Magyar Szó, 1953. szeptember (10. évfolyam, 240-269. szám)
1953-09-17 / 256. szám
MiIém i$Wa IHN UyilVIUlfl Ilii lunWu mk\i RH|áji wjrttn li Bitfii Tartományunk egyik legfejlettebb ipari központja a kukti járásban van. A járás tentgetén két cukorgyár, olaj-, selyem-, szövet-, bőr-és fémárugyár van. A fejlett gyáripar fellendítette a kereskedelmet és az idegenforgalmat is. Ennek lebonyolításairól elsősorban a vendéglátóiparnak kellene gondoskodnia. Ebben a tekintetben azonban eddig hiányosságok voltak tapasztalhatók, mert a város nem rendelkezett megfelelő szállodával és elegendő számú vendéglátóipari szakemberrel. Ezen a hiányosságon igyekszik segíteni a kulai járás vendéglátóipari kamarája a járási népbizottsággal karöltve. Ennek értelmében nemrégiben megkezdték egy korszerű szálloda építését, illetve egy régebbi szálloda átalakítását. A vendéglátóipari kamara pedig értekezletet hívott össze, amelyen megjelentek a járásiés városi népbizottság közoktatásügyi és gazdasági tanácsának megbízottai. Az értekezletem megvitatták egy korszerű vendéglátóipari iskola megnyitásának lehetőségét Kulán. Az értekezlet részvevői magukévá tették a javaslatot és határozatot hoztak, hogy az új iskolát a pionírotthon épületében helyezik el és egy minta éttermet létesítenek, ahol a tanulók végeznek minden munkát. Ezzel az iskolával megoldódna a vendéglátóipari szakmunkások nevelésének kérdése. Nemrégiben azután megjelent a kamara felhívása az ipari tanulók beiratkozására. A vendéglátóipart iskoláiba beiratkozhatnak mindkét nembeli 15—18éves ifjúk négy középiskolai végzettséggel, illetve kisérettségivel A tanítás három évig tart. Miért késik a lombori mezőgazdasági gyógyszertár megnyitása Már két hónapja húzódik a zombori mezőgazdasági gyógyszertár megnyitásának ügye. A beográdi Vezprom intézet biztosította a szükséges pénzt a szérumok és növényvédő eszközök beszerzésére, azonban helyiséghiány miatt még mindig nem nyitották meg a mezőgazdasági gyógyszertárat. Hogy a mezőgazdasági gyógyszertárnak a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából nagy jelentősége van, bizonyítják az alábbi adatok is: A zombori járás területén körülbelül 9.000 hold lucernavetés van. A cucerkabogár és más kártevők az idén körülbelül 40 millió dinár értékű lucernát pusztítottak el, mert nem alkalmazták a szükséges védőeszközöket a rovarok megsemmisítésére. A gyümölcsészetben szintén nagy kárt okoztak a különféle növénybetegségek. A helytelen növényvédelem következtében a zombori járás évente körülbelül 100 millió dinárt veszít el társadalmi jövedelméből. A mezőgazdasági gyógyszertár agronómusa a növény gyógyszertár elhelyezésére a „Dubravka“ cukrászda helyiségét tartotta alkalmasnak. Ezt a helyiséget a „Szloboda“ vendéglátóipari vállalat tartja, azonban nincs kihasználva s a vállalat évenként több ezer dinárt fizet rá. Ennek ellenére sem akarja átengedni a helyiséget a növény gyógyszertár részére. A városi népbizottság ígért más helyiséget, de azt mind a mai napig nem kapták meg. A telepi „Petőfi Sándor” színjátszóinak vendégszereplése A Noviszád-telepi „Petőfi Sándor“ kulturegyesület vasárnap szeptember 20-án a „József Attila“ kulturegyesület Groblyanszka utcai székházában vendégszerepel. Délután fél 4, valamint este 8 órai kezdettel bemutatják Jókai Mór „Sárga rózsa“ művét, amit Toldi György dolgozott fel színpadra. Jegyek elővételben a „József Attila“ kultur-otthonban kaphatók. Néhány medeezés A zombori iparkamara igazgató bizottsága megbeszélésének margójára A zombori járási és városi iparkamara igazgató bizottságai a napokban együttes értekezletet tartottak, amelyen megvitatták a járás területén lévő kisiparosok problémáit. Erre az értekezletre a szerbiai köztársasági iparkamara felhívása nyomán került sor, hogy az iparkamara hozzászólhasson a vitához, amelyet a köztársasági iparkamara a közeljövőben szervez a járási iparkamarák vezetőivel. A szervezési kérdésekkel kapcsolatban az iparkamara vezetősége leszögezte, hogy az előírt tanácsok és szakmai csoportok megalakításával szervezetileg megszilárdították az iparkamarát. Kirendeltségeket alapítottak Bezdánban és Szántán, míg a többi helységben most szervezik meg ezeket. Az iparkamara segédszerveinek fogyatékos munkáját a helyiséghiánnyal magyarázta az igazgató bizottság. Az értekezleten az iparkamara és a népbizottságok közötti együttműködést közvetlennek és állandónak tüntették fel. Az ipari tanulók iskoláztatásával foglalkozva az iparkamara vezetősége megállapította, hogy az ipari tanulók nyolcosztályos iskolakötelezettsége elégedetlenséget keltett azoknál a szülőknél, akik bizonyos okok miatt nem tudják gyermekeiket iskoláztatni. Az iparkamara vezetősége ezért javasolja, hogy azok a gyermekek, akik a négy középiskolát saját hibájukon kívül nem tudták elvégezni még az idén lehessenek ipari tanulók egyes szakmáikban. A szakma tökéletesebb elsajátítása végett az iparkamara javasolja, hogy a tanoncok munkaidejét két évről három évre emeljék fel Az ipari iskolában hetenként háromszor tartsanak kétórás előadásokat és az elsőéves tanoncokat fel kell szabadítani az iskolalátogatástól, hogy több idejük legyen a szakma elsajátítására. Az iparkamara vezetősége leszögezte, hogy az iparkamara és a szociális szektorú munkaközösségek között hiányos az együttműködés. Ezek a munkaközösségek ugyanis az iparkamarára úgy tekintenek, mint a magán-kisiparosság intézményére. Az iparkamara együttműködésre törekedett a szocialista szektorú iparossággal, ami a szakkáderek emelésében nyilvánult meg s a jövőben a kulturegyesület megalakításával ezt az együttműködést kulturális téren is előmozdítják. Az iparkamara vezetősége az értekezleten foglalkozott még a zugiparosok elszaporodásának okaival is. Ennek okát elsősorban abban látták, hogy a szocialista szektorú kisiparosok csökkentették a munkaerő létszámát, valamint több kisipari üzemet felszámoltak, s az elbocsátott munkásoknak nincs módjukban kiváltani az iparengedélyt. A kisiparosság adóztatásával kapcsolatban az értekezleten megállapították, hogy ez az adóztatási rendszer nem felel meg a követelményeknek. Az adókivető bizottságok nem tudják mindenkor pontosan megállapítani a kisiparosok jövedelmét, ezért az iparkamara vezetősége a pausás megadóztatási rendszer bevezetését ajánlja. A magán-kisiparosok társadalombiztosításával kapcsolatban az iparkamara vezetőségének az az álláspontja, hogy a kisiparosoknak el kell ismerni azokat az éveket is, amelyeket önállósítása előtt munkaviszonyban töltött el. Továbbá hogy a 60 éven felüli vagyontalan kisiparosokat, akik segéd nélkül dolgoznak fel kellene menteni az adófizetés alól Ezek voltak nagyjából a zombori járási és városi iparkamara igazgató bizottságának határozatai. Véleményem szerint nem lehet az iparkamara szervezeti szilárdságáról beszélni, mert az iparkamara segédszervei csak formálisan léteznek. A vezetőség leszögezte ugyan, hogy helyiséghiány okozta a tanácsok és szakmai csoportok tétlenségét, de ez nem lehet igazolás mert a segédszervek értekezletének megtartására megfeleltek volna az irodahelyiségek is. A szakmai csoportok tartottak ugyan összejövetelt, de napirendjükön kizárólag csak az adókérdés szerepelt. Az iparkamara együttműködése a néphatósággal pedig csak adminisztratív szempontból létezik. Az iparkamara kevés segítséget nyújt a népbizottságnak feladata megvalósításában, nem küzd a szocialista gazdasági politika érvényesüléséért, az adóztatási politikában pedig ellenzékként lép fel. A szocialista szektoru kisiparossággal való együttműködés hiányát is az iparkamara igazgató bizottságának lehet tulajdonítani. Nem a szocialista szektoru kisiparosság, hanem az iparkamara vezetőségének egyes tagjai tekintik az iparkamarát a magán-kisiparosok testületének. A szakmai csoportok tanácskozására a szocialista szektorú kisiparosságot nem hívják meg, mert ezeken a tanácskozásokon csak a magán-kisiparosság kérdéseivel, elsősorban az adóztatással foglalkoznak. Ezenkívül az igazgató bizottság 17 tagja közül csak hárman vannak a szocialista szektorból, holott a magán-kisiparosság csak néhány százalékban van túlsúlyban az iparkamarában. Már a választásoknál kiéleződött az ellentét, a magánkisiparosok és a szocialista szektor között. A jelölésnél nem határozták meg, hogy melyik szektor hány tagot képviseljen az iparkamara vezetőségében, hanem arra törekedtek, hogy a magániparosok szava érvényesüljön az iparkamarában. A zugiparosság keletkezéséről tárgyalva a vezetőség a szocialista szektor nehézségeit hozta fel, mint okot a kontárkodás űzésére. De vájjon ugyanazok a gazdasági törvények nem vonatkoznak-e a magánkisiparosokra is? A szocialista szektorból kivált kisiparos éppen azért nem akarja magát önállósítani, mert a vállalatok jobban terheltek, mint a magán-kisiparosok. A zugiparosság megszüntetéséről egyáltalában nem tárgyalt az iparkamara vezetősége s az adóztatási rendszer módosítása, valamint a szociális biztosítás megoldása elsősorban a magán kisiparosság érdekeit jelenti. VLAH János ZRENYANINI ANYAKÖNYVI HÍREK szeptember 3—9-éig Leánya született: Sztojánoviics Milorádnak és Szmilyának, Vastag Jánosnak és Annának, Tabacski Vészeimnek és Mirjanának, Arbutin Petárnak és Katalinának, Jovánov Szvetozánnaik és Nikának, Fratucánov Alekszandárnak és Dobrinkárnak. Fia született: Berberszki Petárnak és Pinkának, Maricsics Grujónak és Jovánkának, Kuldinov Ucsurnak és Verának, Ilin Milorádnak és Zárkának, Joánov Radiszlávnak és Nadezsdának, Lázics Dragutinnak és Vericának, Zsirovics Mirolyubnak és Vericának, Balázs Jánosnak és Margitnak, Iszákov Zsivojinnak és Miroszlavának, Nédics Zlatomirnak és Emmánnak. Házasságot kötöttek: Melic Géza és Rájics Anna, Csolák Györgye és Csohajics Anna, Zsadányi István és Verebes Margit, Brankován Milorád és Szávics Danka, Fehér Mihály és Bakos Ilona, Pálinger Ernő és Janó Ilona, Rákicy Rajkó és Prokin Lyubínsca. Vukovics Szteván és Nemessinyi Katalin. Mészáros József és Molnár Verona. Koszó László és Tapadó Piroska. Brankov Pavle és Lakovics Zsivánka. Meghaltak: Báli Jeliszaveta 82 éves, Czefcing Verona 78 éves. A 600 esztendős bácsi várkapu sürgős restaurálásra szól a faalkatrészek korhadása miatt Erről a kérdésről most tárgyal a helyi néphatóság. A lelk is húsellátás men a zugkocsmárosokt , neviszád telepi polgárok észrevételei és panaszai Mint már megírtuk, a Szocialista Szövetség telepi 3. számú alapszervezete minden hétfőn este 7 órakor összeköivetelt tart, amelyen az alapszervezet tagjai benyújthatják észrevételeiket. A tegnapelőtt megtartott értekezleten ismét szóba kerültek a zugkocsmárosok, vagyis olyan egyének, akik iparengedély nélkül otthon titokban italt mérnek. Egyesek közülük már olyan nyíltan dolgoztak, hogy működésük általános feltűnést keltett. Egy Rusko nevezetű zugkocsmárost már 20 ezer dinár pénzbüntetésre is ítéltek és szigorúbb felügyelhet vezettel? be. Hétfőn este újból szóba került a kulturotthonnal szemben lévő mészárszék esete is, ahol többször előfordult, hogy a bus megromlott. Azonban ed?lig semmit sem tettek a helyzet javítása érdekében. A »Mészár« igazgatója megígérte, hogy eljön a hétfői értekezletre és válaszol a mészárszék működésére vonatkozó kérdésekre, azonban ígérete ellenére nem jelent meg. A Telep polgárai megemlítették az értekezleten, hogy amíg abban a kenyér elárusító üzletben, amelyben Knezsivics Fiona elárusítónő dolgozik, mindig kapható tej, míg a Telep többi üzletében viszont nagyon kevés a tej, vagy egyáltalán nem kapható. A telepiek ezt azzal magyarázzák, hogy az eladott tej után nagyobb a százalék, tehát a kereset is nagyobb, mint a nyer után és mert Knezsevics Flóra férje a tejüzem igazgató-helyettese, az ő üzletébe több tejet utal ki a tejüzem. A Telep lakosságának azonban előnyösebb volna, ha a többi üzlet is árulna tejet. A kóborkutyák összefogdosásával kapcsolatban már intézkedtek a Csisztolya vállalatnál. A vállalat meg is ígérte, hogy emberei kimennek a Telepre és összefogják a kóborkutyákat. Az ígéretből azonban nem lett semmi. Nagy a terepük, nem győzik a sok munkát, válaszolták a Gsisztotya vállalatban az újbóli, sürgetésre és mint mondják, nem is lesz addig semmi a dologból, amíg »az igazgató vissza nem jön szabadságáról«. A legújabban felmerült problémákat tanulmányozni fogja az alapszervezet és a jövő héten válaszol a feltett kérdésekre. (.. Gy.) Erről beszélnek kötelezett, aki ebben az évben még egyetlen egy dinárt sem fizetett adó címén, habár meg van rá a lehetősége. Megállapították, hogy ezeknél kénytelen lesz a népbizottság foglalni Foglalásról már régebben is beszéltek, de eddig még nem igen használták ki ezt a kényszereszközt az adó behajtására. És amíg a népbizottsági tagok azon voltak, hogy az adót a meggyőzés eszközével hajtsák be egyes rosszul fizető adókötelezettől, addig Dudás Janó népbizotsági tag székében, hosszában arról beszélt hogy a foglalás ötlete a népbizottság elnökétől származik és hogy az törvényellenes. Nos, a legutóbbi népbizottsági értekezleten aztán megtárgyalták ezt az esetet. Dudás Janónak feltették a kérdést, hogy mikép gondolja azt, hogy a foglalás a népbizottsági elnöknek az ötlete, amikor tudvalevő, hogy ezt az intézkedést törvény határozza meg. S habár Dudásnak felolvasták a törvénynek erre vonatkozó részét, Dudás Janó megmaradt azon a véleményen, hogy ez az intézkedés csak a helyi népbizottság elnökének önkénye. Ugyanakkor Dudás kijelentette, hogy inkább lemond a népbizottsági tag tisztségéről, sem hogy tagja legyen annak a bizottságnak,amely foglalni megy majd. Eltekintve attól, hogy Lagon esetleg majd csak azoknál foglalnak, akik egész éven át egyetlen dinárt sem fizettek be adó címén. Dudás Janó eljárása mindenféleképpen elítélendő. Meg kell állapítani hogy Dudás Janó azok közé az emberek közé Érdekes népbizottsági értekezlet volt a napokban Lúgon. A népbizottsági tagok az adóbefizetésről vitatkoztak. Megállapították, hogy a faluban van néhány olyan adó-tartozik, akik azt hiszik, hogy ha a népbizottságban vannak, kijátszhatják törvényeinket és ily módon magukhoz közelálló embereknek anyagi külön,jövedelmet biztosíthatnak. Szerintünk a népbizottság nem szenvedne kárt, ha Dudás Janó lemondana a népbizottsági tag tisztségéről HOLNAP: A NOVISZÁDI NÉPBIZOTTSÁG ÜLÉSE A noviszádi városi népbizottság két tanácsa holnap d.u. 6 órai kezdettel együttes, majd külön-külön ülést tart a népbizottság tanácstermében. A beocsini iskola körül Beocsinban nyolcosztályos iskolát nyitottak. Az iskola alakításával párhuzamosan bizonyos problémák is felmerültek. Éspedig: az iskola épülete nagyon rossz állapotban van és meg kellene javítani. Hasonló a helyzet a tanítóső és a tanárok lakóházaival is. A beocsini népbizottság már szóvátette ezt a problémát a járási népbizottságban, azonban a járási népbizottságnak jelenleg nincs pénze az iskola megjavítására. Ezért a helyi népbizottság a napokban megtartott ülésén elhatározta, hogy egy küldöttséget küld a beocsini cementgyárhoz, azzal a céllal, hogy a cementgyár járuljon hozzá az iskola megjavításához. A népbizottság tudomása szerint a cementgyárnak — amely nagy haszonnal dolgozik — van annyi pénze, amennyi az iskola megjavításához szükséges lenne. A számítások szerint az iskola és a tanárok lakóházainak megjavításához mintegy 700 ezer dinárra van szükség. ffrfl mi- IX 17. BT/