­ív alapját. Hiszen napról-napra lát­­oa*, hogy a demokratikus országok­ban is csak a dolgozó nép és az élen járó munkásosztály az a lán­y alap amelyre a békét építeni .*net, mert egyedül a dolgozó nép "frcd­ következetesen a reakció Jviden áskálódásaiva) szemben a wT"Gért A mai békemájus legyőz­­t*te,I*n erejét a világ proletárjá. , a és ennek élén a proletár-állam. ..?*°vjet adja meg. A Szovjet ve­­ka népeket a fölszabadító há­­r°ruban, a proletár állam viselte a . «nagyobb terheket és hozta a *n«gyobb áldozatokat, • ezért ö j, ®Cbiztosabb (Ire a dolgozók min­­töménységének: a tartós béke Hazánk is, ez az Ifjú dolgozó ál­­lS. » világ dolgozóinak szolidari- JT?r~an és bátran mondhatjuk osz­­béks11 r°konszenvében ünnepli első getiÜ, */abad májusát. Hazánk füg­­le»M é* ««had fejlődését a ah.i ,0bbb helyre építettük bele: **tkjui . v°nalába, a dolgozók nem «ne. H *e*tvériségébe, az egyete- I* * demokráciába. Itthon U, kife­­tn J demokrácia megingathatat­­*«bh­k?*. épi,Jük ki. Egyik legerö-Wphet. ft0íltéka ennek " * Hoz­­zái* ,,en szövetség, amelyet ha­­a»jl_.a. v,*ág legdemokratikusabb tett»i ílSiSimasabb államával a Szov­jel«*ihkb,b,t' A Szovjet volt a nép­­****t#i*d ** háborúban népeink hVeinAb x ma a cyö«lem eredmé­­ben :.k ^s. a békének megőrzése­­masabb 8 J*Cr*álisabb és leghatal­­sár­a­bb*rovet*éges. De a szabad­ágét m­?*reszerető népek testvéri, cseh ■mV, sorosabbra a lengyel, tötj , x n ** bolgár népekkel kő­­m°kr4rZ|OV®tséífkei is. A belső de­­bel Val,a •* » demokratikus népek­­bl'nena.||n?ZAVetsez szilárd alapján **bb ,k * v,lac legyegyeteme­­^ w leghaladóbb ünnepét. **k 'irgjf .m«* a mai május elsejé­t$b*n vin°m ■ d»l*ozó nép ke­­*®nk | *"• «« adja meg ünneplé-Jbí*n Visi* ®r,e,met nyeri h**t éldota?rl máiu*. minden má­­» ltah , V’ an,*|y*t hazánk napéi »ér». M*b*d*ágért vívott hosz­­d ‘lünk k évtk a,a‘t Elvonulnak •m** ,orban a régi kttz­ni“0,“- ■ munkásság és a JJJnzatai^i.iw® ,,a,nak számtalan •P0! fel nlí­knek »♦tén és hitén ». a,hikszín* *,abad ünneplésünk. 2. «kő , *a «oreaszemle tartunk, kim a munv**"1 »d­egszem-C'té a népfölsza­uS Ur* ír*« °" *• a* *«knek ti,fel,,? "°mmunista Párt áldoza­ta? v* *k * hihetetlen áldoza- VÍr« történelem jogán kö. «tta, hogy meg­l,0*l**uh ■ szabadságot A második serig- ^ k*zéh? hadseregünké, amelye­n tudjuk ezt a védelmet és biztosítást, azé a hadseregé amely elválaszthatatlanul egybe­forrt hazánk dolgozó népeivel. Büsz­kén és bizalommal nézünk ma, má­jus elsején népfölszabadító harcunk gyermekére, a Jugoszláv Hadsereg­­re. A munkásság azonban nemcsak átvenni tudta és megvédeni a ha­talmat, fenntartani és gyakorolni is képes. Elegendő erő és öntudat van benne, hogy a népuralmat megszi­lárdítsa és tökéletesen kiépítse. Kardely mondja népuralmunkról: — »a munkások és parasztok ural­mán kívül egyetlen más hatalom sem érhetne el ilyen rövid idő alatt olyan újjáépítési eredményeket, amilyeneket mi elértünk«. — Hála a népuralomnak Európában a Szov­jeten kívül egyetlen állam sem érte el a belső megszilárdulás olyan fo­kát, mint hazánk. Az elmúlt év for­mában és tartalomban, megszilárdí­totta a népuralmat: a legdemokra­tikusabb alkotmányt és törvénye­ket adta népünknek és megvetette hazánk gazdasági függetlenségének alapjait: értékálló dinárt, elegendő kenyeret, a legszükségesebb ipari cikkeket biztosította népünknek. És ez munkásosztályunk eredmé­nyeinek seregszemléje. Népuralmunk előtt hatalmas gaz­dasági feladat áll: egy kirabolt or­szág népét gazdasági függetlenség­­ének fenntartásával ellátni. Mi­yen anyagi eszközökkel számolha­tunk ehhez? Olyanokkal amelyeket csak munkával lehet előteremteni. A mi országunk nem tőkés ország, legnagyobb értéke, leghatalmasabb tőkéje a munka. Munkásosztályunk alkotó munkája azonban kimeríthe­tetlen tőke. Megmutatta ezt az a munkaverseny, amellyel munkás­ságunk éppen erre a május elsejére, dolgozó népünk seregszemléjére készült. Ez a munkaverseny a mi tőkénk és a mi erőnk. A munka­verseny: a proletariátus erejének és öntudatának kibontakozása. A má­­jusi munkaversenyben munkássá­gunk nemcsak a termelékeny­­et növelte, nemcsak a több nem­ ért el óriási eredményeket, felül önkéntes munkájával md­okat szerzett államunknak. Erre az alko­tó munkára, munkásságunk terem­tő lendületére építjük mi jövőnket, hazánk gazdasági függetlenségét és dolgozó társadalmunk fejlődését. Ebben a nagy küzdelemben ott áll előttünk példának a szovjet mun­kásság és a szocialista termelés. Ilyen indító példával és segítséggel, munkásosztályunk öntudatával és áldozataival nyugodtan nézünk a jövő elé. A munkásosztály élcsapa­ta, a szocialista termelés előharco­­sa, a Kommunista Párt vezetése alatt a mi munkásságunk is megszi­­lárdítja hazánk gazdasági alapját. Nagy feladatai és küzdelmei kö­zött azonban nem áll magában a munkásosztály. A gazdasági és tár­sadalmi fejlődés élén áll, de nem el­szigetelten, hanem egész dolgozó népünkkel való széttéphetetlen egy­ségben. A munkásosztály vezetése alatt egész dolgozó népünk egysé­­­­gesen építi munkájával a dolgozók­­ államát. Hogy a munkás és paraszt­­ egy­ testvér, látszik abból a hősies műntetből, amellyel fBMurtimetak termelik hazánk kenyerét. Nagy ne­hézségekkel és hiányokkal küzdve, áldozattal és szorgalommal termeli az egész ország kenyerét a vajda­sági paraszt. Feudális maradvá­nyoktól és kiszolgáltatottságtól menten, új birtokosként saját föld­jén dolgozik ma parasztságunk. Tudja mit köszönhet a munkásosz­tálynak, tudja, hogy a munkásosz­tály következetes harca segítette kivívni a szabad földet, földrefor­mot, Vajdaság földtelenjeinek év­százados álmát. És a parasztság épp­úgy termi a mezők rohammunká­sait, a kenyérért való küzdelem hőseit, mint a munkásság az ipar rohammunkásait. A népi értelmiség is mindinkább belekapcsolódik az országépítő munkába. A dolgozó nép széttörhetetlen egységére és al­kotó munkájára épül hazánk jövő­je. Államunk politikája ma a dol­gozó nép politikája, ebből a politi­kából folyik a népi összefogás. A nemzeti erők síkján is összefogó erő a munkásság, népeink egységét ma már nem bonthatja meg semmi. Ennek a biztosítéka a munkásság nemzetekfeletti egysége, amely nemzeti formák alatt szociális tar­talmi egységet nyújt a dolgozó népnek. Ezért máju­s elseje az egy­ség és testvériség seregszemléje is- Május elseje új feladatokat tár elénk. Ha csak olyan anyagi eszkö­zökkel számolhatunk, amelyeket munkával lehet előteremteni, úgy a további gazdasági kiépítésnek is ez az egyetlen reális alapja. Népi épít­hetünk semmi másra, csak saját erőnkre, saját munkánkra. De en­nek a munkának nyomán azután mindenre számíthatunk. Ezért leg­első feladatunk azt a munkaver­­senyt, ami május elsejét megelőzte, állandóvá tennünk. Nem pihenni mindaddig, amíg a mai szükségeket tökéletesen ki nem elégítjük. Ez pe­dig jóval felülmúlja a háború előtti termelést, amely a kapitalista gaz­dálkodás törvényei szerint nem az egész dolgozó nép szükségeivel számolt. Elengedhetetlen feltétele ennek a termelésnek a munkafe­gyelem emelése, a legszigorúbb ta­karékosság, a népi vagyon őrzése, de legkivált a munkásöntudat eme­lése, hogy a régi bérmunkás maga­tartás tökéletesen átváltozzon az öntudatos termelő magatartásává. Ezzel párhuzamosan pedig minél tökéletesebben ki kell fejlesztenünk gazdasági életünkben a munkásel­­lenőrzést: az egész termelésnek, a kialakulóban levő gazdasági tervnek a munkásság tökéletes ellenőrzése és irányítása alatt kell állnia. Csak így biztosíthatjuk nemcsak a ter­melés fokozását, de az áruk ará­nyos elosztását is. Munkásságunk­nak ebben a versenyben kell fel­őd­nie szociális társadalmunk nagy feladataihoz, hogy népuralmunk gazdasági téren is olyan szilárddá váljon, amilyen sziklaszilárd politi­kai téren. Erre a föladatra Int­ét sürget a mai május elseje. Ezekkel a föladatokkal pedig nemcsak befelé építjük a demokrá­ciát és a dolgozó nép hatalmát, ha­nem kifelé nemzetközi síkon is erő­sítjük a proletariátus egységét, a demokratikus és szabadságszerető népek békéjét és szabad fejlődését Éljen Jugoszlávia munkásosztá­­lya- a demokrácia előharcosai Éljen a munkásság és parasztság szövetsége, a dolgozó nép uralmat Éljen munkásállamunk­ba aap­nak, vezetője Tito marsall .Ám­ a munkásság nemzetközi szolidaritása a béke és demokrácia védelmekent K. la. Máius elseje hazánkban, a dolgozók államában, nemcsak a fölszabadult munkásság, hanem a töl­­■rahadult munka ünnepe is. A munka a kizsákmányolás és profit eszközéből a dolgozó nép hatalmas fegyve­révé kényszerű robotból öntudatos termeléssé vált a dolgozók szocialista államának kiépítésében. A mun­­ka­­ma nem a tőke kényének kiszolgáltatott piaci áru, hanem az a szilárd alap, amelyre a munkás fölépíti ult­mát és jövőjét. Politikailag a dolgozó népre, gazdaságilag a munkára épül föl hazánk: egyetlen úr­ú munkás egyetlen tőke benne a munka.­­ Ezért ma nálunk május elseje a termelő munkás és az alkotó munka közös ünnepe s ennek legmél­­y ünneplése a termelés hőseinek és munkájuknak bemutatása. Hadd vonuljanak tehát föl lapunk klumph a munka és termelés hősei gépeik mellett. Munkaeredmények, termelési sikerek, munkástatálmá­­rmok hadd mutassák be, hogy hazánk munkássága ma magának épít és termel. Sorakozzanak fel Vajdaság Kere! nagy ipari városaink rohammunkásai és termelési eredményei, falvaink és mezőink versenymunk­a- és intési eredményei. Népfrontunk, polgáságunk és katonáink versenymunkája és mindezekben egy fölszabadult dolgozó nép alkotó lendülete és jövőjének diadalmas útja.

Next