Magyar Szó, 1947. július (4. évfolyam, 163-187. szám)
1947-07-12 / 172. szám
Ma kezdődik a párisi értekezlet A demokratikus illtés lemondása után az értekezlet az aneszszász reakciós kormánykörök beavatkozási politikájának eszközévé vási. Ma kezdődik Párisban a Marshall-terv angol-francia változatának megvitatására összehívott értekezlet A való demokráciák, Molotov világos fejtegetései után, távoltartják magukat attól a konferenciától, amelynek célja a nagyhatalmak akaratának ráerőszakolása a kis államokra és amerikaiangol-francia beavatkozás az európai országok belügyeibe. A való demokráciák és az igazi demokrácia útján haladó országok Hozzálátták, hogy tervgazdálkodás keretében, a maguk erejéből helyreállítsák gazdaságukat Semmi áron nem adják el nagy áldozatok árva kivivett szabadságukat és függetlenségüket Jugoszlávia, Lengyelország, Bulgária, Magyarország, Románia, Albánia, Finnország után most Csehszlovákia is bejelentette, hogy nem vesz részt a párisi értekezleten, így ez a konferencia semmi esetre se végezheti el azt a feladatot, amire hivatott lenne egy olyan értekezlet, ahol valóban Európa gazdasági helyreállítását és az ehhez szükséges, politikamentes amerikai segítséget szerveznék meg. VAN-E MARSHALL-TERV ? A Daily Worker című angol lap egyáltalán kétségbevonja, hogy létezik Marshall-terv. Véleménye szerint Marshall csak felvetette az ötletet. A lap Bevin legutóbbi beszéde alapján megállapítja, hogy Bevin maga is elismerte, hogy egyáltalán nincs Marshall-terv. Bevin csak átvette a felvetett ötletet és tartózkodás nélkül nyomban felhívta Angliát és az európai államokat nyújtsanak támogatást a „terv" megvalósításához, de meg se kérdezte, mit tartalmaz. A lap idézi Bevinnek azt a kijelentését, hogy teljesen helytelen volna kérdéseket feltenni, mit tartalmaz a terv, hiszen az amerikaiaknak nem volt elég idejük arra, hogy a tervet részleteiben kidolgozzák. Bevin mégis fenntartás nélkül csatlakozott a tervhez. ANGLIÁN NEM SEGÍTETT AZ AMERIKAI KÖLCSÖN A Rude Právo című csehszlovák lap londoni tudósítója beszámol arról, hogy Anglia egy évvel a nagy amerikai kölcsön megszerzése után ugyanolyan nehézségekkel küzd, mint a kölcsön előtt A kölcsön egyáltalán nem segítette elő az angol termelés növelését, mert mindössze 4 százalékot használtak gépek vásárlására. A többiből 28 százalék ment dohányra és amerikai filmekre, nagyon jelentős összeget vett igénybe az angol katonai felszerelés is, mivel az angol kormány még mindig nem csökkentette a hadsereg létszámát, habár ennek terhei messze túlhaladják az angol gazdaság teherbíróképességeit. Ebből a jelentésből nyilvánvalóan látható, hogy a kölcsön nem ér semmit, ha a kölcsönt igénybevevő ország nem tervszerűen és észszerűen használja fel. Anglia a hatalmas kölcsön segítségével sem tudta rendezni gazdasági helyzetét. Ugyanakkor a való demokráciák tervszerű gazdálkodásukkal és nemzetközi árucsereforgalmuk tervszerű irányításával nagyon jelentős sikereket értek el gazdaságuk helyreállítása terén Érthető, hogy ilyen körülmények között ezek az országok nem akarják megengedni, hogy Anglia és Franciaország súlyos gazdasági helyzetük terheit áthárítsák az európai országokra, befolyásolják ezeknek az országoknak a termelését aszerint, ahogy az angol és francia monopoloknak legjobban megfelel és ezzel az országok lendületes fejlődését fékezzék. badságot „Úgy látszik azonban, hogy a gyakorlatban az angolszász eszmék olcsón eladók és a nagy dollárvásáron bizonyos mennyiségű dollárért eladják a maguk és mások szabadságát. Az orosz materialisták nem hajlandók a dollárért feláldozni sem a maguk, sem mások szabadságát és függetlenségét” — szögezi le a lap. LENGYEL AGGODALMAK NÉMETORSZÁG FELTÁMASZTÁSA MIATT A lengyel sajtó a szombaton kezdődő konferenciával kapcsolatban különösen azt a tényt emeli ki, hogy Bevin és Bidault kész napirendet állított össze a konferencia számára és így a résztvevő országoknak még ezekbe a formai kérdésekbe se lesz beleszólása. Tanjug jelentés szerint a Gyenik Ludovi című lap, a lengyel parasztpárt lapja, úgy tudja, hogy Anglia és Franciaország a Párisban megszervezendő irányítóbizottság minden albizottságában helyet biztosított magának és így vezető szerepet vállalt a többi résztvevők kárára. Élénken tiltakozó a lap az ellett is, hogy a súlyosan elpusztított európai országokat, a német hóditő erőszak áldozatait, egy sorba állítják a pusztítást okozó Németországgal, sőt, bizonyos tekintetben a német helyreállítást előbbre helyezik, mint a szövetséges országokét. A Glosz Lady rámutat arra, hogy a valóságban ez a terv a német hódító erőszak és imperializmus gazdasági erejének feltámasztására irányul. Ezt bizonyítja legjobban Schumacher, a nyugati övezetek szociáldemokrata vezérének közreműködése, aki teli torokból üdvözli a német cvirniszták és imperialisták nevében a Marshall-tervet. A Tanjug párisi jelentése arról számol be, hogy az értekezlet programját a meghívott országok véleményének meghallgatása nélkül állították össze és a kiszélesítés is csak formai lesz. Az a célja, hogy legalább a látszatot megőrizzék, mintha a tanácskozásokon résztvevő országoknak hozzászólása lehetne a végleges program kidolgozásához. Senki sem hiszi azonban, hogy a konferencia résztvevői hozzászólhatnak a lényeghez, vagyis ahhoz, hogy mit tartalmaz, mi a célja és milyenek a feltételei az amerikai tervnek. Kilátástalan a párisi gabona-világkonferencia Parisból jelenti a Tanjug munkatársa: Párisban megkezdődött a gabona-világkonferencia. A párisi sajtó kétkedéssel tekint az értekezlet sikere elé éspedig két okból: először, mert az értekezleten nem vesznek részt a legnagyobb gabonatermelő országok: a Szovjetunió és Argentína. Másodszor, nincs semmi kilátás arra, hogy az értekezlet kedvezően rendezi az alapvető kérdést, az árak problémáját Ebben az esetben elsősorban a búzaárakról van szó, amelyek ma a világpiacon túlhajtottan magasak. A kérdésnek annál nagyobb jelentősége van, mert a konferencián résztvevő és behozatalra szoruló legfontosabb országok elsősorban az Egyesült Államokból és Kanadából kívánják ellátni magukat, de az árak túl magasak és dollárfizetéshez vannak kötve. A De Soire szerint nincs semmi kilátás arra, hogy a konferencia befolyásolja az amerikai gabonaárakat és ezért nem is oldhatja meg a kérdéseket, amelyek miatt összeült. A tavasszal Londonban megtartott gabonaértekezleten az amerikai delegáció merev magatartása lehetetlenné tette bármilyen határozat meghozatalát. A helyzet azóta sem javult és Európa gabonaellátása ezzel meglehetősen bizonytalanná vált . mmmmam mi m———w—mw— 2 Magyar Szó Magyarországi lapvélemény a jugoszláviai magyarság helyzetéről A MTI jelenti: A »Tovább« címőtt magyar hetilap közli Rubin Péter, a Magyar Távirati Iroda beográdi tudósítójának cikkét. Rubin elkísérte Szántó Zoltán beográdi magyar követet bácskai körútján és a többi között ezt írja: »Vajdaságban utazva arra a meggyőződésre jutottam, hogy Jugoszláviában nincs nemzetiségi kérdés. A széles szerb és horvát tömegek ezen a vidéken minden erejüket megfeszítve arra törekszenek, hogy a testvériség és egység elveit valóban megvalósítsák. A városokban és falvakon, ahol magyarok laknak, a magyar lakosság számaránya szerint képviselve vannak a magyarok is a néphatóságokban. A tudósító a végén kiemeli, hogy a magyar nemzetiségi kisebbség helyzete az új Jugoszláviában azt bizonyítja hogy a jugoszláv partizánok nem hiába harcoltak a szabadságért. . .................. .......—' ■ -------- ■■ ... . Wallace véleménye Henry Wallacenak is az a véleménye, hogy a háborúban elpusztított Európának szüksége van amerikai segítségre, de nem úgy, ahogyan Marshall elgondolta. A Reuter kivonatosan közli Wallace cikkét a New Republic című folyóiratban. A cikkíró figyelmeztet „a vak félelem” következményeire és veszélyére, ami az amerikai republikánusokat az európai és amerikai szociális fejlődéssel szemben elfogta. Wallace véleménye szerint a kongresszusnak kellene határozatot hozni és közölni a világgal, hogy minden békeszerető országnak kölcsönt adnak a termelés és az életszínvonal emelésére. A kongresszusnak azonban le kellene szögezni azt is, hogy a kölcsönt nem kötik az USA beavatkozásához az egyes országok belgyeibe, sőt a kölcsön lebonyolítását az Egyesült Nemzetek megfelelő szervén keresztül végzik a Marshall-tervről belső válságukat. A lap megállapítja, hogy a szombati tanácskozások egyetlen célja a gyengébb országok kihasználása az erősebbek javára. Bevin és sajtója éles támadásokat intéz a Szovjetunió ellen és azt állítja, hogy Európa két tömbre szakadt. Az egyik oldalon a történelmi materializmus áll, a másik oldalon az angolszászok védik a sza- ANGOLSZÁSZ ESZMÉK ÉS A DOLLÁRVASSÁG A Taegliche Rundschau véleménye szerint — mint a Tanjug jelenti Berlinből — Bevin és Bidault éppen arra készülnek, hogy segítséget nyújtsanak az amerikai egyeduralom megteremtésére Európában, mert azt remélik, hogy maguk is segítséghez jutnak és enyhíthetik A jugoszláv-olasz kapcsolatok Rómából jelenti a Tanjug uunkatársa, Enrico Martino jugoszláviai olasz meghatalmazott miniszter tegnap a gémiai rádióban a jugoszláv—olasz viszonyról beszélt. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy küldetése Beográdban sikerre vezet. A többi között kijelentette: — Két ország kölcsönös megértéséről van szó és mind a kettőnek egyformán érdeke, hogy minden téren, de különösen gazdasági téren megteremtsék az együttműködést. Ritka eset, hogy két szomszédos ország olyan tökéletesen kiegészíti egymást gazdaságilag, mint Olaszország és Jugoszlávia. A kereskedelmi szerződés, amiről most folynak a tárgyalások, a megkötés után az árucsereforgalom távlehetőségeit őyítta meg. Befejezés előtt a beográdi kémperzifív EU 3 ím Kint az atkailalani mm egyes tagjai által fakrért hazafal Atárgyalás második napján folytatták Alekszics Gvozden kihallgatását. A vádlott tétova ügyetlenséggel igyekszik félrevezetni a bíróságot, de ez természetesen nem sikerül neki. Az ügyész megkérdezi, hogy miért nem jelentette fel a csetnikeket a néphatóságoknak és miért nem jelentette az amerikai tisztek és csetnikek találkozóját. — Tönkretettem volna saját magamat és Panlesicsot, — feleli a vádlott, aki egy nappal ezelőtt még azt vallotta, hogy »az egész ügyet« nem tartotta »komoly«-nak is csak azért nem jelentette, »mert nem látott benne semmi veszélyeset«. Ő. persze, »igazin« azt hitte, hogy csupán skfettitásról van szó és csak »úgy mellékesen« találkoztak a csavargó csetnikekkel. Későibb bevallja, hogy bár szerszámokat vittek magukkal, hozzá sem fogtak a sírásához — »azért mert egy öregasszony azt mondta, hogy azon a helyen nincsen eltemetett amerikai«. Végül a közvádló megkérdezi: várjon most már látja-e, hogy valójában kik voltak azok a külföldiek, akik közül oly szivarog forgolódott és hogy mit jelent az, ha idegen tisztek éppen a caetnikbandák korcs maradványaival akarnak találkozni? — Hit... — hebegi Alekszics,— én nem tudtam, hogy kémkedés lenne a céljuk... Azt hittem, hogy »csak úgy« ... látni akarják a csetnikeket ... Most látom csak, hogy ezek kémek voltak.. . A szembesítésnél Pantelics és Alekszics megmaradnak eddigi kijelentéseiknél. Markevics Szlávics, a noviszkai Villanytelep hivatalnoka, vált tényleges tüzérírmester, bűnösnek érzi, magát. — »A Demokratija«-cíű újság és más beszélgetések hatottak rám« — azt mondja. A régi Jugoszlávia zupis őrmestere fegyvert is küldött a csetnikeknek — ezt a fegyvert állítólag oroszoktól kapta. — Amikor megláttam a csetnikeket — mondja mentegetőzve — elment a kedvem tőlük. Nem vállaltam többé sitt tárokat, mert beláttere, hogy a nép elfordult tőlük, kikerült iket Ha azt is láttam, hogy milyen nyomorúságosak... Az ügyész megkérdezi: — Csakugyan a »Demokratája« befolyásolta? — Igen, — feleli a befolyásolt őrmester. — Mivel foglalkozott a megszállás alatt? A kérdés nem tetszik a vádlottnak: — Hát... a szerb államőrségben voltam... Végül azt is bevallja, hogy még Noviszádra is levelezett a fővádlott Pantelics Borivojjal. Alekszics Szrdán, Gvozden bátyja, eleinte szintén hazudni próbál, aztán megtörik. Bevallja, hogy valóban jelen volt az amerikaiak és a csetnikek találkozásánál és részetesen elmondja a történteket. A csetnikek nevében Polomac Zsivorad fogadta az amerikai »vendégeket«. Most ő is vall. Végül Gyurovics Nikola beismeri, hogy fegyvereket vett át »megőrzésre« Patitelicstól, aki azt mondta neki: »vigyázni kell a fegyverekre, mert 'minden pillanatban bekövetkező etika fordulat". A vádlottak kihallgatása és a bizonyítási anyagok előterjesztése után sor kerül a vádbeszédre. A főtárgyalás folyik. W Merült át napli és társait a lyublyanai Katonai bírásat átüti Tizennégy hitlerista áll a lyublyanai katonai bíróság Tanácsa előtt. Altábornagyok, tábornokok, ezredesek, „Stumibandführer“-ek és „Obersturmführer“-ek. Közöttük van dr. Friedrich Reiner, „Gauleiter“, Karinthia „államvezetőjének“ volt helyettese Ezek a gyilkos nácifasiszták szoros összeköttetést tartottak fenn Nidiccsel, Mihajlovics Drizsdval, Rupnikkal, Rozsman püspökkel és a többi bazakulóval. Hihetetlen gonosztetteket követtek el Szlovéniában, amelynek népe — Jugoszlávia minden népével együtt.— fegyvert ragadott a megszálló „germanizálók“, a gyermek és anyagyilkosok ellen. Dr. Damjan Viktor katonai ügyész a többi között, a következőket mondotta vádbeszédében: — Friedrich Reiner 1941 december 1-én, Hitler parancsára, átvette a megszállt Szlovénia és Karintia nácipártjának vezetését. A Népfelszabadító Hadsereg ellen Reiner felhasználta Nédics csetnikeit éppen úgy, mint Mihatovic* Drázsa csetnikeit is. Harcba vetette a donaobránacokat, az SS-legényeket, öszszeköttetést teremtett a hazaáruló Rozsman püspökkel és a szlovéniai papság népes lépés rétegeivel. Koncentrációs táborokat álított fel, SC-4 túszt agyonlövetett, számtalan békés falut felgyújtatott. Ludwig Kiebler volt tábornok úgynevezett „tisztogatási akciók“ parancsnoka volt. Reiner utasítására 6 hajtotta végre Csepovan, Lekovec és más községek elpusztítását 1945 áprilisban az ő parancsára pusztították el Fiume kikötőberendezéseit és értékes kulturális építeteket ezek között a városi könyvtárt is Az általa Fiuméban okozott kár meghaladja az egymilliárdot A vádirat részletesen ismerteti a többi vádlottak — Hans von Hessling altábornagy, dr. Hellmuth Glaser, Kriestl Heinrich ezredes és a többiek. — véres működését. Kriestl parancsnoksága akit, például, ötven hazafit lőttek agyon Triesztben a németek. A következő tárgyalási napon sor kerül a vádlottak kihallgatására. Amerikai rendelkezés indította el a görögországi pladotterrorhullámot A TASS jelenti Athénból, hogy a görögországi pártok véleménye szerint az új letartóztatási hullám annak a következménye, hogy a kormány elutasította az EAM javaslatát. Az EAM javasolta, hogy közvetlen tárgyalásokkal békés úton rendezzék a belső válságot és vessenek véget a polgárháborúnak. A válasz az volt, hogy megindult a letartóztatási hullám és Athénben magában eddig 2500 letartóztatás történt. A hírek szerint a Zervasz biztonsági miniszter által vezetett megtorlások jegyzékén hatezer név szerepel, de sokaknak sikerült idejében megszökni a letartóztatás elöl. A többi között letartóztatták Paparigaszt, a szakszervezeti szövetség főtitkárát és a munkásmozgalmi vetítőket A rendőrség bekarolt a Ritoszpuzaz rimu lap szerkesztőségébe is, feldúlta a helyiséget és letartóztatta a lap főszerkesztőjét. A kormánysajtó kiagyalt híreket terjeszt és rágalmazza a demokratikus vezetőket, hogy ezzel indokolja meg a fasiszta rendőrség újabb terrorját. A lapok úgy tudják, hogy Makszimosz a rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban telefonbeszélgetéseket folytatott az Amerikában tartózkodó Calderisz külügyminiszterrel. Lapvélemények szerint a terrorcselekedeteket az amerikai misszió főnökének megérkezése előtt akarják lebonyolítani. Így gondolják megőrizni azt a látszatot, hogy a letartóztatások nem amerikai rendeletre történtek. A görög sajtó azonban nem titkolja, hogy a görög kormány Amerikával egyetértésben jár el