Magyar Szó, 1949. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1949-03-02 / 51. szám
VI. ÉVFOLYAM, 51.(1299.) SZÁM - ----- - - -----—— NOVISZÁD. SZERDA, 1949 MÁRCIUS 2 ÓRA 2 DINÁR Tito marsal jelenlétében megkezdődött az első országos szövetkezeti értekezlet A IMP Központi Vezetősége nevében Floss Pijssie Oövözölte az értekezletet Beográdban hétfőn megkezdődött az országos szövetkezeti értekezlet. A Kolarac népegyetem ünnepélyesen feldíszített termében hazánk minden tájáról a földműves és termelő parasztszövetkezetek 1100 delegátusa és 100 mezőgazdasági szakember gyűlt össze. Valamivel 17 óra után megérkezett Joszip Broz Tito. Jugoszlávia marsalla, a JKP KV politikai bizottsága tagjainak Edvard Kadety, Alekszandar Rankovics, Borisz Kidrics és Mosa Díjadó kíséretében. A delegátusok hosszantartó viharos tapssal köszöntötték őket A terem néhány percig visszhangzott Tito marsal és a JKP KV Politikai Bizottsága tagjainak szóló üdvözletektől és felkiáltásoktól Ezután az értekezletet Dobroszav Tomasevics a JSzNK szövetkezeti főszövetsége végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte Tito marsall és a Politikai Bizottság tagjait, a JSzNK és a Szerb NK kormányának tagjait és az értekezleten résztvevő delegátusokat Tomasevics a többi között azt mondta, hogy ezt az értekezletet egy hónappal a JKP KV II. plenáris üléseután tartják és az értekezlet feladata, hogy összegezze a földműves szövetkezetek és termelő parasztszövetkezetek munkájának eredményeit és tapasztalatait és, hogy határozatokat hozzon hazánk szövetkezeti mozgalmának további fejlesztéséhez. Ezután az elnöklő Dobroszav Tomasevics javaslatára az értekezlet díszelnökségébe Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezetőige, a murnkaelnökségbe pedig a következők kerültek: Dobroszav Tomasevics a JSzNK szövetkezeti főszövetségének elnöke, dr. Mihajlo Vucskovics a JSzNK szövetkezeti főszövetségének tiokára. Radislav Nedeljkovics, a Szerb NK földműves szövetkezeti főszövetságének elnöke. Dimitrije Bajanica a JSzNK földművelésügyi miniszterének helyettese Nikola Lakics a kacsarevói »Crveni proleter« termelő paraszt szövetkezet elnöke, Vera Aceva a Macedón NK szövetkezeti főszövetségének elnöke, Taeko Grujevszki a lazaropoljei »Kocsa Racin« termelőszövetkezet elnöke, Jaiksa Novakovics Crnagora NK szövetkezeti főszövetségének elnöke. Mileta Mrsovics a pevljei járási szövetkezeti szövetség elnöke, Milan Lackovics a horvát NK szövetkezeti szövetségének ttokéira Sostarics Kata a koprivnicai járás Hrebme falu termelő parasztszövetkezetének elnöke Radovan Zirojevics a viroviticai járás Szuhopolje földműves szövetkezetének elnöke Franc Sztrle Szlovénia földműves szövetkezeti főszövetségének elnöke Marija Aljamcsics az idriai járási szövetkezeti szövetség titkára Vlado Vujovics Bosznia-Hercegovina NK földműves szövetkezeti szövetségének elnöke, Ilija Vidics a Wells® járási Donja Trmava »Partizán« termelőszövetkezetének elnöke Marko Sztipics a »Sujica« termelő-parasztszövetkezet tagja, Csedomir Ercsics, a szerbi® Dobricsból. A munkaelnökség tnginó nevének említésekor a jelenlevők helyeslésüknek adtak kifejezést. A megválasztott munkaelnökség azután elfoglalta a helyét. Időközben a delegátusok percekig lelkesen skandáltak: »H-'s-Tjte*. « Ezután az elnöklő a következő napirendet javasolta: 1. A földműves szövetkezetek fejlődése — beszámoló, tartja Mnatjko Todorovics mérnök, a JSzNK földmfvelésügyi minisztere; 2. A beszámolóval kapcsolatos vita; 3. A termelő parasztszövetkezetek alapszabály mintájának javaslata; 4. A szövetkezeti gazdaságok szervezési szabályzatának javaslata és 5. különféle. Az értekezlet a napirend javaslatot elfogadta Ezután Mosa Pijade elvtárs a JKP KV Politikai Bizottságának tagja kapott szót Az emelvényre fellépő Mosa Pijade elvtársat a delegátusok hosszantartó tapssal üdvözölték. Mosa Pijade elvtárs beszéde Kiküldött elvtársak, boldog vagyok, hogy nektek, a szövetkezeti Parasztok első értekezletére hazánk "t*?**1 vidékéről érkezett delegátu. ,,0*^’ falvaink szocialista Szfort-‘ '5 mezőgazdaságunk fejleszt m u?12B?inak ma tolmácsolhatom Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezetőcégének meleg elvtársi üdvözletét és legjobb kivánságait a sikeres munkához. Kepviseletükben megválasztottak *s elküldték benneteket ide, egész “«Koszlávia, valamennyi nép’köztárczffKUnk földműves szövetkezeti re ^ortjernek erre az értekezlete. szövett?tc!vfcan minden nép M? al»1« Parasztjai államunkdolgozó na_^"tuflkisosztályunk e* a Kommunistádéi* J*®*1 harcával, vezetésével, a*Part b?tor es b?Ici! ..ének igazán . .. TMb.f. vált. Az, hogy VéT' kozosA\f erre a fontos * melyben azonos, kn,^'^* *: fftség, közös tore.cvé* cé| '■«éré! benneteket, feka annak, hogy mliVen fei,s^L. cénak*'Zna0lZ0T6Jn£6n} M»i 'ar-V_no!: möve, népeink tesp.arisé've egysége megvalósulásánál, ve, mennyire megbonthatatlan p ' és egység és mennyire - érd és biztos a'no, hogy felsír,, boldog’élete.0 éS Váf°S 10'g0t61W Mélyreható az azalakulás, amelyet hazánk dolgozó parasztsága a népfelszabaditó háború és nemi forradalom éveiben keresztülvitt. A munkásosztállyal együtt a dobozó Parasztság is harcba ment a Kommunista Párt hívására harcba a nemzeti és szociáls, felszabaduló, a munkásosztállyal együtt meg tisztogatta az országot a fasiszta“*K*zállóktól és hazaárulóktelem, la a burzsoázia elnyomó ural regünké tíremter,c ui népi hadse▼eit Tan ** a népuralom n.l szer*- '«kes részvétele az általános népi harcban, részvétele a népfelszabadító bizottságokban a Népfront, az ifjúság és a nők szervezeteiben, a Kommunista Párt szervezeteiben, amelynek vezető tevékenységét a harcban a dolgozó parasztság lépten,nyomon bizalommal kísérte, minden napnál egyre inkább igazolta részvétele a számtalan nagy tömegakcióban a felkelés vidékein, hogy biztosítsák hadseregünk élelmezését, a termékek betakarássát, ellássk a menekülteket, részvétele az írástudási és közművelődési tömegmozgalmakban a háború nehéz körülményei között is részvétele a gyűléseken, értekezleteken és a hatósági szervek választásain — mindez alapjaiban megmozdította parasztságunkat és cselekvő harcossá tette, hogy harcoljon a fasizmus megsemmisítéséért és az igazén demokratikus népi állam megteremtéséért. A háború befejezésével és az újjáépítés és az ország szocialista építésének kerdetével a dolgozó parasztság napról-napra újból megbizonyosodott arról, hogy mennyire igazolt volt az a messzemenő bizalom, amellyel a háború alatt és a néni forradallomban a Kommunista Párt iránt viseltetett. Az új népuralom egyik alapvető feladatának tekintette, hogy védje és fejlessze a kis- és küféi parasztságot teljesen felszabadítsa a bankok, uzsorások, nagybirtokosok és falusi gazdagok rablágából, megteremtsen minden feltételt ahhoz, hogy falunk kitépje magát az évszázados elmaradottén bél. néphatóságok szüntelen gondoskodása mellett, amelyeknek szerveiben a dolgozó parasztság sárs mértékben közreműködik, falviunkat nagy politikai, kulturális és társadalmi lendület ragadta magára». A néptömekek se^ti^f/rével és ellenőrzése mellett a népbizottságok munkájénak kifejődése, valamennyi többi falusi népi tömeg, szervezet kifejlődése, dolgozó parasztságunk részvétele a tömeges munkaakcióban és különösen a szövetkezeti szervezetek kifejlődése megváltoztatta falvaink arculatát. A pjtris, ?7D ti !különböző intézkedések révén elért nagy eredmények, amelyek a Kommunista Párt falusi politikájának szerves részei voltak, feljogosították a Párt Központi Vezetőségének második plénumát, hogy a Pártnak a falu szocialista átformálására és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló alapvető feladataikról szóló Határozatában leszögezze: »Mindezek az intézkedések a Párt falusi politikájának alapcéljait: a dolgozó parasztság anyagi helyzetének megjavítását, a dolgozó nép fiaméval való szorosabb kapcsolatát, a munkás,paraszt szövetség megszilárdítását a falusi kizsákmányoló elemek gazdasági korlátozását és politikai elszigetelését, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a falu és város közötti csereforgaloma fokozását és szabályozását, a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését szolgálják olyan eszközökkel, amelyek általában fejlesztik a mezőgazdasági termelést és a dolgozó paraszt tömegeket bekapcsolják a szocialista építésbe.?. A Kommunista Párt falusi politikájával, amelynek céljait a plénum határozata így megjelölte, bebizonyította, hogy valóban Falu és város dolgozóinak pártja és élcsapata, az egyetlen erő, amely dolgozó parasztságunkat a haladás és jólét útjára, a szocializmus útjára vezetheti. Pártunk büszke arra, hogy a dolgozó parasztság ennyire nagy tömegei vezetőjüket látják benne, hogy a dolgozó parasztok iránta megnyilvánuló bizalma ennyire mély és megingathatatlan; hogy sikerült megteremtenie a munkások és parasztok ennyire szilárd szövetségét, a népi államnak ezt a gerincét és hogy ez a népi állam ma biztos léptekkel halad a szocializmus felépítése felé. Dolgozó parasztságunk megmutatta és megmutatja képességét, hogy együtt haladjon a munkásosztállyal a szocializmus felépítésében is, hiszen vállvetve harcolt vele az idegen fasiszta megszálló és az elnyomó hazai burzsoázia ellen is. A munkás-paraszt szövetség hazánkban a valamennyi dolgozó elnyomója és kizsákmányolója ellen vívott véres harcban acélozódott meg. Ezért ma megbonthatatlan. A Kommunista Párt különösen a földműves szövetkezetek minden formájának fejlesztésén fáradozott s egyrészt arra törekedett, hogy megtalálja a dolgozó parasztság társulásának legjobb formáit és állandóan tökéletesítse ezeket a formákat, másrészt pedig arra törekedett, hogy a szövetkezeti élet valóban a kis- és középparaszt kezében legyen. »A földműves szövetkezés minden formájának eddigi fejlődése — állapítja meg a második plénum határozata — és az e téren elért sikerek dolgozó parasztságunknak azt a készségét és képességét mutatja, hogy a szövetkezeti élet különböző formáit felhasználja a mezőgazdaság fejlesztésére. A dolgozó parasztság felfogja, hogy a szövetkezet a legjobb eszköz életének feljavításához, általában a falu gazdasági, politikai és kulturális színvonalának felemeléséhez.« A földreformról és telepítésről szóló törvény meghozása lehetőséget nyújtott termelő parasztszövetkezetek alapítására és alapításuk 1945-ben megindult. Mint ma is, a Kommunista Párt az első pillanattól kezdve erélyesen arra törekedett, hogy a termelő parasztszövetkezetek megteremtése kizárólag önkéntes alapon, minden nyomás nélkül történjék. Lehet, hogy egyeseknek úgy tűnt, a termelő parasztszövetkezetek létesítése túlságosan lassan előre. Pártunk azonban úgy vélte, hogy egyedül maguknak a dolgozó parasztoknak a szövetkezet, különösen pedig a termelő parasztszövetkezet fejlődésében és munkájéban szerzett tapasztalatai kell, hogy meggyőzzék a dolgozó parasztságot annak az útnak a helyességéről, amelyet a Párt gazdasági és kulturális előmenetele írtjául megjelölt. Csak ilyen módon, példaszolgáltatással mutathatták meg a termelő parasztszövetkezetek, hogy a legsikeresebb eszközök falvaink szocialista átalakításéhoz és mezőgazdasági termelésünk fejlesztéséhez, csak ezen az úton kelthettük fel és fokozhattuk a dolgozó parasztság kedvét, hogy termelő parasztszövetkezeteket alapítson. Pártunk Központi Vezetőségének második plénuma különös figyelmet szentelt a fahi szocialista átformálásának és a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és helyesen látta meg ezt a fokozódó hangulatot, hogy termelőszövetkezeteket alapítsanak. Meglátta, hogy kevés lehetséges több bátorsággal és nagyobb iramban hozzálátni a termelő parasztszövetkezetek létesítéséhez. Hogy a Párt ezt a kérdést milyen helyesen tette fel és oldotta meg a második plénum határozatában, azt mutatja az a lelkes fogadtatás, amiben dolgozó parasztságunk a határozatot részesítette, mutatja a mai nagy lendület a termelő parasztszövetkezetek tömeges létesítésében. Ezzel a lendülettel pedig dolgozó parasztságunk a maga részéről új bizonyítékot nyújt arra, hogy milyen nagy bizalommal tekint a Kommunista Pártra és vezetőségére, az élén népünk, nagy fiával ás tanítómesterével, Tito elvtárssal. Delegátus elvtársak, Ti, akik szilárdan a dolgozó parasztság kezében lévő szövetkezetekből jöttök, legjobban tudjátok, mennyire nevetséges és ostoba az a rágalom, hogy a Kommunista Párt »kulák«-párt, a falusi gazdagok pártja, a falusi gazdagok kormányozzák országunkat és írják törvényeinket. Csupán azért rágalmaztak bennünket meg ezzel, mertfalusi politikánkban nem akartunk semmiféle kész kaptafát alalmazni, hanem állandóan számot veteiő tényleges viszonyainkkal. A Párt Központi Vezetőségének második plenáris ülésén hozott határozatot követő mai nagy lendület a termelőszövetkezetek létrehozásában legjobban bizonyítja, hogy utunk helyes volt és csak az említett határozatban egészen világosan kijelölt utón juthat el dolgozó parasztságunk a kis árutermelésből a korszerű technikát alkalmazó nagy szövetkezeti mezőgazdasági gazdálkodáshoz, csak ezen az utón szabadulhat fel falunk az évszázados gazdasági és kulturális elmaradottságból. Ez az értekezlet új néni szocialista államunkban az első ilyenfajta összejövetel és magában véve is jelentős eredmény a földművelési szövetkezeti élet fejlődésében hazánkban, s kétségtelenül új, rendkívül jelentős buzdítás lesz a szövetkezeti élet további általános és gyors fejlesztésére, a földműves szövetkezeti élet további sikeres építésére, minthogy ez a leghatalmasabb eszköz falvaink szocialista átformálásához és általában mezőgazdasági termelésünk fejlesztéséhez és szorosabb kapcsolatának megteremtéséhez a szocialista iparral amely olyan nagy szerepet játszik a falu gazdasági és kulturális színvonalának felemelésében. Pártunk Központi Vezetősége nem kételkedik abban, hogy ez az értekezletetek, a vita után, amelyben minden oldalról tanulmányoz, tétok a földműves szövetkezeti élet előtt álló számtalan kérdő*, gazdag lesz sikere'-'ben. Értekezleteteket a Központi Pártvezetőség úgy tekinti, mint a leghaladóbb szövetkezeti parasztok, azoknak a gyölekezetét, akik a szocializmus falvain'-ban való felépítésében érdemeket szereztek. Ezért a Központi Pártvezetőség nevében még egyszer sikeres és eredményes munkát kívánok. Éljen a szövetkezeti parasztok első szövetségi értekezletei Éljen falu és város népének vezére és tanítómestere, Tito elvtársi Mosa Pijade beszédét gyakran szakították félbe helyeslésre: tapssal Tito marsal a JKP KV politikai bizottságának és Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezetőségének éltetésével. Mosar Gane