Magyar Szó, 1946. december (3. évfolyam, 286-310. szám)
1946-12-01 / 286. szám
A világesemények a demokrácia hatalmaserejű előretörését mutatták Az eternit hét legjelentősebb eseményei két csoportra oszthatók. Az egyik csoportban azok az eseények szerepelnek, amelyek az igazi demokrácia hatalmaserejű előretörését a legfőbb nemzetközi fórum előtt, az Egyesült Nemzetek tanácsában pedig a demokráciák óriási kezdeményező lendületét mutatják. A világeseményeik másik csoportjába azok az események sorozhatók, amelyeknél a reakciós fegyveres erőszak pillanatnyilag felülkerekedett, de a tömegek szabadságukért és függetlenségükért küzdve, szembeszállnak az elnyomással. A francia elektorválasztásokon a francia nép megerősítette a Kommunista Pártot vezető szerepébe®. A bolgár választásokon kialakult pártviszonyok érvényesítéseképpen Dimitrov Georgi, a munkáspárt vezére megalakította új kormányát. Az új francia parlament összeült és megkezdte a tanácskozásokat, hogy a lemondott kormány helyére újat nevezzen ki: olyat, amelynek összetételében a népakarat tükröződik vissza. Az olasz községtanácsi választások végső eredményében megmutatkozik, hogy a legtöbb városban a kommunisták és minden nagyobb városban a kommunisták és szocialisták kerültek többségbe a községtanácsokban. A belga választásokon a baloldali pártok megerősödtek. Angliában a munkáspárt egy csoportjának »lázadása« a kormány politikája ellen súlyos nyomást gyakorol az angol közéletre és előbbutóbb álláspontjának megváltoztatására kényszeríti a kormányt. A másik csoportba tartoznak elsősorban a görög események. A demokratikus seregek abban az időpontban törnek előre nagy sikerrel a királyhű fasiszta kormány csapataival szemben, amikor ez a kormány — a nemzetközi reakció szolgálatában — az Egyesült Nemzetek szírie előtt el akarja adni országát és népét. Ebbe a csoportba tartoznak az egyiptomi események is, ahol a munkásság és a diákság tüntet a készülő új angol—egyiptomi egyezmény ellen. Irakban és Dél-Iránban fellázított törzsek igyekeznek megakadályozni a demokratikus fejlődést az angol és amerikai petróleum társaságok érdekében és szolgálatában. Távolkeleten szakadatlanul tart a nyugtalanság. Kínában az amerikai csapatok által támogatott kormány kijátszani igyekszik a kommunistákkal kötött újabb megállapodásokat is. Indiában újból és újból fellángol az angolgyűlölet, amely olyan erős nyomást gyakorol még a kongresszusra is, hogy a kormány megbízottai visszautasították az angol meghívást egy londoni konferenciára. Indonéziában a hollandok általános támadásba kezdtek, de az indonézek elkeseredett harcokban küzdenek szabadságukért. Idetartozik az amerikai bányászsztrájk is. Az Egyesült Nemzetek tanácskozásai® a szovjet javaslatok igyekeznek tiszta helyzetet teremteni és pontosan elhatárolni egymástól a népek és egyes nemzetek népellenes vezetőinek érdekeit. Erre irányul elsősorban az a szovjet javaslat, amelynek alapján a szövetséges hatalmakat felszólítják, jelentsék be nem ellenséges országokban állomásozó megszálló csapataik adatait. Ez tisztázhatja azt, miért tartanak egyes hatalmak másfél évvel a háború befejezése után csapatokat azokba® az országokban, amelyekben a háború alatt katonai támaszpontok voltak. A másik szovjet javaslat az általános leszerelés és az atomerők ellenőrzésének problémáit viszi a nemzetközi fórum elé. A leszerelés óriási jelentőségű a béke és biztonság szempontjából és az a pont, ahol az imperialista nagytőkét képviselő államférfiaknak szint kell vallaniok. A helyzet tehát mindinkább tisztázódik Bárhol tartanak választásokat, a nép a demokrácia útját választja. Másutt a nép demokratikus jogaiért küzd. A nemzetközi fórumon múlik, hogy az ott tárgyaló ál-lamférfiak tudomásul vegyék és érvényesítsék a népnek ezt az akaratát. " Az Egyesült Nemzetek nagygyűlése Megszavazták a szövetséges országokat megszálló csapatok ellenőrzését teki ülésén, mert a szovjet javaslat a helyzet teljes tisztázására irányult, az angol javaslat, amely a két kérdést egyesítette a helyzet tisztázásának megnehezítésére. Először az angol javaslatról szavaztak és azt 33 szavazattal 17 ellenében megszavazták. Ezután egyhangúlag elfogadták a szovjet javaslat bevezetését és három pontját, amelyekben kötelezik az Egyesült Nemzeteket a határaikon kívül álló csapataik adatainak beszolgáltatására Ekkor tértek át a konkrét angol javaslat megvitatására, amely a szovjet javaslatot kívánta kiegészíteni. Ez minden fegyveres erőről nyújtandó felvilágosításra irányul tekintet nélkül, hogy az otthon, vagy külföldön állomásozik. Azt jelenti, hogy az otthon fegyverben tartott tényleges szolgálat katonaságáról ás a volt ellenéges országokban tartott megszálló seregekről is felvilágosítást kell nyújtani. Ezzel kapcsolatban Molotov bejelentette, hogy a Szovjet Szövetség kész hozzájárulni ehhez a rendelkezéshez, ha nemcsak a csapatokról, hanem azok felszereléséről is felvilágosítást nyújtanak. A csapatok emberanyaga — mondotta Molotov — nem jelent semmit fegyver nélkül. Ha már túllépjük az eredeti javaslat kereteit és átmegyünk arra a kérdésre is, amely az általános leszerelést érinti, feltétlenül teljes képet kell nyernünk. Nem beszélhetünk fegyveres erőkről, fegyver nélkül. Molotov észszerű érvei teljesen meggyőzték a legtöbb delegátust, amit a francia és kubai delegátusok kifejezésre is juttattak. Az angol és amerikai delegátusok azonban ellenezték ennek a szovjet álláspontnak az érvényesítését. A Fülöp szigetek képviselője azt állította, hogy a szovjet javaslat összeegyeztethetetlen a parlamentáris szokásokkal és ezért nem lehet szavazásra bocsátani. Molotov erre megjegyezte: „Hálás vagyok a kioktatásért, amelyet a Fülöp szigetek delegátusától kaptunk és hiszem, hogy annak nagy hasznát veszik a parlamenti életben, különösen a Fülöp szigeteken, majd ha egyszer lesz parlamentjük és általában mindenütt, ahol már vannak parlamentek. Természetesen olyan parlamentekre gondolok, amelynek tagjai általános szavazati joggal és nemzeti függetlenség körülményei között választották meg". Érdemében Molotov rámutatott arra, hogy a szovjet javaslat teljesen megfelel az eljárási szabályoknak. Végül megszavazták az angol javaslatot 25 szavazattal 19 ellenében. A következő Egyiptom javaslata volt, hogy rendeljék el, hogy az idegen csapatok haladéktalanul hagyják el a nem ellenséges országok területét. A szavazásnál ennek a javaslatnak az érdemleges tárgyalását megakadályozták. Az Egyesült Nemzetek nagygyűlésének politikai bizottsága péntek esti ülésén befejezte a szovjet javaslat vitáját a nem ellenséges államokban állomásozó megszállócsapatok ellenőrzésére. A vita két hete húzódott és ennek során egyes küldöttségek, főként az angol delegáció mindent elkövettek, hogy módosító javaslatokkal minél zavarosabbá tegyék a helyzetet. Elsősorban egyesíteni akarták az ellenőrzés kérdését az általános leszerelés problémájával, de ezt úgy akarták megoldani, hogy a szükséges számadatokban csupán az emberanyagról adjanak felvilágosítást, anélkül hogy a korszerű fegyvernemekről, atombomba, rakéta és hasonlókról felvilágosítást nyújtanának. Kiélezett politikai harc légkörében folytak le a szavazások a bizottságban (Folytatás az első oldalról) , eszik el a gabonát? Nem azért veszik el, hogy valakinek haszna legyen belőle, mert nálunk a spekulációt büntetik. Nekünk azonban szükségünk van gabonára. Az idén gyenge volt a termés. Nekünk tehát olyan készletekre van szükségünk, hogy rendelkezhessünk azokkal és elküldhessük oda, ahol nincs. Ha azután látjuk, hogy nincs tartalék, az államnak kell gondoskodnia róla és vásárolnia külföldről. Tudjuk, hogy szárazság volt. Ha a régi ,Jugoszláviában lett volna ilyen szárazság, sok vidéken éhínség pusztított volna, mert az állam nem törődött a néppel. Önkéntes adományokat gyűjtenének. Mi azonban nem így teszünk, de azt sem engedjük meg, hogy a szárazság miatt bárki is éhenhaljon. — Nem volt krumplink. Vásároltunk Csehszlovákiában. Az egyedüli probléma, hogy ez a krumpli téli szállítás, közben meg ne fagyjon. — Országunk egészben véve egy óriási gazdaság, amelyet a központból irányítanak. Magától értetődik, hogy egy ilyen nagy gazdaságban a család minden tagjától megkövetelik, teljesítse kötelességét. Ha mindenki megteszi kötelességét, minden nehézséggel megbirkózunk. — Szólni akarok lehetőségeméről is. Mi a mai napig sehol se vettünk fel kölcsönt, nem írtunk ki belső kölcsönt sem, mint sok országban tették, mert kidüllőztük azzal, amink volt. Pénzünk a svájci frank után legerősebb Európában, s ennek oka az, hogy nemzetgazdaságunkat szilárdan a kezünkben tartjuk. Nálunk nem szabad spekulálni. Nem szabad széthúzni, mindent a közösségnek kell adni, hogy kielégíthessük mindazt, amire szükségünk van. Ez teszi szilárddá a pénzünket és egyensúlyozottá költségvetésünket. Mi az idén már észszerű és gondos gazdálkodásunk folytán nagy összegeket fordíthatunk ipari beruházásokra és a mezőgazdaság fejlesztésére. Milliárdok és milliárdok mennek az ország kiépítésére. Nem sokat beszélünk, a munka a fő, nem a beszéd és dicsekvés. Teljesítse minden polgár a kötelességét úgy, mint eddig, sőt még jobban. Akkor nem lépésben, hanem mérföldévi léptekkel haladunk előre. Mi eddig is gyorsan haladtunk, akkor még gyorsabban megyünk előre. — Nem mondhatom azt, hogy nálunk minden nagyszerű. Népünk még meglehetősen nehezen él. Mi látjuk ezt, de hamar eljön majd az idő, amikor könnyebb lesz a helyzet. Nem kíméljük magunkat, dolgozunk, de másoktól is megköveteljük, hogy dolgozzanak, így könynyebb lesz. Kilátásaink jók, de nem érhetjük el könnyen azt, amit szeretnénk. Sok nehézség lesz még, de megbirkózunk azokkal is. A legnehezebben már túl vagyunk. Megőriztük országunkat, megőriztük sokak életét a nép soraiban, megértük függetlenségünket, megmentettük a népet az élősdiektől, akik nyakán ültek és újból nyakára akartak ülni. A nép ma maga határoz sorsáról. Vannak még hibák. Sokat bosszankodunk a hibák miatt, de gondoljatok arra, hogy 15 millió emberről van szó és sok ifjú vezetőről, akik elfoglalták helyüket, de még nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal. Ezenkívül behúzódnak sorainkba különböző romlott alakok is és időbe telik, amíg leleplezzük és eltávolítjuk őket. Mindent megteszünk, amit tehetünk. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy nálunk megvan a jóakarat és a szándék, hogy mindent megtegyünk. — Ellene vagyok annak a régi szólás-mondásnak: „így csináld, mert apád is így csinálta”. Én amellett vagyok, hogy haladni kell. Mi megszervezzük ezt a haladást. Hazánk gazdag. Ezt a gazdaságot lassanként összegyűjtjük. A régi Jugoszláviában a gyárak idegen kézben voltak. A hasznot idegenek húzták, akik áron alul összevásárolták bányatermékeinket, külföldre vitték, ott feldolgozták és annak egy-két százalékát tízszeres áron adták el nekünk. Most mindez a mi kezünkben van. E bányatermékeket, a vasat, a rezet, az aranyat, ezüstöt, a higanyt és minden egyebet magunk dolgozunk fel és csakazt adjuk el, ami felesleges, de azt is jó génekért. Gazdálkodásunkat szilárd alapokra helyezzük. Az egyik delegátus lelkesen kiáltotta közbe: — A nép magukkal van! — Ezért hiszem, hogy győzni fogunk — válaszolta Tito marsal. 2 Mawar Sia Károlyi Mihályt „Meg kell védeni azt a földet, amit a magyar nép a Vörös Hadseregtől kapott“ Károlyi Mihály, a második magyar köztársaság elnöke beszédet mondott az Újonnan Földhözjuttatottak Országos Szövetsége szombathelyi nagygyűlésén.*■- A földhözjuttatottaknak nemcsak azt kell tudniok, — mondotta, — hogy mi történik az országban, hanem azt is, mi történik Amerikában, Franciaországban, Angliában és a szomszédos országokban, hogy megtudhassák, kik és hol vannak azok, akik el akarják venni tőle a földet. Meg kell védeni ezt a földet, amelyet a magyar nép a Vörös Hadseregtől kapott meg. Mert mindenkinek tudnia kell, hogy Londonban, Párisban, Newyorkban megvannak a mi természetes szövetségeseink, de mindenütt megvannak természetes ellenségeink is. Nekünk természetes szövetségeseinkkel kell szövetkeznünk, elsősorban a Szovjetunióval, Magyarország a maga nyolc és félmillió lakosságával kis ország, arra kell törekednie, hogy a tegnapi ellenségekből barátokat csináljon. Károlyi Mihály végül arra kérte a földhözjutottakat, hogy erősítsék a demokratikus kormányt és a haladó Magyarországot. A magyar dolgozó tömegekalabb harcra beszfilne a norba-reakció ellen A Tanjug jelenti Budapestről: A magyar kommunista vasutasok konferenciáján Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter beszámolt Magyarország bel- és külpolitikai helyzetéről. Részletesen ismertette a legutóbb lezajlott európai és amerikai választások eredményeit és megállapította, hogy Európában mindenütt a demokratikus erők jutottak az élre. Kivétel csak Görögország és Spanyolország, valamint az angol és amerikai megszállás alatt álló német és osztrák övezet, ahol a két nyugati nagyhatalom politikai befolyása következtében a jobboldal erősödött meg. Ez a helyzet nem tartható sokáig ezekben az országokban — állapította meg Gerő — hiszen ennek eredményét látjuk Görögországban. Külön megemlékezett a romániai választások eredményéről és nagy megelégedéssel nyilatkozott a jugoszláviai magyarság politikai érettségéről. Magyarország az Európa országainak többségét alkotó haladottabb demokratikus és a kisebbséget alkotó — a fasizmus maradványait őrző — csoportosulások között áll. Előbbre van, persze mint Görögország vagy Spanyolország, de jóval hátrább, mint Jugoszlávia, Bulgária és sok más ország. Ezt az elmaradottságot nekünk be kell hoznunk— hangsúlyozta a miniszter . Nálunk most birkózás kezdődik a reakció és demokrácia erői között Nem kétséges, hogy a demokrácia van felül és a reakció alul, de demokráciánk haladóképességét fékezi a reakció tevékenysége. A belpolitikai helyzettel foglalkozva Gerő megállapítja, hogy a dolgozók helyzete romlott az augusztusi állapothoz képest. " A helyzet rosszabbodása, a drágulás oka abban rejlik, hogy a nagytőke elérkezettnek látta az időt a stabilizáció elleni nagy támadás megindítására. Két legyet akarnak ütni egy csapásra: meggyengíteni a demokráciát és ugyanakkor óriási hasznot szerezni az üzérkedéssel. Az iparcikkek magas áráért az Anyag- és Árhivatal felelős, amely a GyOSz — Gyáriparosok Országos Szövetsége — befolyása alatt áll és a Közellátásügyi minisztériummal együttműködve nem a beszolgáltatást szorgalmazza, hanem a rablókereskedelemet támogatja. E tekintetben nagy mulasztások terhelik a Közellátásügyi minisztériumot is, amely jegyre élelmet juttat szegénynek és gazdagnak egyaránt. Míg Budapesten nincsen krumpli, a szeszgyáraknak megengedik a vásárlást. A miniszter beszéde beejező részében kiemelte, hogy a gazdasági nehézségeket nem lehet leküzdeni a politikai kérdések gyökeres megoldása nélkül. A hetei óta tartó pártközi tárgyalások eddig nem vezettek komoly eredményre. A legfontosabb problémákat még fel sem vetették. A Kisgazda Párt arra hivatkozik, hogy a reakciót fel akarja használni és felhasználja a párt politikai céljainak eléréséhez. A valóság az, hogy nem a Kisgazda Párt használja fel a reakciót, hanem a reakció használja fel a Kisgazda Pártot. A legnagyobb veszély nem a nyilasok oldaláról, hanem a szürke reakció, a Horthyreakció oldaláról fenyeget. Ügynökei negyed századon át szolgálták ki a reakciót és most befurakodtak az álami és közigazgatási gépezetbe. Minden jel arra mutat, hogy közeledik az időpont, amikor a Magyar Kommunista Párt újra harcba kénytelen szólítani tömegeit. Mindent elkövetünk, hogy józan belátásra bírjuk a valóban demokratikus kisgazdákat, de az ország dolgozói érdekében ezt a várakozási időt nem vagyunk hajlandók a végtelenségig nyújtani — fejezte be beszédét Gerő Ernő. Az angolellenes tüntetések mlatt bezárták a kairói egyetemet Egyiptomban arra a hírre, hogy Sziki pasa miniszterelnök és Bevin angol külügyminiszter között előzetes megállapodás jött létre az angol egyiptomi egyezmény megkötésére, újból fellángolt a gyűlölet az angol megszálló seregek ellen és a diákság a munkásságtól támogatva nagyméretű tüntetéseket rendez az ország minden részében. Többször golyószóros tüzet nyitottak a tüntetőkre. A tüntetéseknek sok halott és sebesült áldozata van. A kairói egyetemet az egyiptomi közoktatásügyi miniszter bezáratta, mert, rendelete szerint, az egyetem a nyugtalanság főfészke. A kormányalakíítás Franciaországban• A francia parlament elnapolta ülését és kedden választja meg elnökségét. Időközben folynak a kormányalakítási tárgyalások. A Kommunista Párt központi bizottságának nevében Jaques Ducos levelet intézett a francia Szocialista Párthoz és ebben a Kommunista Párt kormányalakítási programját ismerteti. Abban a meggyőződésben, hogy ez a program alapul szolgálhat a köztársasági többség megalakulására és a demokratikus erők összefogására — írja levelében Dudás — eljuttattuk a programot a Radikális Pártnak, a Szakszervezeti Szövetségnek és az Emberi Jogok Ligája központi bizottságához is. Dudás felhívja a Szocialista Pártot tartsanak értekezletet a politikai helyzet megvitatására