Magyar Szó, 1952. november (9. évfolyam, 261-286. szám)

1952-11-11 / 271. szám

ÖT NAP SZANDZSÁKBAN­ ­ (Folytatás a 3. oldalról). 16 fák tarka pompája fürdik Be őszi verőfényben. 1809-ben a település le­égett és amikor újra felépí­tették ,akkor kapta mai ne­vét. Ez a vidék beleértve e­­gész Szandzsákot a legkésőb­ben szabadult fel a török já­rom alól. Szandzsák azonban különö­sen a Népfelszabadító Har­cokban vált általánosan is­mertté. Nagy harcokat vív­tak itt népeink a megszállók­kal és a hozzájuk csatlako­zott árulókkal. Maga a város 77-szer cserélt gazdát, néha naponta háromszor is. Né­metek, u­sztasák, csetnikek pusztították a várost, irtot­ták a lakosságot, míg a nép­felszabadító csapatok végle­gesen ki nem űzték az ellen­séget erről a vidékről is. Ők­ M­ost, mint nálunk Vaj­daságban, itt is a nép­bizottsági választások­ra készülnek. A városi párt­szervezet titkára elmondja, hogy a tömegszervezetek, kü­lönösen a kommunális mun­kákban, iskolaépítésben, híd­építésben, hét szövetkezeti otthon építésében a járás te­rületén és utak építésében tevékenykednek. Háztartási tanfolyamokat tartanak, kul­turális felvilágosító csopor­tok járnak a falvakban s élő adásokat tartanak­. Tőle tudjuk meg, hogy No­va Városnak régen is volt négyosztályos gimnáziuma. Azonban például 1932-ben öt járásból csak 45-en iratkoz­tak be. (A muzulmánok val­lási okokból nem jártak is­kolába). Ma pedig a muzul­mánok 90—95 százaléka lá­togatja az iskolát. Csak e­­gyetlen járásból 570 tanuló jár a novavár­osi gimnázium­ba.­­ Harmadik állomáshelyün­kön, a Lim folyó partján é­­pü­lt Prijepoljéban felhasz­náljuk az alkalmat és meg­nézzük a közelben épült Ids­omerőművet. Egy nagy gépteremből áll 82 épület, amelyben két tur­bina van elhelyezve, a terem falán pedig hatalmas kapcso­ló tábl­a. Egy-két munkás irá­nyítja az egész üzemet. A hegyoldalból zúgó kis patakocska ömlik lefelé a völgybe. Ezt a vizet 300 mé­ter hosszú csővezetékbe ve­zették, a csövek az épületbe elhelyezett turbinákhoz vi­szik a vizet A 140 méter ma­gasságból eső víz pedig nagy erővel rázúdul a turbinák la­pátjaira. Prijepolje népbi­­zottságának elnöke elmond­ta, hogy ezt a kis vizierőmű­vet a járás a maga kezdemé­nyezésére építette. Azelőtt gőzgép fejlesztette a szüksé­ges áramot, de most kihasz­nálták a természet adta lehe­tőséget és felépítették a vi­­zierőművet. — Miért működik csak az egyik turbina — érdeklő­dünk annál a munkásnál, a­­ki a kapcsolótáblát irányítja. — Nincs még elég fo­gyasztó — feleli. A két tur­bina jóval több áramot fej­leszthet, mint amennyire a járásnak a világítás és ipari termelés céljára pillanatnyi­lag szüksége van, beleértve az újonnan épült jókora tex­til­gyárat is. Ha már a vizierőműnél tar­tunk megemlíteni azt is, hogy a fentebb említett No­va Várostól nem messze, Ko­rcin-Bródnál most készítik elő egy hatalmas vizierőmű építésének terepmunkálatait. Az építésre kerülő új objek­tumok felsorolásánál a VI. Kongresszuson Tito marsal a többi között ezt a kokin­­bródi vizierőművet is meg­említette. • Szandzsák népe sokat vár e vízierőműtől s lelkesedve veszi tudomásul az építés megkezdését. U­­gyanolyan örömmel fogadta, mint azt a hírt, hogy a Szer­biát átszelő Beográd—Bár vasútvonal is Szandzsákon halad majd keresztül, Prije­­poljét is érintve az Adriai tenger felé. I Vi isszafelé jövet a virá­g­erőműtől megtekin­tünk néhány épen maradt régi szerb és muzulmán há­zat, nézegetjük a csevapcsi­­csa-sütőket, a lapos kerek le­pényeket áruló pékeket, s az új épületeket vakoló kőmű­vesek munkáját. Lassan be­sötétedik. Itt az idő, hogy készüljünk az élőújság elő­adására. A beográdi rádió kedvelt műsorszámának a »Vészelő Vecse«-nek velünk lévő munkatársa megszer­keszti a helyi érdekességek­kel és furcsaságokkal bőví­tett műsorát. A többiek is átnézik az anyagot. Újságírók csoportja először szerepel Szandzsákban élő új­sággal. A közönség ebben a városban is zsúfolásig meg­töltötte az újonnan épült kul­turotthon nagytermét, ő fi­gyelemmel kísér minden mű­sorszámot. Egyforma lelke­sedéssel tapsolnak az embe­rek külpolitikai kommentá­runknak, Dusán Kosztics szerb költő verseinek, a vaj­dasági magyarok életéről, né­pei­ek között megvalósult testvériségről szóló felolva­sásomnak, Milorad Tyirics politikai karikatúrájának és egytől-egyig minden műsor­­számnak. Holnap Szandzsák belseje felé, a magas hegyek közé zárt fennsíkon épült Szjepice felé folytatjuk körútunkat. LUKŐ András Ilyen eseteken kaphatnak* magán­személyek devizái A Nemzeti Bank előzetes kivizsgálás alapján, 3000 di­nár erejéig magánszemélyek számára is eladhat külföldi fizetési eszközöket, a követ­kező esetekben: Rendes útlevéllel történő utazáskor, kisebb költségek­re; az állampolgárság nél­küli személyeknek, akik el­költöznek az ország terüle­téről; külföldi szakértőknek, akik szabadságra utaznak vagy elhagyják az országot; segélyá­tutalások esetében; bírósági és más illetmények lefizetésére, vagy olyan más kisebb szükségletekre, me­lyeket részletesen megindo­kolnak. Amennyiben magánszemély­nek iskoláztatás, szakképe­sítés gyógykezelés, gyógy­szerbeszerzés céljaira, deviza eszközökre van szüksége, ezeket a köztársasági taná­csok jóváhagyása alapján a Nemzeti Banknál szerezheti be. A Nemzeti Bank erre vo­natkozólag részletes utasí­tást ad. Kötelező deviza­­felajámlás lépett életbe A pénzügyminisztérium legújabb rendelete értelmé­ben­ minden magánszemély, aki devizát vagy idegen va­lutát hoz be az országba, illetve bármilyen alapon de­vizát kap külföldről, a be­utazás alkalmával, illetve a fizetési eszközök beérkezé­sétől számított 15 napon be­lül köteles ezt a Nemzeti Banknak átvételre felaján­lani. A magánszemélyek köte­lesek a birtokukban levő de­viza- és valutakészleteket november 29-éig megvételre felajánlani a Nemzeti Bank­nak. Helyes vágányra tért a moravicai színjátszás A MORAVICAI »Petőfi Sándor« kulturegyesü­letbe tömörült hely­beli kulturmunkások egy ré­sze az elmúlt időszakban nem olyan irányban fejtett ki tevékenységet, amely meg­felelt volna a dolgozók kul­­turszí­nvonala emelésének. A­zok, akiknek kötelességük lett volna a kulturmunka fej­lesztése, a széleskörű népne­vel­és lombosítása, éppen a­­zok a személyek vitték a kul­turulunkat holtvágányra. Így például Kis Antal vezetősé­gi tag meghamisított strófák­kal soviniszta uszításokra akarta felhasználni a kultur egyesületi tagok egy részét. Lak László pedig beteges el­képzelését akarta megval­ósí­tani azzal a csökönyös véle­ményével és olyan irányú tevékenységével, hogy Móra uicán csak úgynevezett éne­kes-zenés, de hamis népszín­műveknek, limonádé dara­­bóknak van sikerük. Ezzel kiskorúsítani akarta a mo­ravicai közönséget,­ mondván, hogy a moravicai dolgozók komoly színdarabot nem ér­tenek meg, így hát vélemé­nye szerint csak a »Tabáni orgonájé«-at, a »Csavargó lány«-t, az »Akácvirág«-ot s hasonló, kimondottan érték­telen és káros darabokat kell adni. Szanyó István, mint Lak László segédje és néhány megtévesztett kultúrvezető­­ségi tag azt akarta elhitetni az egyesület tagjaival, hogy Moravicán csak akkor fej­leszthetik a kultúrát, csak akkor sikerülnek a színda­rabok, ha fizetett személyek rendezik őket. Ez a felfogás onnan ered, hogy Lak Lász­ló, Szanyó István és Rozsing Gyula 3000 dinárt kaptak ha­vonta az egyesülettől, és a megrendezett darabért külön prémiumot. (A vidéki sze­replésért magasabb volt a prémium). Ezért ezek a sze­mélyek iparkodtak mindenki­vel elhitetni, hogy csak ők értenek a k­u­l­tu­rmunk­áh­o­z, s ennek alapján Moravicán ki­sajátították maguknak a szín­játszást. Csak olyan darabot adtak elő, amit ők jónak lát­tak, és azok a műkedvelők szerepeltek, akiket ők bevet­tek a »színészgárdájukba«. A kulturegyesület új veze­tőségének nehéz volt megtör­nie ezt a helyzetet, annál is inkább, mert egyes politikai munkások is támogatták azt a felfogást, hogy a színját­szás irányítását csak fizetett sz­emélyek végezhetik. Végül mégis sikerült ezt az irány­vonalat leküzdeni. Az első lépés az volt, hogy a »Kossuth Lajos« termelő para­sztszövetkezet ifjúsága megrendezte a »Vas Péter«-t ami ugyan nem a legjobban sikerült, részben rendezési hiba miatt, részben pedig a­­zért, mert a tartalmatlan, li­monádé darabok említett propagálói agitációt fejtettek ki ellene. A középiskolások szereplései azonban egy lé­péssel hozzájárultak az egész­séges műkedvelő színi átázás kialakulásához. A »Vörösha­­jú« bemutatása már megtör­te a jeget. Amikor e darab bemutatása után a szuboti­­cai »Népkör« színjátszói a » Mókus«-sal Moravicán ven­dégszerepeltek, a közönség köréből sokan hangoztatták, hogy a »Vörösfoaru«-t már kétszer látták, de a Mókus helyett inkább azt néznék meg még egyszer, pedig a »Mókus« igazán Lakét, szá­­jaszeszerinti darab volt. A »Népkör« vendégszereplésé­ben csak az az érdekes és csodálatos, hogy a szuboti­­caiak nem szégyeltek vele Moravicára kijönni. Hogy mennyire nem volt helyes az eddigi tevékenység a színjátszás terén, és hogy Moravica dolgozói tudják ér­tékelni a jó darabokat, ezt leginkább a »Napredaje« szö­vetkezet ifjúsági csoportja által előadott »Remény« d­­­roű halászdráma nagy sikere bizonyítja. A darab rendező­je nehéz feladatot vállalt, mert fiatal, még járatlan sze­replőkről volt szó. A szövet­kezeti ifjúsági csoport azon­ban igen jó műkedvelő szín­játszó anyagnak bizonyult. Nem csak a közönség, hanem szakemberek állítása szerint is Moravicán már régen volt ilyen jó előadás. A szövetkezeti ifjúság si­keres fellépésével végképp megdőlt az az állítás, hogy csak a limonádé-darab jó, csak az arat közönségsikert. Nagy fontosságú az, hogy Moravicán a kulturmunka, a színjátszás helyes vágányra tért. A műkedvelő színjátszás most már Moravica dolgozó népének kulturális fejlődését eze.A gálja és a kulturegyesü­­let nem lesz sündisznófész­­ke a különböző Kis Antal­­féle reakciós, soviniszta és a kulturmunkát ferde vágány­ra terelő elemeknek. Persze a további munkában igen nagy szükség van azok segít­ségére, akik elsősorban hi­vatva vannak, hogy az álta­lános nem évei­ésben hatha­tósan közreműködjenek. Moravica, október 31. Lakatos István Balog János A MORAVICAI „PETŐFI SÁNDOR“ kulturegyesület november 20-án este 7 órai kezdettel tartja meg rendes évi közgyűlését a szövetke­zeti otthon színháztermé­ben. A BÁCSKOGRADISTEI „PETŐFI SÁNDOR“ kultur­egyesület november 16-án délután 2 órai kezdettel tart­ja meg évi közgyűlését az egyesület helyiségeiben. A VERSECI „PETŐFI SÁNDOR“ kulturegyesület november 13-án tartja meg évi közgyűlését. A közgyű­lésen, amelyet este hét órai kezdettel a munkásotthon­ban tartanak meg, a Magyar Ünnepi Játékok filmjét is be­mutatják. A KANIZSAI „PETŐFI SÁNDOR“ kulturegyesület november 20-án este 6 órai kezdettel tartja meg évi köz­gyűlését az egyesület helyi­ségében. A fenti egyesületek veze­tősége felhívja az egyesületi tagokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a további kulturmunkára néz­ve igen fontos közgyűlése­ken. Több munkást a kulturegyesületbe szögeztek Az elmúlt napokban tar­totta meg évi közgyűlését a pancsevói »Petőfi Sándor« kulturegyesület. Ezen a gyű­lésen számot adtak az egye­sület munkájáról és megtár­gyalták az elkövetkező fel­adatokat. Habár több részről elhangzott az a megállapítás, hogy az egyesület az elmúlt időszakban nem végzett meg­felelő kultúrmunkát a város magyar dolgozói körében, mégsem mondható az, hogy az egyesület gyengén dolgo­zott. A titkári beszámolóból ugyanis kitűnt, hogy 43 nép­egyetemi előadást tartottak, amelyeken több mint 3500 hallgató vett részt. Párhuza­mosan növekedett az előadá­sok, az előadók és a hallga­tók száma, azonban még min­dig kevés előadóval rendel­kezik az egyesület. A vezetőség igyekezett megtenni mindent, hogy va­sárnap délutánonként felol­vasások és szavalatok kere­tében, azaz könyvtári órá- i­ken a tagokkal megismertes­se a legjobb hazai és külföl­di írók műveit. Ezek a vasár­nap délutáni felolvasások si­kerrel is jártak. A látogatók nemcsak a magyar, hanem a világirodalom és a testvéri népek íróinak műveiből is ízelítőt kaptak. A műkedvelő csoport, bár dolgozott, mégsem tudott ki­elégítő eredményt felmutat­ni. Ez a csoport 16 eladást rendezett, főleg Gál László egyf­elvonásos színdarabjait adták elő. Dicséretes darab az, hogy az egyesület meg­hívta vendégszerepelni a dre­­belyacsai, bőgőjévé­, beográ­di és verseci kulturegyesület műkedvelőit, akik így k­egé­szítették a műkedvelő cso­port munkáját. A­z egyesület egyik legfá­jóbb pontja, hogy az ének­kar még mindig nem műkö­dik, habár megvan rá a le­hetőség, hiszen igen sokan vannak, akik régebben is sze­m banatiszkoarangyelovói „Petőfi Sándor“ kulturegye­sület közgyűlésén a beszá­moló megállapította, hogy a színjátszó csoport az idén 15 színdarabot adott elő. A szín­előadások iránt nagy az ér­deklődés. A könyvtár ebben az évben is több mint ötven könyvvel bővült. A tagok az egyesület helyiségében min­den nap megtalálják a napi sajtótermékeket folyóirato­kat és egyéb szórakozási le­hetőséget is találnak. Az egyesület rádiót is vett a színelőadások bevételéből. A továbbiakból kitűnt, hogy az egyesületben ma már rendszeresítették a nép­egyetemi előadásokat. A téli hónapokban minden héten tartanak egy-egy előadást Mindezt tekintetbe véve, ért­hető, hogy a napi munka után minden este találni em­repeltek énekkarokban. Meg­említhetjük még, hogy az e­­gyesület tagja, Degres István önálló képkiállítást rende­zett. Az egyesület vezetősége sokat fáradozott a terem és bereket az egyesületben, a­­kik olvassák az újságot, be­szélgetnek, könyvet visznek a könyvtárból vagy a rádiót hallgatják. De még mindig vannak sokan — különösen fiatalok — akik még nem léptek be a tagok sorába. Az egyesület egyébként 235 ta­got számlál. Vannak olyan egyének is, akik csak a tánc­­mulatságban látják az egye­sület munkáját, elfelejtik, hogy nem ez a célja az egye­sületnek. Ezek sok esetben a tagsági díjat sem akarják fi­zetni. Mindamellett a vezető­ség azon fáradozik, hogy szo­cialista államunkhoz méltó kultúrát adjon a falu népé­nek. A szövetkezeti uj kul­­turotthonban — mely befeje­zéshez közeledik — més na­­wobb fehe*őr,*g lesz emn',r a munkának kiterebölye"’!,'tsé­­re. Sz. A. a kulisszák rendbehozásán, valamint egy uj öltöző fel­építésén, amit helyi forrá­sokból a tagok maguk épí­tettek fel. A széleskörű vitában dr. Károsi Sándor, az egyesület elnöke sajnálattal állapította meg, hogy a város magyar dolgozóinak nagy része még mindig közömbösen tekint az egyesületre. Ez a megál­lapítás élénk eszmecserét in­dított meg. Egyesek kifogá­solták, hogy még mindig ke­vés az ifjú és a vezetőség nem törekedett az ifjak be­vonására. Tomius Miklós azt hangoztatta, hogy a munkás­ság nemigen látogatja az e­­gyesületet. Az új vezetőség­nek arra kell törekednie, hogy minél nagyobb szám­ban bevonjon munkásokat, hiszen az egyesület elsősor­ban a munkásoké. Márton Pál alelnök szerint az egye­sület iránti közömbösség ab­ban nyilvánul meg, hogy a város magyar lakosainak egy része, főleg a nem munkás elemek még ma is Baksa Ár­pád református pap hatása alatt állnak, akit már nép­­ellenes munkájáért minden tömegszervezetből kizártak. A magyar dolgozók egy ré­sze pedig még nem elég nagy tömegben kapcsolódott be az egyesület munkájába, de az egyesület sem törődött sokat azzal, hogy a dolgozókat tö­megesebben bevonja a mun­kába. Remélhető, hogy a kikris­tályosodott nézeteket figye­­lembe véve, az új vezetőség olyan munkát végez, amely ma­fel­el a dolgozók érdekei­nek és az egyesület komo­lyan működik a dolgozók kul­túrája, a szocialista kultúra fejlesztése érdekében. De a pancsevói „Petőfi Sándor”­ közgyűlésén Felélénkült az élet a banat­­szkoarangyelovói kultur­­egyesületben Népegyetemi előadás Zentán A zentai városi népkönyv­tár ma este 7 órai kezdettel népegyetemi előadást ren­dez a könyvtár nagytermé­ben. Gaál János tanár tart előadást „A világegyetem kialakulása“ címmel. Gyermekfilmek bemutatása Noviszádon A noviszádi Népegyetem szerdán és csütörtökön a „Kocsa Popovics“ pionírott­­h­on­ban néhány gyermekfil­met mutat be. A hazai fil­mek mellett bemutatnak egy Mickey Mouse-filmet is. Az előadások 10, 14 és 16 órakor kezdődnek. Belépődíj gyer­mekek számára 5 dinár, fel­nőtteknek 10. A műsoron lé­vő gyermekfilmeket a Tele­pen a Detel­narán, a Vidor­­dáni-telepen és a Nagylimá­­non is bemutatják.

Next