Magyar Szó, 1949. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1949-03-02 / 51. szám

VI. ÉVFOLYAM, 51.(1299.) SZÁM - ----- - - -----——­ NOVISZÁD. SZERDA, 1949 MÁRCIUS 2 ÓRA 2 DINÁR Tito marsal jelenlétében megkezdődött az első országos szövetkezeti értekezlet A IMP Központi Vezetősége nevében Floss Pijssie Oövözölte az értekezletet Beográdba­n hétfőn megkezdődött az országos szövetkezeti értekezlet. A Kolarac népegyetem ünnepélyesen feldíszített termében hazánk minden tájáról a földműves és termelő parasztszövetkezetek 1100 delegátusa és 100 mezőgazdasági szakember gyűlt össze. Valamivel 17 óra után megérkezett Joszip Broz Tito. Jugoszlávia marsalla, a JKP KV politikai bizottsága tagjainak Edvard Ka­dety, Alekszandar Rank­ovics, Borisz Ki­drics és Mosa Díjadó kíséretében. A delegátusok hosszantartó viharos tapssal köszöntötték őket A terem néhány percig visszhangzott Tito marsal és a JKP KV Politikai Bizottsága tagjainak szóló üdvözletektől és felkiáltásoktól Ezután az értekezletet Dobroszav Tomasevics a JSzNK szövetkezeti főszövetsége végrehajtó bi­zottságának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte Tito marsall és a Politikai Bizottság tagjait, a JSzNK és a Szerb NK kormányának­ tagjait és az értekezleten résztvevő delegátusokat Tomasevics a többi között azt mondta, hogy ezt az értekezletet egy hónappal a JKP KV II. plenáris ülése­­után tartják és az érte­kezlet feladata, hogy összegezze a földműves szövetkezetek és termelő parasztszövetkezetek munkájának eredményeit és tapasztalatait és, hogy határozatokat hozzon hazánk szövetkezeti mozgalmának további fejlesztéséhez. Ezután az elnöklő Dobroszav Tomasevics javaslatára az értekezlet díszelnökségébe Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezető­ige, a murnkaelnökségbe pedig a következők kerültek: Dobroszav Tomasevics a JSzNK szövetkezeti főszövetségének elnöke, dr. Mihajlo Vucskovics a JSzNK szövetkeze­ti főszövetségének tiokára. Radislav Nedeljkovics, a Szerb NK földműves szövetkezeti főszövetságének el­nöke. Dimitrije Bajanica a JSzNK földművelésügyi miniszterének helyettese Nikola Lakics a kacsarevói »Crveni proleter« termelő paraszt szövetkezet elnöke, Vera Aceva a Macedón NK szövetkezeti főszövet­­sé­gének elnöke, Taeko Grujevszki a lazaropoljei »Kocsa Racin« termelőszövetkezet elnöke, Jaiksa Nova­­kovics Crnagora NK szövetkezeti fő­szövetségének elnöke. Milet­a Mrsovics a p­­evljei járási szövetkezeti szövetség elnöke, Milan Lackovics a horvát NK szövetkezeti szö­vetségének ttokéira Sostarics Kata a koprivnicai járás Hrebme falu termelő paraszt­­szövetkezetének elnöke Radovan Zirojevics a virovitica­i járás Szuhopolje földműves szövetkezetének elnöke Franc Sztrle Szlovénia földműves szövetkezeti főszövetségének elnöke Marija Aljamcsics az idriai járási szövetkezeti szövetség titkára Vlado Vujovics Bosznia-Hercegovina NK földműves­ szövetkezeti szövetségéne­k elnöke, Ilija Vidics a Wells® járási Donja Trmava »Partizán« termelőszövetkezetének el­nöke Marko Sztipics a »Sujica« termelő-parasztszövet­kezet tagja, Csedomir Ercsics, a szerbi® Dob­­ricsból. A munkaelnökség tnginó nevének említésekor a jelenlevők helyeslésüknek adtak kifejezést. A megválasztott munkae­lnökség azután elfoglalta a helyét. Időközben a delegátusok percekig lelkesen skandáltak: »H-'s-Tjte*. « Ezután az elnöklő a következő napirendet javasolta: 1. A földműves szövetkezetek fejlődése — beszámoló, tartja Mnatjko Todorovics mérnök, a JSzNK földmf­velésügyi minisztere; 2. A beszámolóval kapcsolatos vita; 3. A termelő parasztszövetkezetek alapszabály­ mintájának javaslata; 4. A szövetkezeti gazdaságok szervezési szabályzatának javaslata és 5. különféle. Az értekezlet a napirend javaslatot elfogadta Ezután Mosa Pijade elvtárs a JKP KV Politikai Bizottságának tagja kapott szót Az emelvényre fellépő Mosa Pijade elvtársat a delegátusok hosszantartó tapssal üdvözölték. Mosa Pijade elvtárs beszéde Kiküldött elvtársak, boldog va­gyok, hogy nektek, a szövetkezeti Parasztok első értekezletére hazánk "t*?**1 vidékéről érkezett delegátu. ,,0*^’ falvaink szocialista Szfor­­t-‘ '5 mezőgazdaságunk fejlesz­t m u?12B?inak ma tolmácsolha­tom Jugoszlávia Kommunista Párt­ja Központi Vezetőcégének meleg elvtársi üdvözletét és legjobb ki­­vánságait a sikeres munkához. Kepviseletükben megválasztottak *s elküldték benneteket ide, egész “«Koszlávia, valamennyi nép’köztár­­czffKUnk földműves szövetkezeti re ^ortjernek erre az értekezlete. szövett?tc!vfcan minden nép M? al»1« Parasztjai államunk­­dolgozó na_^"tuflkisosztályunk e* a Kommunistádéi* J*®*1 harcával, vezetésével, a*Part b?tor es b?Ici! ..ének igazán . .. TMb.f. vált. Az, hogy VéT' kozosA\f erre a fontos * melyben azonos, kn,^'^* *: fftség, közös tore.cvé* cé| '■«éré! benneteket, feka annak, hogy mliVen fei,s^L. cénak*'Zna0lZ0T6Jn£6n} M»i 'ar-V_no!: möve, népeink tesp.arisé've egysége megvalósulásánál, ve, mennyire megbonthatatlan p ' és egység és mennyire - érd és biztos a'no, hogy felsír,, boldog’élete.0 éS Váf°S 10'g0t61W Mélyreható az az­­alakulás, a­­melyet hazánk dolgozó parasztsága a népfelszabaditó háború és nemi forradalom éveiben keresztülvitt. A munkásosztállyal együtt a dobozó Parasztság is harcba ment a Kom­­munista Párt hívására harcba a nemzeti és szociáls, felszabaduló, a munkásosztállyal együtt meg tisztogatta az országot a fasiszta­­“*K*zál­lóktól és hazaárulókte­­le­­m­, l­a a burzsoázia elnyomó ural regünké tíremter,c ui népi hadse­­▼eit Tan ** a népuralom n.l szer­­*- '«k­es részvétele az általános népi harcban, részvétele a népfel­­szabadító bizottságokban a Nép­front, az ifjúság és a nők szerve­zeteiben, a Kommunista Párt szer­vezeteiben, amelynek vezető tevé­kenységét a harcban a dolgozó pa­rasztság lépten,nyomon bizalommal kísérte, minden napnál egyre in­kább igazolta részvétele a számta­lan nagy tömegakcióban a felkelés vidékein, hogy biztosítsák hadse­regünk élelmezését, a termékek be­­takarássát, elláss­k a menekülte­ket, részvétele az írástudási és közművelődési tömegmozgalmak­­ban a háború nehéz körülményei kö­zött is részvétele a gyűléseken, ér­tekezleteken és a hatósági szervek választásain — mindez alapjaiban megmozdította parasztságunkat és cselekvő harcossá tette, hogy har­­coljon a fasizmus megsemmisítésé­ért és az igazén demokratikus né­pi állam megteremtéséért. A hábo­rú befejezésével és az újjáépítés és az ország szocialista építésének ker­detével a dolgozó parasztság nap­­ról-napra újból megbizonyosodott arról, hogy mennyire igazolt volt az a messzemenő bizalom, amellyel a háború alatt és a néni forradal­­­­lomban a Kommunista Párt iránt viseltetett. Az új népuralom egyik alapvető feladatának tekintette, hogy védje és fejlessze a kis- és küfé­i­ parasztságot teljesen felsza­badítsa a bankok, uzsorások, nagy­­birtokosok és falu­si gazdagok rab­­lágából, megteremtsen minden fel­­tételt ahhoz, hogy falunk kitépje mag­át az évszázados elmaradott­én bél.­­ néphatóságok szüntelen gondoskodása mellett, amelyeknek szerveiben a dolgozó parasztság s­árs­­ mértékben közreműködik, falviunkat nagy politikai, kulturális és társadalmi lendület ragadta ma­­gá­ra». A néptömek­ek se^ti^f/rével és ellenőrzése mellett a népbizott­­ságok munkájénak kifejődése, va­lamennyi többi falusi népi tömeg, szervezet kifejlődése, dolgozó pa­rasztságunk részvétele a tömeges munkaakcióban és különösen a szö­vetkezeti szervezetek kifejlődése megváltoztatta falvaink arculatát. A pjtris, ?7D ti !kü­­­lönböző intézkedések révén elért nagy eredmények, amelyek a Kom­­munista Párt falusi politikájának szerves részei voltak, feljogosítot­ták a Párt Központi Vezetőségének második plénumát, hogy a Pártnak a falu szocialista átformálására és a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére irányuló alapvető feladataik­ról szóló Határozatában leszögezze: »Mindezek az intézkedések a Párt falusi politikájának alapcéljait: a dolgozó parasztság anyagi helyze­tének megjavítását, a dolgozó nép fiaméval való szorosabb kapcsolatát, a munkás,paraszt szövetség meg­szilárdítását a falusi kizsákmányo­ló elemek gazdasági korlátozását és politikai elszigetelését, a mező­­gazdasági termelés fejlesztését, a falu és város közötti csereforgaloma fokozását és szabályozását, a mező­­gazdaság szocialista szektorának erősítését szolgálják olyan eszkö­zökkel, amelyek általában fejlesz­­tik a mezőgazdasági termelést és a dolgozó paraszt tömegeket bekap­­csolják a szocialista építésbe.?. A Kommunista Párt falusi politi­kájával, amelynek céljait a plénum határozata így megjelölte, bebizo­nyította, hogy valóban Falu és vá­ros dolgozóinak pártja és élcsapa­ta, az egyetlen erő, amely dolgozó parasztságunkat a haladás és jólét útjára, a szocializmus útjára vezet­heti. Pártunk büszke arra, hogy a dolgozó parasztság ennyire nagy tömegei vezetőjüket látják benne, hogy a dolgozó parasztok iránta megnyilvánuló bizalma ennyire mély és megingathatatlan; hogy si­került megteremtenie a munkások és parasztok ennyire szilárd szövetségét, a népi államnak ezt a gerincét és hogy ez a népi állam ma biztos léptekkel halad a szocia­lizmus felépítése felé. Dolgozó pa­rasztságunk megmutatta és meg­mutatja képességét, hogy együtt haladjon a munkásosztállyal a szo­cializmus felépítésében is, hiszen vállvetve harcolt vele az idegen fasiszta megszálló és az elnyomó hazai burzsoázia ellen is. A mun­kás-paraszt szövetség hazánkban a valamennyi dolgozó elnyomója és kizsákmányolója ellen vívott véres harcban acélozódott meg. Ezért ma megbonthatatlan. A Kommunista Párt különösen a földműves szövetkezetek minden formájának fejlesztésén fáradozott s egyrészt arra törekedett, hogy megtalálja a dolgozó parasztság társulásának legjobb formáit és ál­landóan tökéletesítse ezeket a for­mákat, másrészt pedig arra töre­kedett, hogy a szövetkezeti élet valóban a kis- és középparaszt ke­zében legyen. »A földműves szövet­kezés minden formájának eddigi fejlődése — állapítja meg a máso­dik plénum határozata — és az e téren elért sikerek dolgozó paraszt­ságunknak azt a készségét és ké­pességét mutatja, hogy a szövetke­zeti élet különböző formáit felhasz­nálja a mezőgazdaság fejlesztésére. A dolgozó parasztság felfogja, hogy a szövetkezet a legjobb esz­köz életének feljavításához, általá­ban a falu gazdasági, politikai és kulturális színvonalának felemelé­­­séhez.« A földreformról és telepítésről­­ szóló törvény meghozása lehetősé­­­­get nyújtott termelő parasztszövet­­kezetek alapítására és alapításuk 1945-ben megindult. Mint ma is, a Kommunista Párt az első pillanattól­­ kezdve erélyesen arra törekedett,­­ hogy a termelő parasztszövetkeze­tek megteremtése kizárólag önkén­tes alapon, minden nyomás nélkül történjék. Lehet, hogy egyeseknek úgy tű­nt, a termelő parasztszövet­­kezetek létesítése túlságosan las­san­­ előre. Pártunk azonban úgy vélte, hogy egyedül maguknak a dolgozó parasztoknak a szövet­kezet, különösen­ pedig a termelő parasztszövetkezet fejlődésében és munkájéban szerzett tapasztalatai kell, hogy meggyőzzék a dolgozó parasztságot annak az útnak a he­lyességéről, amelyet a Párt gazda­sági és kulturális előmenetele írt­jául megjelölt. Csak ilyen módon, példaszolgáltatással mutathatták meg a termelő parasztszövetkeze­tek, hogy a legsikeresebb eszközök falvaink szocialista átalakításéhoz és mezőgazdasági termelésünk fej­lesztéséhez, csak ezen az úton kelt­hettük fel és fokozhattuk a dolgo­zó parasztság kedvét, hogy termelő parasztszövetkezeteket alapítson. Pártunk Központi Vezetőségének második plénuma különös figyelmet szentelt a fahi szocialista átformá­lásának és a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének és helyesen látta meg ezt a fokozódó hangulatot, hogy termelőszövetkezeteket ala­pítsanak. Meglátta, hogy kev­és lehetséges több bátorsággal és na­­­gyobb iramban hozzálátni a terme­lő parasztszövetkezetek létesítésé­hez. Hogy a Párt ezt a kérdést mi­lyen helyesen tette fel és oldotta meg a második plénum határozatá­ban, azt mutatja az a lelkes fogad­tatás, amiben dolgozó parasztsá­gunk a határozatot részesítette, mutatja a mai nagy lendület a ter­melő parasztszövetkezetek tömeges létesítésében. Ezzel a lendülettel pedig dolgozó parasztságunk a ma­ga részéről új bizonyítékot nyújt arra, hogy milyen nagy bizalommal tekint a Kommunista Pártra és ve­zetőségére, az élén népünk, nagy fiával ás tanít­óm­esterével, Tito elv­társsal. Delegátus elvtársak, Ti, akik szilárdan a dolgozó pa­rasztság kezében lévő szövetkeze­­tekből jöttök, legjobban tudjátok, mennyire nevetséges és ostoba az a rágalom, hogy a Kommunista Párt »kulák«-párt, a falusi gazda­gok pártja, a falusi gazdagok kor­mányozzák országunkat és írják törvényeinket. Csupán azért rágal­­maztak bennünket meg ezzel, mer­t­­falusi politikánkban nem akartunk semmiféle kész kaptafát a­l­a­lmaz­­ni, hanem állandóan számot vet­eiő tényleges viszonyainkkal. A Párt Központi Vezetőségének második plenáris ülésén hozott határozatot követő mai nagy lendület a terme­­lőszövetkezetek létrehozásában leg­jobban bizonyítja, hogy utunk he­lyes volt és csak az említett hatá­rozatban egészen világosan kijelölt utón juthat el dolgozó parasztsá­­gunk a kis árutermelésből a kor­szerű­­ technikát alkalmazó nagy szö­vetkezeti mezőgazdasági gazdálko­dáshoz, csak ezen az utón szaba­dulhat fel falunk az évszázados gazdasági és kulturális elmaradott­ságból. Ez az értekezlet új néni szocia­lista államunkban az első ilyenfajta összejövetel és magában véve is je­lentős eredmény a földművelési szö­­vetkezeti élet fejlődésében hazánk­ban, s kétségtelenül új, rendkívül jelentős buzdítás lesz a szövetkeze­ti élet további általános és gyors fejlesztésére, a földműves szövet­­kezeti élet további sikeres építésé­re, minthogy ez a leghatalmasabb eszköz falvaink szocialista átformá­lásához és általában mezőgazdasá­­gi termelésünk fejlesztéséhez és szorosabb kapcsolatának megte­remtéséhez a szocialista iparral a­­mely olyan nagy szerepet játszik a falu gazdasági és kulturális színvo­nalának felemelésében. Pártunk Központi Vezetősége nem kételkedik abban, hogy ez az értekezletetek, a vita után, amely­ben minden oldalról tanulmányoz, tétok a földműves szövetkezeti élet előtt álló számtalan kérdő­*, gazdag lesz sikere'-'ben. Értekezleteteket a Központi Pártvezetőség úgy tekin­ti, mint a leghaladóbb szövetkezeti parasztok, azoknak a gyölekezetét, akik a szocializmus falvain'-ban va­ló felépítésében érdemeket szerez­tek. Ezért a Központi Pártvezető­­ség nevében még egyszer sik­eres és eredményes munkát kívánok. Éljen a szövetkezeti parasztok el­­ső szövetségi értekezletei Éljen falu és város népének ve­zére és tanítómestere, Tito elvtársi Mosa Pijade beszédét gyakran szakították félbe helyeslésr­e: taps­sal Tito marsal a JKP KV politi­kai bizottságának és Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Ve­­zetőségének éltetésével. Mosa­r Gane

Next