Magyar Szó, 1953. szeptember (10. évfolyam, 240-269. szám)
1953-09-01 / 240. szám
Iliiül a lifiisii i$riaó(lohr01 Zrenyanínban készülnek a római ünnepségre A Harcos Szövetség zrenyanini városi szervezete a többi tömegszervezet közreműködésével élénk munkát század a vajdasági brigádok tízéves évfordulójának megünneplésére. A Szocialista Szövetség alapszervezeteiben Zdravko Nemes őrnagy tartott néhány jólsikerert előadást a vajdasági brigádok harci útjáról. A gyárakban és üzemekben is értekezdeteket szerveznek, s ezeken a dolgozók megbeszélik a volt harcosok részvételét a szeptember 27-én, Romám megtartandó emlékünnepen. Amennyiben a közlekedési lehetőségek megengedik, a vállalatok autóbuszokon és teherautókon is szállítják a résztvevőket az ünnepségre. Ha a noviszádi hídon át biztosítani tudják a közlekedést, akkor mintegy 1000—1200 résztvevőre számítanait. Ha ez nem sikerül és a résztvevőknek Beográdon keresztül kell menniük, a beográdi-zrenyantoni út rossz állapota miatt csak mintegy 500—600 emberre számítanak. A Szocialista Szüzetség járási bizottságának plenáris ülése Becsén A Szocialista Szövetség becsei járási bizottsága a napokban plenáris értekezletet tartott. Az értekezleten megalakították a vezetőséget és a szövetség járási bizottságának elnökévé Bojanics Milenkót, alelnökévé Cirok Sándort titkárává pedig Kelemen Mátyást választották. A vezetőség megválasztása után szó volt a választási előkészületek kérdéséről, megvitatták a rendelet-tervezetek tanulmányozását a falvakban. Az értekezleten hangsúlyozták, hogy a Szocialista Szövetség alapszervezeteiben, valamint a más tömegszervezetek és társadalmi szervezetek értekezletein többet kellene foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Az értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy minél több kisebb vita-összejöveteleket kell tartani, amelyeken részletesebben és alaposabban lehet vitázni a rendelet-tervezetről, a képviselők arculatáról stb. Ez alkalommal megalakult a Szocialista Szövetség járási választási bizottsága is, amelynek tagjai Bojánka Mitenko, Kelemen Mátyás, Nonin Vitomir, Glavaski Marina, Cirok Sándor, Lovics Mela, és Potparics Csedomir. A telekkönyv szerinti megadóztatás előkészületeiről Melyik szerv állapítsa meg a földadókönyvi favédelmet Már huzamosabb IDEJE előkészületeket tesznek arra, hogy áttérjenek a mezőgazdasági termelők telekkönyv szerinti megadóztatására. Az előkészületi munkálatok elhúzódásának alapokát a jövedelem módszere elszámolásának és a táblázat jóváhagyására vonatkozó illetékességnek módosítása képezik. Az elsődleges elgondolás szerint minden járásban egyénenként kellene kiszámolni a jövedelmet, azt tartva szem előtt, hogy minél pontosabban megállapítsák a jövedelem fészegét. Nem lehetett több járás jövedelmét együttvéve kiszámítani, mint ahogy azt régebben 1928-ban megtették, hisz már abban az esetben is eltérés mutatkozik a kiszámított és valódi jövedelem között, ha csupán egy járást vesznek figyelembe, mert a járásban az egyes kultúrák utáni átlagos meghatározott jövedelem eltér a valódi jövedelemtől. Érmek elkerülése céljából előirányozták, hogy minden járás területén részletesen elszámolják a jövedelmét. A telekkönyvi jövedelem köztársasági és szövetségi bizottságainak az a szerepük, hogy kiegyenlítsék az elszámolási módszert és arra törekedjenek, hogy a hozamok költségének normái reálisak legyenek. Az elsődleges elgondolás szerint a telekkönyvi, azaz kataszteri jövedelem táblázatának jóváhagyására a szövetségi szervek illetékesek, ez azonban nehézségbe ütközik, mert a szövetségi szerv csak úgy tudja jóváhagyni a táblázatot, ha ellenőrzi a jövedelem elszámolását, ezt pedig úgy teheti meg, ha megfelelő adatokkal rendelkezik. Adatok azonban nem voltak. Ezért megkísérelték, hogy úgy végezzék el az ellenőrzést, hogy egy járás számvetéseit egybzevessék hasonló járások számvetéseivel. Ez az összehasonlítás megmutatta, hogy különféle normákat alkalmaznak. Ezek a különféle norímák bizonyára a valódi helyzetre alapozódnak, de ezt nem lehetett megfelelően alkalmazni, ezért hozzáláttak ahhoz, hogy a hasonló járások számára a kiegyenlített norma alapján végezzék az elszámolást, vagyis kiegyenlítsék az ilyen járások telekkönyvi jövedelmét AZ EGYES JÁRÁSOK jövedelmének ilyen alapon történő kiszámolása nem lehetett megfelelő minden járás számára, így az egyik járásnak nem hássága, melyet kiszámoltak, védelmének meghatározásaa másik elégedett volt saját jövedelme összegének meghatározásával, de nem egyezett más hasonló járások jával, stb. így a járások észrevételeket tettek a szövetségi bizottság által javasolt táblázatra. Ilyen helyzetben csak a következő két eshetőség közül választhattak: vagy a Szövetségi Végrehajtó Tanács, hozzon határozatot a megtett észrevételek alapján és a jövedelem elszámolására új táblázatot tegyen közzé, vagy pedig az egész munkát bízza a népbizottságokra, vagyis felhatalmazza őket, hogy minden népbizottság saját területén állapítsa meg a földadókönyvi jövedelmet. Elfogadták a második megoldást. E mellett több érv szól. Mindenekelőtt a hatalom decentralizálásával összhangban van az, hogy akataszteri jövedelem táblázata meghozatalának illetékességét átruházzák a járási népbizottságra. Ezzel a rendszabállyal úgyszintén növelik a járások felelősségértelmét a jövedelem elszámolásának tekintetében, arra késztetik őket, hogy többet törődjenek a jövedelem magasságának meghatározásával, mint amennyit ezzel törődtek, az akkor még az volt a helyzet, hogy a szövetségi szervek hagyják jóvá a táblázatot. Ennek a kérdésnek rendezése céljából rendeletet készítenek, amellyel megállapítják a népbizottságok jogait és kötelességeit, a telekkönyvi jövedelem meghatározása tekintetében. Ezzel a rendelettel szabályozzák a járások és felső állami szervek egymásközti viszonyát, különösen az állami szervek észrevételének tekintetében. Várható, hogy ezt a rendeletet még szeptember elején meghozzák. Számos új vívmány a bűnvádi perrendtartásban A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tíznapi megvitatása után a Szövetségi Néoszkupszina mindkét tanácsának törvényhozó bizottsága befejezte a javaslat részleteinek megtárgyalását is. Ez a törvényjavaslat, a meglévő bűnvádi perrendtartásról szóló törvényhez viszonyítva százas olyan új vívmányt tartalmaz, amely demokratikus valóságunk eredményeképpen jött létre, így a bűnvádi perrendtartásról szóló új törvényjavaslat szerint törvénykezési rendszerünkben most először jelenik meg a károsult most vádló. Ezt a jogot az képezi, hogy az a személy, akinek jogait megsértették, vagy bűntettel veszélyeztették, saját védelmében vádolhat, ha ezt nem tette meg a közvádló, vagy pedig, ha az elállt ettől. A bíróságok illetékességének tekintetében a javaslat több módosítást irányoz elő, melyek közül legfontosabb a következő kettő: először kiterjesztették a kerületi bíróságok elsőfokú tényleges illetékességét, úgyhogy bizonyos kivételek esetében minden bíróság illetékes az olyan bűntettek tekintetében melyekért a törvény több mint kétévi fogházbüntetést ír elő. A második jelentős módosítás az, hogy a bíróság a helyi illetékesség tekintetében nem függ a közvádló javaslatától, hanem maga méri fel saját illetékességét. EGYES BÍRÁK ÉS ÖTÖS TANÁCSOK A bíróságok összetétele tekintetében a törvényjavaslat a járási bíróságok hatáskörébe tartozó könnyebb bűntettekért előirányozza egyes bírák illetékességét a kerületi bíróságoknál pedig a javaslat alapján bevezetik az ötös tanácsot,amikor olyan bűnözés felett ítélkeznek, amelyért a törvény alapján halálos ítélet, vagy pedig húsz évig tartó szigorú fogházbüntetés mondható ki. Ami pedig a közvádlót illeti, a törvényjavaslat korlátozta eddigi jogkörét, így például nem tartozik többé a közvádló illetékességébe a vizsgálat irányítása, mert az új törvényjavaslat szerint az csak a nyomozás megindítására terjeszthet be követelést. A bűnvádi perrendtartásról szóló új törvényjavaslat előirányozza, hogy a vádlott a perrendtartás egész idején védőt fogadhat, míg az eddigi törvények szerint csak a bíróság előtt lehetett védője. VÁLTOZTATÁSOK a bizonyítási ELJÁRÁSBAN Kétségtelen, hogy az eddigi törvényekhez viszonyítva a legjelentősebb változtatásokat a bizonyítási eljárás szervezése és végrehajtása, továbbá az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság tekintetében irányozták elő. A törvényjavaslat jelentős új vívmánya az, hogy a vádlott észrevételeket tehet a vádiratra és erről a kerületi bíróság háromtagú tanácsa dönt. Ami pedig a halálos ítélet, valamint az életfogytiglani fogházbüntetéssel kapcsolatos kegyelmi kérvényt illeti, az elítélt számára lehetővé teszik, hogy harmadfokon is fellebbezzen, illetve kegyelmi kérvényt nyújtson be, illetve kérje az életfogytiglani fegyházbüntetés csökkentését. Az új törvényjavaslat azt is előirányozza, hogy az eljárás felújítását követelheti mindkét érdekelt fél, mégpedig mind az elítélt, mind pedig a közvádló. Új vívmánya a törvényjavaslatnak, hogy előirányozza azt is, hogy a jogtalanul elítélt kártérítést követelhet. A meglévő törvények ezt nem teszik lehetővé, míg az új törvényjavaslat az érint a jogtalanul elítélt személy követelheti, hogy térítsék meg mindazt a vagyoni kárt, amelyet az elítélés következtében szenvedett. Végül pedig a törvényjavaslat és az érvényben lévő törvények közötti különbséget képezi az is, hogy a törvényjavaslat külön fejezetben tartalmazza a kegyelmezésről szóló rendelkezéseket, míg az eddigi törvénykönyvekben ezek a rendelkezések a közkegyelemről szóló törvényben, valamint a megfelelő köztársasági törvényekben voltak találhatók. felelt meg a jövedelem ma A kereskedelmi kamarák egyre jelentősebb szerepet töltenek be gazdasági életünkben és hathatós munkát végeznek a szocialista szellemű kereskedelem kialakítása terén. Hasonlókép Igen jelentős munka bámul a többi gazdasági kamarára is, így az iparosok és a vendég- látóipar szerveire. Ezek a kamarák lényegükben csak , új szellemet vittek működéssülébe, mert a régebbi kereskedők, iparos és vendéglősszervezetekre alapozódnak. (Ezzel szemben az ország laikosságának jelentős része, aföldművesek, eddig nélkülözték azt a szervezetet, amely hivatott lenne képviselni érdekeiket. A szövetkezetek nem voltak érdekképviseletek, hanem termelési társulások és a földműves szövetkezetek, valamint a szövetkezeti szövetségek is szinte kizárólag a termelékenység, értékesítés és szervezeti kérdés képviselői voltak. Tehát hiányzott egy mezőgazdasági érdekképviselet, amely olyan hivatást tölt be, mint a többi foglalkozási ág kamarái (kereskedelmi, ipari, orvosi, ügyvédi, gyáripari stb.) A mezőgazdasági kamarák létesítése most már igen időszerűvé vált. Ez azonban komolyabb kérdés, mint bármilyen más hasonló érdekképviselet megteremtése. A mezőgazdasági kamarákat nem előzték meg bizonyos hasonló hivatást betöltő parasztszervezetek. Noha a régi Jugoszlávia utolsó éveiben működek mezőgazdasági kamarák, de azóte teljesen kapitalista jellegűek voltak, és kizárólag a nagybirtokosok érdekképviseleteinek hivatását töltötték be. Ezek semmiféle formában nem szolgálhatnak alapul. A többi helrajellegű szervezet mint a gazdakörök, mezőgazdasági egyesületek stb., színtén nem töltötték be elgondolt, érdekképviseleti hivatásukat, habár a kisparasztok szervezetei voltak, mert azokban mindenről volt szó, csak nem parasztvédelemről és az italfogyasztáson volt a hangsúly. Ez alól igen kevés volt a kivétel, így tehát az ország egyik legerőteljesebb termelőereje érdekképviseletének, a mezőgazdasági kamarák megszervezéséhez sokkal szélesebb alapon kell hozzáfogni. A mezőgazdasági kamarák szervezése megvalósulás előtt áll és már megkezdték az előkészítő munkálatokat. A tervezetek szerint a mezőgazdasági kamarák lesznek hivatottak, hogy a földművesek érdekképviseleténekhivatását töltsék be, hogy a földművelés, állattenyésztés és általában a mezőgazdaság fejlődésének távlati kérdéseivel foglalkozzanak. A mezőgazdasági kamara — a tervezet szerint, minden más mezőgazdasági szervet átfogó kötelező szervezet lenne, tehát tagjai a gazdasági egyesületek, szövetkezetek, szövetségek, birtokok, intézmények lennének — sőt egyes elgondolások szerint, még azok a vállalatok is kamarai tagok lennének, melyek a mezőgazdasági termények forgalmával, vagy azok feldolgozásával foglalkoznak. Az ilyen széles alapokra fektetett mezőgazdasági kamarák feladata, hogy az egyes, a kamarán belül képviselt gazdasági ágak érdekeit a közösség szempontjából szükségszerűen összehangolják. A kamarák lesznek hivatottak, hogy az állami szervek munkáját a mezőgazdaságra vonatkozó adatokkal, előterjesztésekkel, véleményezéseikkel támogassák, tehát a mezőgazdaság helyzetére vonatkozó részletes ismeretekkel rendelkezzenek. Természetesen a kamara egyik elsőrendű feladata a mezőgazdaság minden irányi fejlesztésének kérdése lesz. Ezen a téren összekötő kapocsként működik az érdekeit termelők és a többi érdekelt gazdasági ág között azok érdekképviseleteivel összhangba igyekszik hozni a többi gazdasági ág érdekeit, mindenkor a közösség érdekeit tartva szem előtt. A mezőgazdasági kamarák lesznek hivatottak, hogy bevezessék a megfelelő tanácsadó, felvilágosító és oktató szolgálatot, valamint gondoskodjanak a megfelelő erkölcsi színvonal megtartásáról. A társadalom számára káros jelenségek kiküszöbölése színtén a kamarák hatáskörébe tartozik. Általában a mezőgazdaság, mint az egyik legfontosabb gazdasági és szocialista fejlődésével kapcsolatos feladatokat hivatott elvégezni. Az ország egészséges gazdasági viszonyainak kiépítése terén a legszorosabb kapcsolatokat tartja fenn e hasonló más gazdasági szervekkel. Ezek szerint a mezőgazdaságii kamarákra igen nagy és komoly feladatok hárulnak, úgyhogy ezek megtervezése a legalaposabb tanulmányozást és körültekintést igényli. Rövidesen elkészül a kamarák rendelettervezete, melyet azután nyilvános vitárabocsátanak, hogy az ország földművesei hozzászólhassanak érdekszervezetük megalakításához. O.L Rövidesen megalakulnak a mezőgazdasági kamarák Vermes clme Is volt! Instof Károly zoonbori kereskedelmi utazd levelet irt Winston Churchill írnek, amelyben az angol kormányős nőktől pecashorgot kér. Avagy: Hogyan képzeli el Churchill! Inhof Károly... . Ünnepélyes megmgzás a kikindai „Fejős" Klára" nyolcosztályos iskolában A kikindai „Fejős Klára” nyolcosztályos iskolában ma hirdetik ki a pótvizsgák eredményét. Ugyancsak ma kezdődnek a beiratások is, és szeptember 5-éig tartanak. Az iskola óvodája is ezidő alatt végzi az 1947-ben és 1948-ban született gyermekek beiratását. Mint ismeretes a »Fejős Klára« iskolát a nyári szünidőben tatarozták és szépen rendbehozták. Az új iskolaév megnyitását ünnepélyes keretek között szeptember 7-én rendezik meg. A megnyitó után szülői értekezletet tartanak, s ezen a szülök megismerkedhetnek az 1953- 54-es iskolaév tantervével és az előadókkal. A szülők ez alkalommal választ kaphatnak minden kérdésre, gyermekeik iskoláztatásával kapcsolatosan. H. O.