Magyar Szó, 1951. október (8. évfolyam, 233-258. szám)
1951-10-26 / 254. szám
Más felosztást Az agresszió bűntény az emberiség ellen — mondotta Thuring professzor A zágrábi béketalálkozó munkája Mint már jelenítettük, a zágrábi béketalálkozó tegnap délelőtti ülésén Joszip Vidmar jugoszláv delegátus tíz pontban összefoglalta azokat az elveket, amelyek biztosítanák a közös alapot az őszinte és igazi békeharchoz. Vidmár után Hans Thüring bécsi egyetemi tanár szólalt fel. Beszéde elején hangoztatta, hogy a harmadik világháború veszélyével fenyegető katonai agresszió megakadályozása a jellemkor legnagyobb problémája. Ezért azt javasolja, hogy az öszszes nagy világszervezetek — szakszervezetek, egyházi egyesületek, női és ifjúsági szervezetek és nagy politikai pártok — alakítsanak közös védelmi frontot az agresszív háború ellen és adjanak ki egy kiáltványt, amelynek Thüring véleménye szerint a következő alapelveket kellene tartalmaznia: Az agreszszió bűntény az emberiség ellen és tevékenyen harcolni kell megakadályozása érdekében; szembe kell helyezkedni a nemzeti és politikai gyűlölet szításával; el kell ítélni az agressziót tekintet nélkül arra, melyik fél alkalmazza. Dr. Rudolf Laun hamburgi egyetemi tanár felszólalásában hangoztatta a népek önrendelkezési joga tiszteletben tartásának fontosságát. Dr. Laun ezzel kapcsolatban beszélt az Egyesült Nemzetek Alapokmányának jelentőségéről és azt mondotta, hogy egyedül csak a népek önrendelkezési joga szigorú tiszteletben tartása alapján lehet megteremteni a szabad és független Európát. den elfogadta a dr. Vidmár beszédében előterjesztett javaslatokat, és hangoztatta, hogy a felsorolt alapelvek pontos meghatározása a találkozó további feladata. A béketalálkozó tegnap délutáni ülése 16.15 órakor és megállapította, hogy ma a világ két tömbre eszük — a szovjet tömbre, amely a békeangyal szárnyai alatt imperialista törekvéseket rejteget, és az amerikai tömbre, amely ugyancsak megszállóvá válik a neki alárendelt SZABADKAOTISminx. ÉVF. 254. (2123.) SZÁZZ| PÉNTEK, 1951 OKT. 26 || AKADDINA* A fogyasztóra nézve mindig hátrányos, ha a piaci árok, hullámzanak, ha egyik napról a másikra emelkednek. A hirtelen változó árakat a dolgozók sínylik meg leginkább. Gyakran változó árak mellett nem lehet jól gazdálkodni, nem lehet a keresetet észszerűen, beosztani. Azonban a közösséget tekintve is, a szilárd, kiegyensúlyozott piaci helyzet kedvező. Az új gazdasági rendszer bevezetése megállapodott és kiegyensúlyozott piaci helyzetet kíván, mert csak ekkor érvényesülhetnek helyesen mindazok az új elgondolások és intézkedések, amelyek a gazdasági fejlődés ditját egyengetik. Csak az üzérek, a zavarosban halászok és munkakerülők maroknyi csoportjának kedvezhet a hirtelen bekövetkező árhullámzás. Ezek igyekeznek kihasználni a maguk számára a piac rendellenességeit, a fogyasztók szorult helyzetét és áruhalmozással, áremeléssel igyekeznek fenntartani a folytonos hullámzást. Minden más termelőnek és fogyasztónak az a célja, hogy a piaci helyzet mielőbb megszilárduljon. Kormányunk is számos intézkedést tesz az egyenletes kiaálat és kereslet kialakulása érdekében, és intézkedéseivel arra ösztönzi a termelőt, hogy többet és többfélét termeljen és hozzon a piacra az eddiginél olcsóbb áron. A piaci helyzet megszilárdítása már folyamatban van. Eddig bizonyos mértékben sikerült összhangba hozni az ipari cikkek és mezőgazda-sági termékek árát. Ezeknek az ára körülbelül egyformá■értékben növekedett a háború előtti árakhoz viszonyítás. A Nemzeti Bank adatai szerint a termékek ára, a szolgáltatások ára nélkül, a szabad piacon mintegy 16- szor magasabb az 1938 évi árakhoz viszonyával Ezzel szemben a szolgáltatások ára csak 1,9-szer növekedett. . Az emberek tehát úgyszólván egész keresetüket különféle áruk és termékek vásárlására fordítják, szolgáltatásukra pedig csak jelentéktelen összeget költenek. Ha az árualapot növelni lehetne, ez sem volna nagy baj, de jelenleg nem lehet növelni, elsősorban azért, mert mielőbb be kell fejezni a legfontosabb nagy építkezéseket, amelyek termelése majd később jut kifejezésre a közgazdaságban.. Mit tehetünk mégis, hogy eredményesen szembeszálljunk a piaci áremelkedéssel? Meg kell változtatni annak az összegnek a feloszlását, amit az emberek a foggyasztás céljaira fordítanak, oly módon, hogy többet költsenek a szolgáltatásokra és kevesebbet a különféle készáruk és termékek vásárlására. Megelőzően természetesen összhangba kell hozni a szolgáltatások árát a többi árral, mivel ezek elmaradtak az ipari cikkek és termékek árától. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nemrégen kelyikor az ipari cikkek szabadforgalmára áttértünk. — az emberek több ipari cikket vásároltak mint azelőtt, ~~ csökkenni kezdtek a mezőgazdasági termékek árai Hasonló helyzet várható most is a szolgáltatások árának emelkedése folytán, azzal a különbséggel, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek árának csökkenése várható bizonyos idő múlva. S hogy a szolgáltatások árának emelkedése pillanatnyilag se érintse túlságosan a dolgozók életszínvonalát, nem emelték fel a lakbére A gyarmati népek szerepe Jean Rous, francia delegátus kijelentette, hogy nagyjából csak a gyarmati kérdésiről fog beszélni, mert úgy véli, hogy ez a mai torzsalkodások és általában a láborús veszély egyik legfontosabb tényezője. A gyarmati kérdés bizonyos esetekben közvetlen alkalmat nyújthat egy új háború kitöréséhez és mindenképpen egyike a fő háborús veszedelmeknek. Rous hangoztatta, hogy támogatni kell az egészséges nemzeti törekvéseket, és rámutatott Jugoszlávia példájára, amely egy szövetségi ország keretében különböző népeket egyesít. A függetlenségi politika mellett — mondotta Bous — a gyarmati népeknek gazdasági jogokat is kell adni, így például meg kell engedni a területükön levő nyersanyagforrások államosítását. Ezenkívül az elmaradott országoknak gazdasági segítséget kell nyújtani. Szilárd hídra van szükség — mondotta Irous amely a gyarmati népeket átvezeti függő helyzetükből a szabadság és függetlenség állapotába. Beszéde végén Rous elvkét, amelyek szintén indokolatlanul alacsonyak. Ugyanakkor azonban megkezdték a legfontosabb élelmiszerek, a zsír és a cukor, bab, borso, tojáspor, továbbá textiltermékek dohány stb. árának csökkentését. Mindez pedig a piac stabilizálása az új gazdasági rendszer sikeres bevezetése.A végeredményben a fogyasztó . Folyik a szabad vita Zágrábba kiküldi! Mmunkatársunk telefonriportja Harmadik napja folyik a szabad vita a zágrábi Szábor nagytermében. Nemcsak különböző nemzetiségű és meggyőződésű, hanem egészen eltérő vérmérsékletű delegátusok szólalnak fel. A németek csendes, logikus és rendszerezett mondókat, a franciák csupaszív gyújtó szónoklatai követik. Akadnak persze hevesebb közbeszólások és viták is. Tegnap például, amikor Agnes Humbert francia írónő a többi között kifogásolta, hogy Franciaországban amerikai csapatok vannak, az egyik amerikai delegátusnő hevesen közbekiáltotta: — Vannak Franciaországban amerikai sírok is! Ebből a megjegyzésből rövid szóharc fejlődött ki. A francia írónő továbbra is az amerikai térhódítást támadta. Vitára került sor a határozati bizottság megválasztásakor is. Amikor az elnökség javaslatát felolvasták, a francia delegátusok egyik csoportja viharosan tiltakozni kezdett. Szerintük a bizottságba kijelölt két francia nem képviselheti őket. Az elnöklő görög Gregorianisz azzal utasította el a franciák követelését, hogy a bizottság összeállítása az elnökség hatáskörébe tartozik., A franciák felhördültek.' — Ez nem demokrácia! Ez nem szabadság! —■ hangzott soraikból. , A görög elnök tovább erősködött, a franciák pedig egyre izgatottabbak lettek. Ekkor szólásra jelentkezett Dedijev jugoszláv delegátus: — Indítványozom, hogy a franciák üljenek össze és maguk jelöljék ki megbizottaikat. A franciák azon nyomban elfogadták Dedijer indítványát, mire kitört a tapsvihar az ülésteremben. A zágrábi békeösszejövetel félrevetve minden formaságot — még saját ügyrendi szabályzatát is — újból a teljes demokrácia mellett döntött és ezt tapsolta. B. S. kezdődött, Biseret volt belga miniszter elnöklete alatt. Az ülésen részt vett Kocsa Popovics a Jugoszláv Hadsereg vezérkari főnöke is. Elsőnek Agnes Umbert francia írónő jelentkezett szólásra. Hangoztatta, hogy csak a maga nevében beszél a országokban. A béke elvont fogalommá válik — mondotta —, ha nem egyesülünk mindannyian és nem harcolunk közösen az ellen, hogy ebből a fogalomból kiviteli propagandacikk legyen, ha nem harcolunk az ellen, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Rentte el a gyermeki nótlékról és a bunokról Beszélgetés a néger delegátusokkal................I . I .im.......... % Az angol választásokról Rendelet a gyermekpótlékról Annak a törvénynek első szakasza alapján, amely felhatalmazza a JSzNK kormányát, hogy bevezesse az új fizetési rendszert és egyéb gazdasági intézkedéseket tegyen az új pénzügyi és tervrendszer előkészítése céljából, a JSzNK kormánya a népegészségügyi és szociálpolitikai tanács elnökének és a JSzNK pénzügyminiszterének javaslatára meghozza a következő RENDELETET A GYERMEKPÓTLÉKRÓL 1. szakasz Az e rendeletben előírt feltételek között gyermekpótlékra joguk van a következőknek: 1. Az állami gazdasági vállalatokban, intézményekben és hivatalokban foglalkoztatott munkásoknak és alkalmazottaknak, 2. a szövetkezeti és társadalmi szervezetekben és azoknak gazdasági vállalataiban foglalkoztatott munkásoknak és alkalmazottaknak, valamint az állandó tisztséget betöltő kiválasztott személyeknek, akik állandó díjazásban részesülnek a társadalmi szervezetekben, ha az illető tisztséget külön előírások határozzák meg, 3. az aktív tiszteknek, altiszteknek, katonai tisztviselőknek, a fegyveres erők tábornokának és admirálisainak és a népi milícia tagjainak, 4. a képviseleti és ezeknek megfelelő szerveit azon tagjainak, akik fizetést kapnak munkájukért , 5. a személyi nyugdíj élvezőinek, a családi nyugdíjat élvező gyermekeknek, valamint azoknak, akik harmadik csoportbeli rokkantsegélyt élveznek a munkások és alkalmazottak és családtagjaik szociális biztosításáról szóló törvény értelmében, 6. az 1-7 csoportba tartozórokkantaknak, akik rokkantilletményben részesülnek, mint hadirokkantak, vagy békekorabeli katonai rokkantak, a népi milícia, a katonai előképzés és a légvédelem rokkantjai vagy más rokkantak, akikre vonatkoznak a hadirokkantakról és béke-korszakbéli katonai rokkantakról szóló előírások valamint a családi nyugd élvezőinek ezek szerinti előírások szerint, — a rokkantsegélyt élvező gyermekek után. 2. szakasz A gyermekpótlést e rendlet rendelkezései értelmét magában foglalja: 1. az állandó gyermekpólékot és ,2. az egyszeri pótlékot az újszülött gyermek kelengyelére. 3. szakasz Az 1. szakasz 1., valamit 3—6 pontjában feltüntető, személyek • gyermekpótlékának összegét az állam biztosítja a költségvetésből. Az 1. szakasz 2. pontjában: feltüntetett személyek gyermekpótlékának összegét abból a járulékból fedezik, melyet a szövetkezetek, szövetkezeti és társadalmi szervezetek, valamint vállalat',ik fizetnek külön előírást' szerint. 4. szakasz A kisiparosszövetkezet (termelő, feldolgozó és szolgáltató szövetkezetek), valamint a halásszövetkezetei, amelyeknek a halászat egyedüli és főfoglalkozásuk biztosíthatják tagjaiknak az állta gyermekpótlékra és az újszülött gyermek kelengyepótlékára való jogot, ha önkéntesen befizetik az egéi tagság után az előírt járulékot. A fenti bekezdésben érintett személyeknek az előjárulék önkéntes befizetés esetén ugyanolyan összegben és ugyanolyan feltételek ne lett jár a gyermekpótlék ms a munkaviszonyban adószemélyeknek. 5. szakasz Az a személy, akinek ők vagy több alapon joga ve gyermekpótlékra, csak e. alapon élvezheti. érdekében történik.A horvát Szábor ülésterme a béketalálkozó résztvevőivel Az áttanító fiyermekpótlék 6. szakasz Az állandó gyermekpótlék összege havonta 1.300 din, vagy naponta 50 dinár. Ezé kívül azok a személyek, akinek joguk van erre az állam, de pótlékra 425 egység ipr bont kaptatik havonta, van 16 egység ilyen bont napota. A naponta elszámolt pótléik összege egy naptári napban nem haladhatja m az 1300 dinárt, és a 425 egyég ipari bont. 7. szakasz Az állandó gyermeklótikot havi összegben fizetik a munkásoknak, alkalmazottaknak és az e rendelet szakaszának 2—4 pontjában felsorolt személyeknek, akik állandó havi összegben me határozott fizetést, illető bért kapnak, valamint nyugdíj- és a rokkantsegé élvezőinek, viszont napi összegben fizetik ki azoknak munkásoknak, akiknek fizetését nem határozták me állandó havi összegben. Ha az állandó gyermekpótlékot havi összegben határozták meg, akkor a 60ror következő hónap első napjától kezdve fizetik ki ,mióta az illető jogot szerzett a pólékra éspedig annak a napnak a végéig, amelybe a pótlékra való jogosulta megszűnt. Az állandó gyermekpótló Folytatás a 2-ik oldalon